Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-23 / 91. szám

10. oldal SZ II®' jNtYÍRVIDÉK ABOLCSI HUH HIRLAP n Nemzeti Színház és a Nemzeti Kamara színház ünnepi műsora a Nemzetközi Vásár ideje alatt A Nemzeti Sz&iház, amely már száz éve szolgálja változatlan hittel és lelkesedéssel művelődésünket, ápolja hatékonyan az irodalmat és igyekszik minél szélesebb körben megnövelni a magyar öntudatot, most, az új Magyarország kialaku­lása idején, szeretettel hívja és vár­ja falai közé a magyar vidéki kö­zönséget. Ez a színház minden idő­ben az egész nemzet színháza volt. Arra törekedett, hogy nézőközönsé­gének soraiban osztály- és .vagyoni különbség nélkül együtt legyen a nacionális társadalom valiamennyi rétege, az intellektuális városi pol­gárság őpúgy, mint a falusi, népi társadalom, a legfelsőbb köröktől a legegyszerűbb magyarokig a nemzet minden rétageződése. A Nemzeti Színház igazi elhivatását ez a sok­rétű publikum fémjelzi, ez a közön­ség bizonyítja, hogy az ország első színjátszó műintézete immár száz év óta áll hivatásának magaslatán, sőt fejlődésének útján ebben a te­kintetben is mindjobban emelkedik. Egy hosszú évszázad gazdag ered­ményei igazolják, hogy Nemzeti Színházunk a maga nagyszerű pro­gramját úgy állította be mindig, hogy az egész társadalmat egysége­sen átfogó erővel szolgálja nemzeti közművelődésünk ügyét. Amikor egy-egy Mezőgazdasági Kiállítás, vagy Nemzetközi Vásár vidéki közönsége feltódul Buda­pestre, a Nagykörút forgatagában a Nemzeti :Színház estéről estére olyan kis szigetté változik, ahol a főváros és a vidék magyarsága ad egymásnak találkozót. A közeli napokban megnyílik az új Nemzetközi Vásár és így a meg­nagyobbodott Magyarország székes­fővárosában hatalmas méretű, belső idegentforgalom indul meg újra. A Nemzeti Színház és a hozzá tartozó Nemzeti Kamaraszínház igazgatósá­ga úgy állította össze erre az időre szóló műsorát, hogy az hű képet adjon nemzeti irodalmunkról ugyan­úgy, mint a klasszikus és modern színjátszásról, egy kitűnő francia vígjáték keretében pedig azt a stí­lust is megszólaltatja, amelynek európaszerte legkiválóbb művelői a magyar aktorok. A magyar színművészek legjobb­jai fognak fellépni a színre kerülő darabokban, azok a művészek, akik a vidéki publikumnak is kedvencei a mozifilm révén. Ügy a Nemzeti Színház, mint a Nemzeti Kamara­színház 15—15 reprezentatív elő­adást tart a Nemzetközi Vásár ide­je alatt. Erdély nagy magyar írójá­nak, Tamási Áronnak „Tündöklő Jeromos"-a azt mutatja meg, hogy ha valaki a magyar falu egészséges leikiivilágú népét ki akarja forgatni valóságából, ez a törekvés mindig kudarcot vall a falusi magyarok be­csületes, józan gondolkozásán. A címszerepet Kiss Ferenc, a vidéken is általánosan elismert, kiváló ma­gyar művész alakítja. A fő női sze­repet Szörényi Éva, a „Pusztai ki­rálykisasszony" című film ünnepelt sztárja játssza. Apáthy Lmre, Pethes I A legszebb tavaszi és nyári ruhaszövetek nagy válasz ékbao Kecskés József nri és egyenruha szabómester­nél, Luther utca 6. szám. — k Elegáns divatöltönyök olcsón és jól készülnek. í Sándor, Makláry Zoltán, Timár Jó­| zsef: a Nemzeti Színház jeles mű­í vészei formálják meg a többi ala­I kokat. ! A „Perrichon úr utazása" című rendkívül szellemes, ötletes, zseniá­lisan megírt francia vígjáték a mű­] sor második darabja. A tavasz jó­| kedvű világát vetíti elénk ez a mes­I terien kidolgozott előadás s a kö­zönség Perrichon úrral együtt utazik Svájcon keresztül s vesz részt a sok­sok érdekes kalandban, amelyeknek főhőse Csortos Gyula, a „Hyppolit a lakáj" s még annyi sok magyar film széles skálájú alakítója. A gaz­dag humorú Vízváry Mariska, to­vábbá az egyre népszerűbb magyar filmcsillag: Szeleczky Zita játsszák a darab főbb szerepeit. Harmadik nagy eseménye a Nemzeti Színház új műsorának a legnagyobb magyar drámai alkotás: „Az ember tragé­diája" felújítása. Elég, ha a fősze­replök neveit említjük meg. Svát Tőkés Anna, Ádámot Lehotay Ár­pád, Lucifert Táray Ferenc szemé­lyesíti meg. Dékány András—Liszt Nándor — Laurisin Miklós óriási sikert aratott zenés vígjátéka, a „Ludas Matyi" egészíti ki a tartalmas műsort az or­szágszerte népszerű Jávor Pállal a címszerepben és előadásra kerül a Nemzeti Színház másik nagy, érté­magyar tárgyú vígjátéka, „A zenélő óra" is. A Nemzeti Kamaraszínház egész idő alatt I le rezeg Ferenc 150 elő­adást megért, diadalmas sikerű víg­játékát, az „Utols-ó tánc"-ot adja elő, amelynek a híre már hónapok­kal ezelőtt eljutott a vidék minden részébe. Azt lehetne mondani, hogy nincsen olyan Pestre érkező utas, aki a legnagyobb európai művésznő, Bajor Gizi és konzseniális partnerei alakítását meg ne nézné. A Nemzeti Színház és a Nemzeti Kamaraszínház műsora különben a következő: Április 27., csütörtök este: Nem­zeti Színházban: Tündöklő Jeromos (Kiss Ferenc, Makláry, Szörényi, Pethes Sándor, Timár József). Nem­zeti Kamaraszínházban: Utolsó tánc (Bajor Gizi, Petheö Attila, Rajnai Gábor, Gózon Gyula). Április 28., péntek este: Nemzeti Színház: Tündöklő Jeromos. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Április 29., szombat d. u.: Nem­zeti Színiház: Ludas Matyi (Abonyi, Jávor, Ligeti Juliska, Makiári Zol­tán, Pethes). Nemzeti Kamaraszín­Juhász, Szeleczki Z.). éltnb es ház: Utolsó tánc. — Este. Nemzeti Színház: Perrichon úr utazása (Csor­tos, Garamszeghy, Juhász, Szelecz­ky Z.). Nemzeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Április 30., vasárnap d. u.; Nem­zeti Színház: Az ember tragédiája (Lehotay, Tőkés* Anna, Táray Fe­renc). Nemzeti Kamaraiszíriház: Utolsó tánc. — Este. Nemzeti Szín­ház: Perrichon úr utazása. Nemzeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 1., hétfő este: Nemzeti Színház: Perrichon úr utazása. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 2., kedd este; Nemzeti Ka­maraszínház: Utolsó tánc. Május 3., szerda este: Nemzeti Színház: Tündöklő Jeromos. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 4., csütörtök este: Nemzeti Színház: Tündöklő Jeromos. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 5., péntek este: Nemzeti Színház: Perrichon úr utazása. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 6., szombat este: Nemzeti Színház: Tündöklő Jeromos. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Május 7., vasárnap délelőtt; Nem­zeti Színház: A zenélő óra fBerki Lili, Gózon, Jávor, Lehotay, Mak­iári, Szeleczki, Táray). — Délután. Nemzeti Színház: Ludas Matyi. Nemzeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. — Este. Nemzeti Színiház: Az ember tragédiája. Nemzeti Kamara­színház: Utolsó tánc. Május 9., kedden este: Nemzeti Színház: Perrichon úr utazása. Nem­zeti Kamaraszínház: Utolsó tánc. Megbivé A Nyiregyházi Kereskedő Ifjak Egylete f. évi május h"i 7 én délelőtt 10 órakor, határozatkép­telenség esetén ugyanaznap délelőtt 11 órakor tartja 55, évi rendes közgyűlését Luther utca 3. I. emeleti helyiségé ben melyre az igen tiszteit tegtársait tiszteiéttel meghívja a Vezetőség Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Pénztári jelentés. Titkári jelentés. Uj tisztikar választása. Esetleges indítványok. Kivonat az alapszabályokból: A délelőtt 11 órára hirdetett má­sodik közgyfllést a tagok számára való tekintet nélkül megtartják. Csak azon indítványok tárgyalhatók, amelyek 3 nappal a közgyűlés előtt az elnöknél Írásban benyajtattak. A nyfeegyfaáN kir. járásbíróság, mint tokkk&nyri hatóséfltól 243—1939. tksz. ÁRVERÉSI HIRDETMftNY KIVONAT. ifj Bakosi Ferencné, mint Fried­mann Hermán jugutódja végrehajta­tónak Lichtmann Ármin ismeret­len tartózkodáeu volt ibrányi lakos és Lichtmann Dezső nagyha­lászi lakos végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tató kérelme következtében az 1881. LX. t. c. 144, 146, 147. §-ai értel­mében elrendeli a végrehajtási árve­rést 1500 P tőkekövetelés, ennek 1932. május 21 tői járó 8 százalé­kos kamata, 305 P 65 fillér eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezennel meg­állapított 44 P költség, valamint Lichtmann Dezsővel szemben csat­lakozódnak kimondott Einczig Izidor 780 P s ugyancsak Lichtmann De­zsővel szemben csatlakoiottnak ki­mondott Szabolcsi Központi Taka­rékpénztár 55 P tőkekövetelés és jár. behajtása végett, a nyiregyházi kir. járásbíróság te­rületén levő Ibrány községben fekvő s az ibrányi 905. számú tkvi be­tétben fi. kereszt 1, sor 431/2/1 la hrsz. alatt felvett Beltelekben fekvő 200 négyszögöl területü szántónak, melyen az adó és értékbizonyítvány szerint ház van, Lichtmann Ármin és Lichtmann Dezső nevén álló fele részre 800 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Ibrány községházánál megtartására 1939. évi május hó 9. napjának d. e. 10* óráját tűzi ki és az árverési felté­teléket az 1881. LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés a'á eső ingatlanrészt, ha az árverés megíartását ifj. Bakosi Fercncné végrehajtató kéri, 1200 P-nél, ha Einzig Izidor csatlakozott végreh. jtató kéri a Lichtmann Dezső illetőségére 3840 P-nél, ha Szsboltsi Központi Takarékpénztár kéri a Lichtmann Dezső illetőségére 5830 (Trianon 19.) 1939 április hó 23. P-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet, (1908. XLI. t. c. 26. §). 2. Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1911. I. t. c. 127. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél leteani, vagy a bánatpénznek előlegesen biróí letétbe helyezéséről kiállított letéti el­ismervényt a kiküldöttnek átadni az és árverési feltételeket aláírni. (1881. XL. t. c. 147, 150, 170. §§. 1908. XLI. t. e. 21. §.) Nyíregyháza, 1939 január 9. Dr. Görgey sk. kir. jbiró A kiadmány hiteléül Benedek, iredaigazgató. A nyíregyházi kk. járéabú-óaág, mint telekkönyvi bottaágtóL 24025-1938 ik. -TR­ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONAT Dr. Kovách Dénes végrehajtató­nak Péter János, Ilona és Merkószky Pálné Péter Zsuzsanna végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyéoen a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t. c. 144, 146. és 147, § ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 36 P 08 fillér tőkekövetelés, ennek 1937. évi már­cius hó 5. napjától járó 7 5 száza­lékos kamata, 2 P 40 fillér eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal meg­állapított 6 P 20 fillér költség be­hajtása végett, a nyiregyházi kir. járásbíróság te­rületén levő Nyíregyháza városban fekvő s a nyiregyházi 5758. számú tkvi betétben A. I. 1—2. sor és 4380, 4381/1. hrszám alytt foglalt, a B. 5—7, 9—11, 13—15, 17—19. sorsz. alatti Péter János, Péter Ilona és Merkószki Pálné Péter Zsuzsanna tulajdonát képező 321 négyszögöl területü ház a 77. sz. alatt s udvar az Ujszőliőben és szőllő az Ujszől­lőben ingatlanra 2600 P kikiáltási árban, a C. 8. sorsz. alatt özv. Péter Andrásné javara bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek hivatalos helyiségében (Bocskai utca 2. sz. 31. ajtó) megtartására 1939. évi májas hó 8. napjának d. e. 10 óráját tflzi ki és az árve­rési feltéteteket az 1881. LX. t. c. 150. § a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant 1784 P 43 fillérnél alacsonvabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t, c. 26. §). 2. Az árverelni szándékozók [kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 szá­zalékát készpénzben, vagy az 1911. I. t. c. 127. §-ában meghatározott ár­folyammal számított, óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénzek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. t c. 147, 150, 170. §. 1908. XLI t. c. 21. §•) Nyíregyháza, 1939. január 6. Dr. Varga sk. ömkf. jző. A kiadmány hiteléül: Benedek irodaigazgató. Báli meghívók, alkalmi értesítések egy vagy több színben nyomtatva, jutányos áron készülnek OROSZ KÁROLY nyomdaüzemében, Nyír­egyháza. Bercsényi-u. 3. Telefon: 577.

Next

/
Thumbnails
Contents