Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-23 / 91. szám

132. oldal SZ JVYÍRVIDÉK ABOLCOX HÍR HIRLAP A tavalyi nagy jégverések arra intik a gazdákat, hogy vetésüket jégkár ellen biztosítják Ötszlz köztágbea csökkentették i jíglir MzMsilis dilit A hivatalos miniszteri vetésije­lentések szerint az országban min­denfelé a szántóföldek a legszebb eredményeket ígérik. A gazdák te­hát jó reménységgel nézhetnek az aratás elé — ha az Isten is megse­gíti őket. Van ugyanis egy régi jó magyar szólás-mondás, amely azt tartja, hogy „Aratásig ínég sokszor kint hál a vetés", aimi azt jelenti, hogy történhetik is azzal a vetéssel valami baj addig. De van még egy másik közmondás is, amely így szól; „Segíts magadon, az Isiten, is megsegít", A magyar gazdatársadalom te­hát egyedül a saját nemtörődömsé­gének esik áldozatéivá, amikor nem akar segíteni magán és megelég­szik azzal, hogy ha elverte a jég a vetését, kimegy a levert búzatábla mellé és sopánkodik. Koldussá vált. Az bizonyos, hogy Magyaror­szágon a viharos nyári időjárások miatt a legtöbb kárt a gazdák a jégverések miatt szenvedik el. Mégis érdekes és teljesen érthetet­len, hogy a jégkár biztosítás nem tudott általánossá válni az ország­ban. Pedig, ha minden gazda biz­tosítaná termését a jégverés ellen, abban az esetbén lehetővé válna a díjnak olyan csekély összegre csök­kentése, hogy azt még a legkisebb gazda sem érezné meg. Nagyon helyes volna és a ma­gyar gazda bölcs előrelátását iga­zolná, ha minél többen biztosítanák jégverés esetére termésüket. Van­nak országrészek, ahol általánossá vált a biztosítás és ott a gazdák már tudják, mit ér számukra, ha nyugodtan hajthatják álomra fejü­ket, mert a szép termést biztosítot­ták jégverés ellen. Azok a testületek, amelyek ma­guk is sokat fáradoznak azon, hogy a gazda nehéz és verejtéke^ munkájának hasznát is lássa, így például a mezőgazdasági kamarák, gazdasági felügyelőségek, gazdasági egyesületek stb. erőteljes felvilágo­sító munkába kezdtek, hogy minél több gazda megértse, milyen nagy érdeke fűződik neki ahhoz, hogy vetését jégkár ellen biztosítsa. Min­denkinek arra kell törekednie, hogy a mai nehéz időben minél keve­sebb termés pusztuljon el úgy, hogy ez a gazdát koldussá ne tegye. — Ezért kell mindenkinek jégkár ellen biztosítani termését. De a mult évi szokatlanul nagy jégverések maguk is arra intik a A vidéki urrközönseg kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, III. Zsigmond »tca 38/40. — Telefonok : J 51-735. 151-738. 157 299 Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-ftirdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, köz­ponti fűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, MJ veze­és alatt áll Elsőrangú cafe restau­rant polgári árak! — Olcsó szobák pensióval, vagy anóSkfil. Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK ­gazdákat, hogy biztosítsák termé­süket a jégverés esetére. Nem elég az, ha a gazdák a jég által elpusztított vetéseik után adó­elengediést kapnak, mert adóelenge­dés még nem segített meg egyetlen egy gazdát sem. Ha azonban a gazda termését idejében biztosította jégverés esetére, akkor nyugodtan várhatja az aratás idejét, mert ha nem is maga takarítaná be az éle­tet, hanem a jégverés miatt min­dene elpusztul a szántóföldön, ak­kor is megtérítik teljesen a kárát az utolsó fillérig. v Az okos gazda, aki munkájának eredményét élvezni is akarja és gondol a jövőjére, családjára, biz­tosítja termését jégverés ellen. Hagy cikkben ismerteti a Városok Lapja a nyíregyházi sokgyermekes családok házait Országszerte élénk érdeklődést keltett Nyíregyházának az az egész­séges ötlete, hogy a sokgyermekes családokon egy holdas telekkel, gyü­mölcsfákkal ellátott megfelelő házak építésével és átengedésével segít. A Nyirvidék-Szabolesi Hirilap annak idején minden vonatkozásban ismer­tette az egészséges akciót. Most már a negyedik új ház épül és az első három házba beköltözött csalá­dok boldogan gazdálkodnak új ott­honukban. A város most egyénként két-két tejelő kecskét adott a sok­gyerekes családoknak. Az állatok eltartását és értékesítését az ínség ellátással kapcsolatiban oldják meg. A házakat álandóan szaporító szo­ciális tevékenység iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Leg­utóbb a Városok Lapjában Jósa Jo­lán írónő terjedelmes cikkben vilá­gítja meg a házakcióval összefüggő kérdéseket és Nyíregyháza megol­dását szociális, gazdasági, erkölcsi szempontokból kitűnően megvilágít­ja. Jósa Jolán cikke nagy szolgálatot tett városunknak, de magának az ^ országos vonatkozásban is jelentős ; akciónak, a sokgyermekes, ínséges " családoknak is. i (Trianon 19.) 1939 április hó 23. — Akiknek foglalkozása mindem erejük megfeszítését követeli, igva­nak hetenként legalább egyszer, reg­gel felkeléskor egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserűvizet, mert ez alaposan kitisztítja a bélcsa­tornát s előmozdítja a gyomor­emésztést, fokozza az anyagcserét, élénkíti a vérkeringést az egész szervezetben és ezáltal új életerőt teremt." Kérdezze meg orvosát. Divatcipőkben, női és lérfi cipőmodellek­ben vezet a Karika cipő Vay Ádám u. 9. Takarékossági hitel. Rz OTBfl iginyjogasiiltak figyeitsiéle! A tudományos grafológia Csányi Sándor felvidéki itó-grafológus Ny ire<*y házán volt. Elnök lett és a csúfos bukása is bekövetkezett. Se szeri, se száma Csányi érdekes megérzéseinek, melyek pontos vég­zetszerűséggel váltak be. Most én teszek a Mester elé írást. Jól ismerem az illetőt, de mégsem tudnék pontosabb jellemképet adni róla, mint Csányi. Legnagyobb cso­dálatomra megmondja, hány éves, milyen magas, hogy néz ki, milyen a járása. Alig tudom elhinni, hogy nem látta soha az illetőt. Egy másik írást vettem elő. Amint ránéz, azonnal megállapítja, hogy az illető ballábára sántít. Tényleg, egy hadirokkant ismerősömé volt az írás, akinek a ballábát ellőtték. E félórai beszélgetés Csányi mes­terrel életem legérdekesebb, legérté­kesebb élménye marad. A látogatók már negyedszer ko­pognak. Türelmetlenek, de érthető is, mert ilyen csodálatos képességű grafológus nem volt még városunk­ban és mindenki látni, hallani, ol­vasni akarja véleményét, de érde­mes is felkeresni. A vidéki igényjogosultak 'házior­vosi ellátásával kapcsolatos vidéki körzetek megszervezése folyamat­ban van. Addig is, mig az orvosi el­látás megindulhat az egyes közsé­gekben, tudomására hozom a t. igényjogosultaknak, hogy kórházi vagy gyógyintézeti beutalások, mű­téti segélyek, gyógyászati segédesz­közökre, insulin ellátásra, fizikális g yóg ymó d ok r a és betegszállításra segély tekintetében a lakóhelyhez legközelebb eső ellenőrző orvoshoz kell fordulniok. A kerület ellenőrző orvosai: dr. Simon Jenő ker. főorvos Nyíregy­háza, dr. Cseh Zoltán Tiszalök, dr. Kocsár Zoltán Vásárosnaménv, dr. Varga Gyula Kisvárd a, dr. Hőfer Ferenc Tisza.becs, dr. Vadász Ernő Nagykálló, dr. Koppy István Nyir­ibrány, dr. Papp György Nyiradony, dr. Tanyi János Polgár, dr. Czomba Pál Üjfehértó, dr. Endrev János Nyírbátor, dr. Kovács Gábor N'yir­acsád, dr. Zábory Kálimán Kemecse,. dr. Rolkó Sándor Mándok, dr. Ba­logh Rezső Nyirmihálydi. Érdekes vendége van pár nap óta városunknak. Csányi Sándor, az in­kább külföldön ismert híres író­grafológus érkezett Nyíregyházára egy heti tartózkodásra. A Korona-szálló kapujában olvas­tuk plakátját és felmentünk a Mes­terhez. Irásminták tanulmányozása közben leptük meg. Érdeklődésünkre elmondja, hogy a grafológia ma már tudománnyá fejlődött. Minden egyes betű alakja, vonala leplezetlenül teríti elénk az egyént. Csak az írásvonalak ismere­te'alapján tudunk az igazi „én"-be hatolni s magyarázhatunk meg cso­dálatos, érthetetlen lelki változá­sokat. Csányi Sándor különben tehetsé­ges író is. Jelentek meg Budapesten verses kötetei, regényei is. Novelláit a pesti újságok rendszeresen közlik. Legutóbb a Pesti Hírlapban mi is ol­vastuk „A gyöngysor" című nagy­tehetségről tanúskodó novelláját. — Most végzi az utolsó' simításokat legújabb regényén. 1932-ig Budapesten élt, mint író. Akkor külföldre utazott grafologi­zálni. Külföldi újságcikkek tanúsít­ják, hogy milyen csodálatos tehet­séggel tette ismertté nevét, mint grafológus is. Családi okok miatt hazament a Felvidékre, a csehek közé s a ma- i gyarsága miatt a csehek három íziben • börtönözték be. Losoncon, Beszter- j eebányán, végül Kassán. 1935 tavaszán Feleden dolgozott. * Az ottani Zsigmond József malom- j tulajdonosnak már akkor írásba ad- S ta, hogy a Felvidék nagyrésze 1938 \ karácsonyáig felszabadul. g Egy maharádsa ezrekkel honorálta csodálatos képességét, mert olya'n ] hűséges jellemképet alkotott róla, hogy még a rádzsa is belepirult. A Benes írását Pöstyénben tették elébe s bár nem tudta, kiről van szó, megmondta, hogy az illető még ma­| gasabb állásba jut. de rövid időn | belül menekülésszerüen tűnik el po­• ziciőjából. Benes akkor miniszter Közigazgatási, iskolai és egvháaá nyomtatványok a legolcsóbb árban nyomda-üzemében. Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. — Telefon: 577. Szőlő és magasnyomású gyümölcsfa permetezőgépet szakszerűen javítok. K A T Z bádogos, Benes László tér 6. szám. fCarner haz. Mindent frissen tart kis áramfogyasztás melleit a BOSCH elektromos hűtőszek­rény. Felvilágosítással készséggel szolgál Peller Kálmán és Károly Több hangú Bosch kMk. elektrotechnikai autóvillamos­sági és műszaki vállalata. Nyíregyháza, Kállói u. 4. Tel. 481. BOSCH SZOLGÁLAT Különleges felszerelésű tekercselő, delejező és javítóműhely autók és motorok elektromos készülékei számára.

Next

/
Thumbnails
Contents