Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-23 / 91. szám

4. oldd SZ (Trianon 19.) 1939 április hó 25. JVYÍRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP Tavaszi férfi szövetujdonságok, RU kabát is koszton dfntszövetsk! m u m Hartos magyar és külföldi szövetek I nagy választékban! ^ TAKARÉKOSSÁGI HITEL! megnagyobbított és korazcrflea átalakított szóvet, selyem, keieagye és szónyeg üzletében, •ay Ádám utca 2. szán. Telefon 791. Takwókpaiota. II I Miért nehezebb ma a hadvezetés bén. Mivel a háborúnak előre meghatározható pontos szabályai és receptjei nincsenek, mert a veszély és véletlenek világa, amik előre nem látható zavarok és súrlódások és az ezekből keletkező bizonytalanság és határozatlanság kútforrásai lehetnek, ezért a jó és sikeres hadvezetés a hadvezér szellemi és erkölcsi képességeinek a függvénye. Ezért a vezetőben párosulnia kell a szellemi tudásnak és fölénynek a bátorsággal, merészséggel és ön bizalommal, de ugyanakkc-r a nagy felelősségérzet' terhe alatt nem szabad nélkülöznie az óvatosságot és megfontoltságot sem. A hadvezetés végső sikerének előfeltételei az állhatatos kitartás, akaraterő, erély és nem utolsó sorban a hadiszerencse. Almikor a ma háborújában egy nemzet létéről, vagy nemlétéről van szó, aimivel kapcsolatban a nCmzet összértéke és ereje latba vettetik és az eszközök oly nagy sokaságát és különféleségét kell megszervezni, összhangba hozni és vezetni, nem lehet csodálni, ha a hadvezetés ma sokkal nehezebb, mint volt bármikor a világtörténelem folyamán. Ismerjük meg multunkat Délen a török csattogtatja fegyverét. Északon lelkes prédikátorok járják a városokat és hintegetik az új tant, amelyet W itten.be rgából hoztak magukkal. A középkor alkonya ez a század, Mátyás híres budai könyvtárából már hordják széjjel külföldi tudósok a remekbe készült kódexeket, az egykori magyar nagyhatalom alapjai ingadoznak, a király kincstára kiürült, romlásnak indult minden. Nemsokára elvonul Mohács felé a magyar sereg, Lajos király páncélos alakját nemsokára beborítja a Csele patak megdagadt vize. De a Nyulak szigetén és szerte az ország egyéb kolostoraiban szorgalmas apácák hajolnak a fóliánsok fölé, másolják az imádságokat, pusztában lakó Szent Elek legendáját, s egy-egy áhítatos szakasz végére odarójják nehézkes, gót ízlésű betűikkel: „Olvassátok, mert igen szép." Mi maradt a magyar középkor, a magyar renaissance hajdan egész Nyugatot bámulatra ragadó kultúrájából? A kolostorok és a templomok rombadőltek, a kéziratok nagyrészben megsemmisültek, a virágzó falvak a föld alá kerültek, az erdőket kiirtották, az ékszerek megrozsdásodtak, a ruhákat szétmarta az idő. A szokások és szertartások pedig elhalványultak a késői utódok emlékezetében. A hadvezetés alatt a haderő legfelső vezetése értendő, ami a legtöbb államban manapság háború esetére a (hadsereg vezérkari főnök-ének a kezeibe van letéve. A hadvezetés tudománya, illetve „művészete" a történelem folyamán különböző módszereken, változásokon és fejlődésen ment keresztül és bár a tudományosság fontos kelléke a hadvezetésnek, de hogy nem száraz tudomány, amit egyszerűen meg lehet tanulni, hanem tehetségből és rátermettségből ifakadó művészet, azt legjobban igazolja az a körülmény, hogy teljesítményeiben sok megismétlődést és sok hanyatlást mutat fel a világtörténelem, ami a művészetek sajátsága. Hiszen vannak művészetek, amelyeknek régi nagyjait a mai napig sem sikerült felülmúlni, mint pl. az ókori szobrászatot vagy a renaissanice festészetét, míg a tudomány lassabb vagy gyorsabb ü'temben, de állandóan fejlődik. A hadvezetés művészetének olv kimagasló reprezentánsa, mint az ókori Nagy Sándor vagy Hannibál, nem adódott egészen Napoleonig, pedig azóta a világnak, bár kü'önböző helyein, de mondhatni megszakítás nélkül dúltak a háborúk. Hogy azonban a hadvezetés művészete is fejlődik, az főleg a tudomány és tchnika fejlődésével előálló eszközök változásának, fejlődésének és sokasodásának köszönhető, amik a módszereket változtatták és fejlesztették, de maga a művészet alapelveiben nem változott az ókor óta sem. A háború a politika folytatása, más, sajátlagos eszközökkel, tehát maga is a politika eszköze, ezért a hadvezetéshez politikai áttekintés és hozzáértés is szükséges. Amióta a háború nagy érdekekért vívott nemzetek közötti küzdelem, politikai eszköze lett a régi kabinetháborúk helyett, annak vezetésére egy nemzet összes erőtényezőit figyelembe kell venni és összhangba hozni a politikai céllal, hogy az a háborúval elérhető legyen. A háború, ez a megnövekedett eszközök sokaságának segítségével folytatott, az erőszak tényén alapuló politika, a hadvezetővel szemben fokozott szellemi és fizikai követelményeket támaszt, amihez járul a néphadseregek korában, amikor a nemzet létkérdéseiről van szó. az óriási felelősségérzet a nemzettel és a háború hatalmas és drága eszközeivel szemKÉRJEN EGY POHÁRKA Uopcolfif

aNenizetköl

i mCtoGnlI Vásáron.7. száma pavillon. Ü!2 Líttke !22í< a NEMZETKÖZI VÁSÁRON 7. számú pavillon. Az a hatalmas munka, amelynek első kötete most jelent meg a Magyar Történelmi Társulat kiadásában, Domanovszky Sándornak, a budapesti egyetem művelődéstörténet tanárának szerkesztésében, a magyar mult elfelejtett) emlékeit kelti új életre. Avatott tudósok kalauzolnak végig művelődésünk korszakain és az egyes korszakokban a^ művelődés összes ágain. Tanulmányaik nem száraz értekezések, hanem izgaLmas olvasmányok, amelyekből egy nép megragadó, fölemelő regénye bontakozik ki. Látjuk őseinket- Kelet steppéin, a lovasnomád népek nagy közösségében, látjuk a honfoglalók államalapítását, a középkori magyar nagyhatalom kialakulását, a török pusztítását, az abszolutizmus korának elnyomó törekvéseit, majd a reformkorszak nagy teljesítményeit, az új Magyarország megszületését s végül a világháború előestéjén azzal az érzéssel fejezzük be a páratlan szemlét: az a nép, amely történelme katasztrófáira az életnek mdndíg új, teremtő erőivel tudott felelni, a világháborúra és következményeire is megtalálja egyetlen méltó feleletét. * A Magyar Művelődéstörténet azonban elsősorban nem politikai mozzanatokra figyel. Inkább okokat és következményeket mutat meg; nem a kiemelkedő nagyok sorsát kutatja, hanem a korok átlagemberének pályáját és életének kereteit állítja elénk. Megkapó közelségbe hozza a középkori jobbágy, a barok-kori főúr és polgár, a reformkori nemes alakját. Megismerhetjük háztartását, ruházkodása és konyhája gondjait, szórakozásait és kedvteléseit, részt veszünk vadászatain, és ünnepségein, tanuk vagyunk keresztelőkön és esküvőkön, színielőadásokat nézünk végig és meghallgatjuk, amint a vidéki urak kedves könyveikről vitáznak. Mindezt képekben is látjuk: régi ékszerek, evőeszközök, ruhák, szobák, bútorok, könyvek és dísztárgyak, műhelyek és mesteremberek, polgárok, parasztok és katonák képe mellett- ott láthatók, mint ügyes pilanatfölvételek, az intim szalonok, öltözködő férfiak és nők, játszó gyerekek, vágtató halofctaskocsi, királyok születése, vitézek párbaja, török rabok vonulása, kurucok mulatozása: mindaz, ami a magyar életből egykorú — javarészt még soha közzé nem tett — ábrázolásokban fönnmaradt. * A Magyar Művelődéstörténet, — az első teljes ilyen nemű, magas tudományos értékű és kifogástalan szépirodalmi készséggel megírt munkánk, — igazi eseményeszellemi életünknek. Á Magyar Történelmi Társulat kutúrföladatot teljesít kiadásával: minden magyar ember legszemélyesebb múltját ismerheti meg belőle. Aki kíváncsi rá: hogvan élt Traktor és autóhüíök készítése és javítása Ép í

1'^munkák, vizveték és füraöbjoba szerelések Barcsikés Varga bödogos és szereló mesterekné. Bencs László tér 18. szám. i valamelyik ük-apja, milyen szertar|j tások között Vezették oltárhoz valamelyik ősanyját, milyen ételeket • ettek az esküvői lakomán, milyen ' bútorok foglaltak helyet szobájukban, imit olvastak, milyen zenét hallgattak és mi volt a véleményük a világról: mindezt megtalálja ebben a páratlan műben. Szövegben és képben előtte áll az egész magyar mult, a kivételeseké és az átlagemberekké, a főuraké és a polgároké egyformán. Egy nemzet regénye; ennél időszerűbb könyvet, megragadóbb olvasmányt a Magyar Történelmi Társulat nem tehetett volna asztalunkra. Biztositsa vetését jégkárra Milyen okiratokat Illót mei szogónyjoQon illetékmentesség A hivatalos lap legutóbbi száma közli a pénzügyminiszíer legújalbb rendeletét a szegényeket megillető okirat illetékmentességéről, melyet 'közérdekű voltára való tekintettel az alábbiakban közlünk: A jelen rendelet alkalmazása szempontjából azt kell szegénynek tekinteni, aki a fennálló jogszabályoknak megfelelő, hat hónapnál nem régebbi kiállított hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám és fizetésre köteles hozzátartozói nincsenek. A szegények részére kiállított bizonyítványok közül illetékmentesek a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványok, az illetőségi és állampolgársági bizonyítványok, minden olyan bizonyítvány (ideértve az erkölcsi és az orvosi bizonyítványt, valamint az anyakönyvi kivonatot is), amely a) alkalmazás vagy állás elnyeréséhez .megkívánt feltételek igazolása céljából, b) vagy iskolába, illetőleg nevelőintézetbe való felvétel céljából vagy tandíjkedvezmény igénylése végett szükséges s végül illetékmentesek azok a bizonyítványok is, amelyek a szegénységi bizonyítványok kiadásához szükségesek. — Ékszerrel telt bőröndöt hagytak egy budapesti szállodában. Kóozó Jóssefné takarítónő az egyik szállodában ékszerrel telt bőröndöt talált a vendégszobák egyikében. A rendőrség megindította a nyomozást. Megállapították, hogy az ékszerek mintegy 300.000 pengő értékűek. A titokzatos ékszeres bőröndről még nem tudják, hogy bűnügy rejlik-e mögötte vagy más érdekes körülmény juttatta a szállodába. A szobaasszony a talált ékszeres bőrönd értékének egy tizedét kapja jutalmul, tehát 30.000 pengő üti a markát.