Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)
1939-04-23 / 91. szám
(Trianon 19.) 1939 április hó 16. 11. oldal JoW üxlct*6en kaptát* "m^Ácd: A tanító: minden! Dr Bonczos Miklós államtitkár beszéde a pedagógusok gyűlésén Ünnepet ültek a szegedi tankerület tanárai és tanítói Szentesen. A különböző vezetés alatt álló iskolák pedagógusai ugyanis értekezletre gyűltek össze, gyűlésükkel kapcsolatban pedig mezőgazdasági oktatási kiállítás nyilt meg. Az ünnepélyes megnyitás alkalmával nagyhatású beszédet mondott dr. Bonczos Miklós á lamtitkár, aki nek szavaiból a következőket közöljük : — A régi iskola elsősorban betű vetésre és olvasásra tanított, de előttünk éppen most bontakozik ki az uj iskolatípus, amely az életszerűségre, a gyakorlatiasságra való nevelésre törekszik. — A súlypont a tanítóságon van, amely dicséretet és tiszteletet ér demel. A tanítók szürke robotosai, névtelen hősei ennek -> nagyvonalú és nagyszabású kulturmunkának. Ezt a tanítóságot meg kell erősíteni felülről és meg kell erősíteni alul ról. Meg kell erősíteni felülről azáltal, hogy a kormányzat gondoskodjék anyagi és szociális megsegítéséről és biztositsa a szellemi utánpótlást, biztosítsa a továbbképzés lehetőségét. A tursadalom rész ről ló és olcsó a Darmol. Beváltja, arait igér. Nincs vele bajlódás,tealóaés, rossz Iz. - JóizG hashajtó a •* HWMrirt is ntomrttiMa. pedig szeretettel és megbecsülései kell fordulni a tanítók munkája felé, mert elismerés és tisztelet illeti őket. Ök a magyar kultxrmuiika közkatonái és Petőfivel mondom: „Tiszteljétek a közkatonákat!" — A tanyán a tanító: minden! Világító lámpás, antenna, amely mindig csak ad, mindig kisugároz magából. Fel kell ismerni azt a nehéz helyzetet, amiben a tanító él és társadalmilag is meg kell erősíteni, meg kell becsülni. Az országban mintegy 20000 tanitó működik, akiknek a munkája nem nélkülözhető. Ha a tanítóság megkapja a kettős segítséget, a fe'ülről jövő megerősítést és a társadilom megbecsülését, akkor a magyar tanítóság meg tud birkózni azzal a nehéz feladattal, ami a mai helyzetben reá vár. H felvidéki városok testvéri fogadásának gondolata Nyíregyházáról indult ki Szerűd y Károly főpolgármester azzal a felhívással fordult az ország •városaihoz, hogy fogadjanak testvérül egy-egy felvidéki várost. A felhívás nyomán országos mozgalom indult meg és legközelebb a Városok Kongresszusának kassai gyűlésén városaink sorra be fogják jelenteni, hogy a felhívásnak eleget téve, egyegy várost vagv községet testvérükként támogatnak. Érdekes ez a mozgalom azért is, mert még Szendy polgármester felhívása előtt történt a városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint, hogy Nyiregyháza képviselőtestülete a polgármester indítványára nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy Ungvár városának seflyemzász.lót küld és a várossal állandó kapcsolatot tart fenn. A javaslatot Juhász Mihály főjegyző terjesztette elő és szóról szóra akként fogalmazta meg. hogy Nyiregyháza testvérvárosává fogadja Ungvárt. így a szép testvéri gondolat Nyíregyházáról indult ki. A testvéri kapcsolatot Nyíregyháza állandóan erősíteni igyekszik. Ezt szolgálta a Jótékony Nőegylet női ipariskolája által Ungvárra küldött babakelengye is. Most az a terv. hogy a nyíregyházi iskoíák Ungvárra rendezik tanulmányi kirándulásukat. A kir. áll. tanítóképző intézet ifjúsága? mágus 16-án és 17-én látogatja meg a fel• szabadult Ungvárt és itt nagyszabású hangversenyt is rendez az ifjúság és a tanári kar közreműködésével. Tervbe vette az ungvári látogatást a Bessenyei Kör is. Az is a testvéri kapcsolat erősítését szolgálja, .ha az ungváriak jönnek Nyíregyházára vagv ha a nyíregyháziak Ungvárra mennek turisztikai kirándulásra, illetve nyaralásra. Számos könnyen megvalósítható ötlet merült máris fel a két város kölcsönös megismerése, a testvéri 1 összetartás és támogatás biztosítása érdekében. Szobor Pál polgármester Kassán a Városok Kongresszusának ülésén jelenti be Nyíregyháza és Ungvár mind szorosabbá váló testvéri kapcsolatát. Megbízhatóságáról közismert || | i GLUCK JENŐ BUTORHflZfl árban, választékban és minőségben vezet Saját készítésű elsőrendű kárpitozott bútorok. TÖBBSZÖRÖSEN KITÜNTETVE. VAY ÁDÁM UTCA 8. SZÁM «Gryőri szobát» ajándékozott Turóczy Zoltánnak a győri gyülekezet luróc&y Zoltán és a gyülekezet búcsúja A „Győri Hirlap"-ból vettük át az alábbi cikket: Lelkész és egyházközsége közötti kapcsolatnak olyan bensőséges, szeretetteljes megnyilatkozásában volt részünk kedden délelőtt az evangélikus lelkészi hivatalban, amilyennel nem sűrűn találkozlhja'tunk. Rég láttunk olyan megható búcsúzkodást, mint amilyen a Győrből Nyíregyházára eltávozott Turóczy Zoltán ev. igazgató-lelkész és volt győri gyülekezete között március 26-án lefolyt az ev. templom 151 esztendős falai között. A szeretet és a ragaszkodás a hívek részéről azonban nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem olyan emlékeztetőről gondoskodtak, amely a győri gyülekezetet szívébe zárta a jó pásztornak egész életére. A győri evangélikus gyülekezet ,.győri szobát" ajándékozott a most már Nyíregyházán lelkészkedő Turóczy Zoltánnak. Egy lelkészi dolgozószoba teljes berendezésével kedveskedtek neki, amelynek miinden egyes darabja Győrött készült s közöttük dolgozva, minden nap emlékeztetni fogja hálás győri gyülekezetére. A remekművű, teljes készletü íróasztal mögött iüöo a Pandúr József festőművész által remekbe megfestett győri templomi oltár és szÓ9zék. Az íróasztallal szemben bőrgarnitúra maszszív asztallal, melyen virággal majolika virágváza és monogramos ezüst szivar- és cigarettadoboz áll, fölötte gyönyörű csillár. Egy finomművű asztalkán hangulatlámpa, Szt. •István- és Felvidék-emlékbélyegekből türelemmel készült érdekes ernyővel. Fölötte a falon egy 150 éves kőrisfából faragott antik gyönyörű feszület. Egy másik asztalkán negyedóránként ütő és egy őskeresztény ének első akkordjait játszó óra •mutatja a pontos időt. Az asztalok mindenikét szerető kezek által készített pompás terítők borítják. A most Győrben tartózkodó Turóczy Zoltánnak kedden délelőtt a lelkészi hivatalban az ő volt írószobájában adták át a nagyszerű berendezést. Az átadásnál résztvett D. Kaipi Béla titkos tanácsos, püspök, Németh Károly egyházmegyei esperes, a győri gyülekezet presbitériuma, Hőfer Vilmos dr. kormányfőtanácsos, felügyelő vezetésével az egyházközség nőegyesületeinek képviselői és a lelkészek. D. Kapi Béla titkos tanácsos, püspök adta át az egyházközség, annak közületei s egyes gyülekezeti tagok szép ajándékát, a következőket mondván: Az ajándék mindig értékítélet, azbesztceme*itpa!a javításra nem szorul, vihar-és fagyálló. « tTERNIT MÜVEK Budapest, V, Berlini tér 5. vallomás és kérés. Győri szempontból ez azt jelenti, hogy nekünk drága voltál, tégedet szerettünk és kérünk, hogy maradj ezutánra is szívben és lélekben imádságos gondolatban, szerető érzésben a mienk. Turóczy Zoltán könnyezve, remegő hangon válaszolva köszönte meg eddigi gyülekezetének figyelmét. Ismét felemelték a stiyemgubó beváltási árat A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség most bocsátotta ki az 1939. évre megállapított gubóbe•váltási árakra vonatkozó hivatalos hirdetményt. A hirdetményből kiderül, hogy az első osztályú gubó árát ismét felemelte a kormány és az előző évi 1 pengő 40 fillérrel szemben 1 pengő 80 fillérben szabta .meg ennek a gubóminőségnek a kilogrammonkénti árát. Ez a jelentékeny áremelés annál 'figyelemreméltóbb, mert az első osztályú gubó 1937. évi 1 pengős árát már tavaly feljavították 40 fillérrel, mig most újabb 40 filléres emelés következett be. Eszerint tehát két év alatt ennek a gubóminőségnek a beváltási ára majdnem megkétszereződött. lEzekután biztosra vehető, hogy szépen bővülni fog a selyemitenyésztők tábora, hiszen a gubópénz jelenti aratás előtt az első nyáreleji biztos keresetet. A selyemtenyésztés hatókon felkarolása már azért is feltétlenül kívánatos, mert megnagyobbodott országterületünkön a kereseti lehetőség és munkaalkalom ma a legfontosabb tényező. És bizonyos az is, hogy népünk boldogulását csak a minál tágabb körű gazdasági tevékenység biztosíthatja. Női divat retikülök, pénztárcák, kesztyűk, bőriadiSs és aktatáskák nagy választékban és legolcsóbban Szokolay bőrdisxsaü szaküzletében, Bethlen utca 2. az. (Róm. kat. bérpalota.)