Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-11 / 58. szám

(Trianon 19.) 1939 március hó 11. 5. oldal Harctéri napié Március 10. A 39. honvéd hadosztálynak a galíciai Tarnovtól dálre vívott állás harcai alatt »oáor József és Krajcsi József volt besztercebányai 16. hon­védgyalogezredbelí honvédek önként vállalkoztak arra, hogy az orosz vé­delmi vonal egyik térközét elzáró drótakadályokat átvágják, hogy ez­zel járőreink számára utat nyissa­nak. Ügyesen alörekuszva el is ju tottak a kijelölt helyre, h®l az aka dályokat elvágták. Ámde eközben orosz járőr jött, mely rajtuk ütött. A két honvád azonban nem ijedt meg, hanem nyomban felvette a har­cot és jól célzott lövésekkel lelőtte az oroszok néhány emberét, mire a még megmaradt 3 orosz ijedtében megadta magái. Ezeket azután mint foglyokat bekísérték. Túlerőkkel szemben és teljesen magukra ha­gyott helyzetükben tanúsított ems bátor és eredményes magatartásukért mindketten nyomban az I. eszt, ezüst vitézségi érmet kapták. Március 11. 1849. Ezen a napon Bem táber­nok kedvezőtlen téli időjárás köze­pette végrehajlott erős éjjeli menet­tel hirtelenül Nagyszebben előtt ter­mett, hol az elsáncolt város védel­mével megbízóit egyesült osztrák és orosz csapatokat meglepően megtá­madta. Harc közben honvéd üte­geink saéjjellőtték a gyalogságra ro­hanó kozákokat, míg a székelyek Kiss Sándor alezredes alatt elszánt szuronyrohammal a város védősán­caii foglalták el. A Vilmos (Későbbi 10. közös huszárezred) és Kóburg (későbbi 8. közös huszárezred) hu szárok ezalatt a város belsejébe szo­rították az ellenséget. A döntő pil­lanatban érkezett be Bethlen Ger­gely alezredes a kolozsvári 11. hon­véd zászlóaljjal, mely a:után ujabb szuronytámadással Nagyszeben gyors elhagyására késztette az ellenséget. Erre Bem tábornok győztes honvéd­serege bevonult a városba, ahol számos foglyon kívül 21 ágyút, több ezer lőfegyvert, rengeteg lőszert, élelmet, ruhát zsákmányolt. — Téttőtaü és csavar-iréa garan fék jé BMíiésfcgfeen eJ*sö árban sut rezh&bé be Jóba E. papír- és írésze: üzletébe®. Uj máreiusra hívlak és várlak Nemzettestvérek... Ez évben is bensőséges kegyelettel ünnepli meg Nyíregyháza népe március 15 ét Nyirsgyháza ez évben is hagyo­mányos tisztelettel és a nemzeti muithoz való ragaszkodással ün­nepli meg március 1-ét a szabad­ság, egyenlőség, testvériség emlék­ünnepét. A város délután 3 órakor rendezi meg az ünnepélyt a Kossuth-téren. Az ünnepségre Szobor Pál polgár­mester meghívta a hatóságokat, hi­vatalokat, egyesületeket, testületeket és az iskolákat. Nyíregyháza népét padig a nemzetiszínű falragaszok ut­ján szólítja fel, hogy vegyenek részt az ünnepélyen. Az utcák hirdető oszlopain már ma reggel megjelentek aa uj már­ciusra hívogató felhívások: Magyar férfiak és nők! A megnagyobbodott Magyarország márciusi ünnepére hívlak benne­teket. Megpróbáltatásokkal teljes óráink­ban a régi márciusi ifjak tettrekész­sége, elszánt akarata éljen bennünk. Az elmúlt ősz bizonyította : e nem­zet él, élni akar és élni fog. A hívó szóra talpra áll, összeforr, egységes lesz. Ma uj március hajnalán vagyunk. Bátor nyíltsággal honfoglaló harcra készülünk. A mult dicső emlékein, a jelen tanulságain építjük a jobb, szebb, boldogabb jövőt. Uj március a hívlak és vár­lak Nemzettestvérek. Ünnepélyünket március 15 én, délután 3 órakor a városháza előtt, kedvezőtlen időben a Korona-szálló nagytermében tartjuk. Sorrend: 1. Magyar Hiszekegy. Játsza az Államvasutak Nyíregyháza állomásá­nak „Árpád Vezér" fuvós-zeneksra. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Szo­her Pál polgármester. 3. Ammer József: „Nem, nem, soha." Énekli a Városi Dalárda. 4. Ünn-pi beszédet mond Farkas László ref. lelkész. 5. Radványi Sándor: „Márciusi fakadás" c. ódáját szavalja Keresz tesy György, a Közigazgatási Tan­folyam hallgatója. 6. Himnusz, és Rákóczi induló: Játssza az „Árpád Vezér" fúvós­zenekar. Nyíregyháza, 1939. év március havában. Szohor Pál s. k. polgármester. A nemzeti ünnep alkalmából a különböző felekezetek reggel 9 óra­kor a templomaikban i&teníiszteletet tartanak. Az istentisztelet után az egyes itkolák tariják meg ünnepé­lyeiket. Hz evangélikus gimnázium Önképzőköré­nek látogatása Sárospatakon Vasárnap, március 5-én a Kossuth gimnázium Bessenyei György ön­képzőkörének 20 tanulója dr. Belo­horszky Ferene vezetőtanár és Szik­lay László dr. tanár kíséretében a sárospataki református kollégium Erdélyi János önképzőkörének meg­hívására Sárospatakra utazott, hogy ott egv előadás keretében bemutat­kozzék s a két intézet ifjúságának szellemi elitje összeköttetést teremt­sen. A tavalyi debreceni nagysikerű látogatás után immár másodízben keres fel az önképzőkör idegenben más testvéregy esü le tet s 'felesleges hangoztatni, hogy ennek a látogatá­soknak milyen nagy nevelő értékük van. Sárospatakon a pályaudvaron ün­nepélyesen .fogadták a nyir egyházi a­í kai, akik azonnal a nagy imaterembe | vonultak, aibol az előadást is meg­1 tartották. Az előadáson jelen volt a t kollégium tanári kara, a város társa­dalmának több jelentős egyénisége és természetesen az ifjúság teljes számmal zsúfolásig megtöltötte a | nagytermet. Harsánvi István dr., a sárospataki kör vezetőtanára üdvö­zölte a vendégeket, majd Belohorsz­Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Teleionszám: 593. Március 11-12-13. Ssombat, vasárnap, hélfő Budapesttel egyídőben I Bors István Hunyady Sándor hatalmas sikerű színmüve filmen. aősdásökThétközBap' 1/44, V4«, V«8, 'A 10 "órakor. V^raJMÍ 2, ~4,~6,"Féfi 10 órai kezdettel. A d. a. 2 és 3 órai slöadások is kedvezniónyecek Ma, pénteken utolsó nap: A REPÜLŐ EMBER Főszerepben Tolnay Klári Páger Antal Eszenyi Olga Bihari József ky Ferenc dr. nyitotta meg az ülést, s rámutatott beszédében az önkép­zőkörök látogatásának fontosságára, jelentőségére. Ezután Salzmann György VIII. o. t. ismertette a nyír­egyházi kör szervezetét, működését. Előadását igen nagy tetszéssel és ér­deklődéssel fogadta a közönség. A sárospataki kollégium vonósnégye­sének tetszetős száma után Peteő Sándor VIiIJ. o. t. Sárospatak és Nyíregyháza szellemi kapcsolatairól adott elő, megrajzolva Bessenyei portréját szabolcsi és sárospataki emlékek szempontjából. Horváth Zoltán VIII. o. t. ezután arról adott elő, minő feladatai vannak az ifjú­ságnak a felvidéki kérdést illetően a következendőkben. Ismét sárospa­taki zeneszám következett: Vilimsz­ky László saját szerzeményeiből adott elő. A nagy kultúráju és igen tehetséges zenészilfjú megérdemelt tapsokat kapott. Majd Gaizler Gyu­la VIJ1. o. t. szabadelőadásban is­mertette a lengyel-magyar kapcsola­tokat, rámutatott azokra a fontos feladatokra, amelyek az ifjúságot e kérdés tekintetében kötelezik. Majd Vityi István VII. o. t. szavalta el nagy hatással Reményik Petőfihez c. versét. Az utolsó szám Vajda Er­nő VIIlI. o. t. felolvasása volt a mai Erdélyről. Az igen érdekes felolva­sás különösen a mai erdélyi diákéle­tet elevenítette meg a hallgatók előtt. Az előadást Harsán yi István vezetőtanár zárta be, aki beszédében kiemelte, hogy a nyíregyháziak ér­dekes műsora megmutatta, milyen tij utakon keresheti a válságba ju­tott önképzőkör a kibontakozást. Az előadás után a nyíregyháziak megtekintették a kollégium könyvtá­rát, fa 1 u sz em i ná ri urnát, végignézték az Angolinternátust, az újonnan épült humanisztikus tagozatot is megtekintették, megszemlélték a kollégiumot, látogatást tettek a ta­nítóképző intézetben, végül a várat nézték meg s a bodrogparti panorá­mában gyönyörködtek. Ebédet és vacsorát is a kollégiumban kaptak. Délután 5 órakor nagy megbeszé­lés volt a két önképzőkör vezetői közt. A sok tapasztalattal és tanul­sággal járó megbeszélés háromne­gyed 7-kor fejeződött be. Ezen a megbeszélésen részletesen megtár­gyalták a követendő utakat és el­határozták, hogy a kapcsolatot a jö­vőben kiszélestíik a két kör között. A nyíregyháziak vasárnap este az utolsó kisvonattal, 11-kor tértek vissza Nyíregyházára, egy szép nap és főként egy jelentős siker gazdag­ságával. A sárospatakiak a látoga­tást még a tavasz folyamán viszo­nozni fogják. Magyar íitilcgla fim Bjelvsii A finn-magyar vegyesbizottság U.nno Hannula közoktatásügyi mi; niszter elnöklaté Vei ülést tartott a parlamentben. Az ülésen elhatároz­ták, hogy a finn-magyar kulturállis kapcsolatokat elő fogják mozdítani és támogatásban részesítenek több egyesületet, amelyek a finn-magyar szellemi kapcsolatok kiépítésén dol­goznak, hogy azok magyar előadó­kat hívhassanak meg, csere-ösztön­díjaikat létesíthessenek. Ki fognak adnii finn nyelven egy magyar anto­lógiát, melyet Kulai Sándor állít össze, lefordítják Gárdonyi „Isten rabjai" c. regényét, megjelentetik Madáah „Emlber tragédiáját" s a „Megcsonkított Magyarország" c. könyvből 100 példányt fognak kiosz­r— Uráni a Filmszínház ™ 8 n 11 sg. Március 1L12-13. Szombat, vasárnap, hétfő Bors István Hunyady Sándor hatalmas sikerű színmüve filmen. 11. Budapasttel egyídőben I Főszerepben Tolnay Klári Páger Antal Eszenyi Olga Bihari József Előadások: hétköznap V«3, 3/->5, 8/«7 és 3U9 órakor. — Vasárnap és ün­nepnap 3-5 7 és 9 órai kezdettel. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné kedvazaaányes htlyárakkal. A d. a. 3 órai előadások is kodvuményosok Ma, pénteken utolsó nap: MARCO POLO KALANDJAI

Next

/
Thumbnails
Contents