Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-05 / 53. szám

{Trianon 19.) 1939 március hó 5. 5. oldal Ujíehórtó - hajduváros Görömbey Péter nagykállói lelkész előadása a szabolcsi hajdúkról Az elöl említett helyei: ihaijdú la­kóit pedig a dolgok valóságának fel­derítése után, ha ilyenek volnának, a jobbágyság állapotában vissza­helyezzék és a földes urak őket az összes közös adózásoknak, ingyen munkáknak, valamint dézsmáknak a parasztokikai egyenlő teljesítésére a maga-magok közé fogadott jobb­ágyoknak visszabelyeizésére szorít­sák a többecsü visszaváltható ama hely elvesztésének büntetése alatt, ahonnan az ilyen szökevény jobbá­gyokat 'harmadízben visszakövetel­ték. Az 1637. évi 68. te. Nyíregyháza, Nyírbátor s más hajdújogokat igény­lő városokra vonatkozik. Szól annak 1. és 3. cikke a következőképpen: 1. Aminek ellenében a Karok és Rendek megállapítják, hogy állítóla­gos kiváltságaikat (csupán ebben a résziben) mint az ország törvényei ellenére kelteket, egyszerűen meg­semmisítsék ós erőteleneknek te­kintsék. 3. Ugyanezt keld érteni a ^kunokra és jászokra is, valamint Alsómiszitótifalu, Majtény, Szentmik­lós, Matolcs, Dob, Büd, Nyiradony, Téglás és a többi hasonló falukra is. Sőt van egy tc., amelyben egyedül és kizárólag ÜjíeSiértó van csak megnevezve, mint amelynek hajdú­jogai elVeendők és község lakosai a jobbágyság állapotába vissza helye­zem! ők. Szól pedig ez a a 1649. óvi 43. tc. a következőképpen: A nem ki­váltságok hajdúvárosoknak, névsze­rint Üjfehértónak meg más, az alább írt cikkelyek rendén megjelöltetnek. iMindezekből világos dolog, hogy amíg ez a vidék az erdélyi fejedel­mek területéhez tartozott, addig az itteni lakosság kiváltságos jogókat élvezett. Mégpedig nemcsak a ma­gyarok, hanem az ide telepített oláh görögkatolikusok is, mert Báthory G. jobbágyai és hajdúi között úgy itt, mint Dorogon, Kálióban és más helyeken oláhnvelvü nemesek is vol­tak, akik az idők folyamán az ma­gyar nemzet testéhez irtózván, telje­sen magyarokká is lettek. így II. Rákóczy György idejében 1658-ig ez a vidék Erdélyhez tartozott. 1659­ben már a magyar királyok fennha­tósága alá tartozik. Az 1659- évi 69. tc. eképpen intézkedik: ... részint felszámlált, részint meg nem neve­zett hajdúvárosok, mint pl. Kiálló, Pócs, Megyaszó, Balsa, Királytelek, Polgár, Vári, Téglás, Beregszász is bármely megyékben létező helyek egykori állítólagos kiváltságaikban elbizakodva sem az ott megjelölt kihágásoktól nem tartózkodnak, sem a szökevény jobbágyokat (mint a kunokat és jászokat is) törvényes megkeresésre visszaadni nem akar­ták ... a szolgabíró ntézkedjék ... ha pedig az elégtelen: voilna, ugyan­Vasárnap Üjfehértón a helybeli us a nagykállói dalárdák együttes hangversenyt rendeztek. A nagy ér­deklődéssel fogadott estén Göröm­bey Péter, a tudós nagykálllói ref. lelkész nagy figyelmet keltő elő­adást tartott a szabolcsi hajdúkról. — Nagykállói üdvözlőbeszédem folytatásaképpen — mondotta — el­sorolom azokat az adatokat, melyek a Magyar Törvénytárban Üjfeihértó hájdúváros jogára vonatkoznak. — Fájdalom, a MT.-ban ezen az adatok nem jogkiterjesztést, hanem jogfosz­tást jelentenek. Mint ahogy az er­délyi fejedelmek igyekezete az vo!t, hogy minél jobban kiterjesszék a magyarság között azoknak a szá­mát, kik a nemzet kiváltságos tör­zsébe tartoznak és így szaporították a nemesek, hajdúvárosok és kivált­ságos városok számát, addig a ma­gyar királyok fennhatósága alá tar­tozó részen a zen voltak, hogy a ki­váltságos osztályok számát keves­bítsék és ami még szomorúbb, a ki­váltságokat a magyaroktól elvették és Európa minden részéből ide se­reglett katonai kalandoroknak ad­ták, akik között voltak németek, olaszek, spanyolok, vallonok, dákok és legkevesebb számban magyarok. Hogy ki adta Üjfehértónak a hajdú­város jogot, nem tudjuk. Valószínű­leg Báthory Gábor, a boldogtalan és Szerencsétlen végű, kiváló tehetsé­gekkel megáldott, de súlyos bűnök­loel terhelt életű erdélyi fejedelem, akiről tudjuk, hogy hajdújogokat nagymértékben osztogatta katonái­nak, aki a biharvármegyei húsz haj­dú város jogait is adta, aki a Tisza­wrentét Tiszabecstől végig Tokajig, sőt a Sajó és Hernád mentét is erdé­iyi származású megnemesített kato­nákkal telepítette be. Szikszótól Put­nokik és lefelé Görömbölyig és Ti­szaszederkényig és aki így akarta a Magyarságot megerősíteni s általa •aj át trónját megszilárdítani. De amilyen bölcs volt a jogok osztoga­tásában és hadseregének vezetésé­ben, olyian bűnös és szerencsétlen volt életének gyarló dolgaiban és bűnei felülhaladván emberi erejét, aookinak áldozata lett). A haidújo­goktól való megfosztást illetőleg már «z 1613. évi 36. tc. bizonyos rendel­kezéseket tartalmaz, melyek szerint Szatrnár, Németi, Nyírbátor, Bereg­szász és Vári kiváltságos városok a szökött jobbágyokat vissza adni tar­1 óznak. Üjfehértót illetőleg azonban legelőször az 1635. évi 68. tc. intéz­kedik, mely így hangzik: „A Karok és Rendek értesülvén arról, hogy az őfelségétől kiváltságolt hajdú váro­sokon kívül az ország felső részei­ben akadt egy némely más hely is, amilyen a Tiszántúl Nyíregyháza, Téglás, Szent-MiháJv, Doib, Büd, Üj­fehértó és Bátor, s Tiszáninnen pe­V dig Hernádnémeti, Hidvég és Kesz­tel (Gesztely) és még több hasonló, amelyeknek nagyréve, ámbár a tö­rököknek adózik — mégis minden adó és taksa fizetést megtagad, azon vármegye alispánja, és ha ez is elégtelen, a főispán, hivatalvesz­tés terhe alatt (a megyei csapatokat s mozgósítva) tartoznak a végre­hajtást teljesíteni. Ezzel a törvény­nyel a kétes jogú hajdú városok po*l­ga a MT.-ban lezáratott. Azonban 1670 után, amkor a bujdosók meg­kezdték az osztrák uralom ellen a maguk szabadságharcát, előbb a Wesselényi Pál és Szuhai Mátyás, majd Thököly Imre vezetése alatt ennek a vdéknek lakosai ismételten reménykedtek a régi jogaiknak — melyeket a magyar országgyűlé­sek elkoboztak — felélesztése iránt. És küszködtek is 1687-ig Thököly­ben reménykedvén, 1695—6-ban er­ről a vdékről rekrutálódott a hegy­aljai zendülés résztvevőnek jórésze és ezzel a reménységgel vettek részi II. Rákóczy Ferenc szabadságiharcá­ban is, ahol a Gróf Károlyi-család levéltárának V. kötetében található vonatkozó adatok szerint Kárándy Pál lovas ezredében a 4. kompánia 76 embere és az 5. kompánia 83 embere túlnyomólag balkányi és újfehértói vok. A Rákóczy Ferenc szabadságharcából még az a fel­jegyzésre méltó, hogy 1708 telén itt táborozott a rancia karabélyosok I. osztálya Balkányban és Ujfehjér­tón. A szatmári békében Üjfehértó hajdújogait örökre elvesztette és akkor az ittlakó hajdú nemesek gondoskodtak róla, hogy országos nemességet szerezzenek. Skerült is nagyon soknak részint az 1717. évi török háborúban, részint az 1737. évi ugyancsak tö­rök háborúiban és a Mária Terézia háborúban tanúsított katonai eré­nyeikért magyar nemességet szerez­nie. Ügy hogy 1841-ben a nemesi összeírás a következő nemes csalá­dokat találta Üjfethértón: Ara'nyász, Ara/nyo-s, Gseke, Bekk, Pálné, Csi­kós, Czikó, Dancs, Dobrossy, Di­báczy, Erdődi, Fráter, Für, Gál, Györössy, Hajdúhadházi városi, Kállai, Kálmánczihey, Komjáthy, Kőmíves, Kubinyi, László, Leszkai, Lipcsei, Margitay, Majtényi, Mile, Molnár, Mosolygó, Mohácsi, Nagy, Naményi, Nánássy, Némethy, Pa/pp. Pál, Oláh, Pozsgai, Rácz, Sza­bó, Szathmáry, Szakoly, Szegedy, Sípos, Szlvássy, Szuhányi, Szu­nyogjh. Tárkányi, Üry, Ungváry, Verdes és Magyar. Az ittlakók ma már mind magya­rok. És mint egy.sorsú magyar test­véreinkhez jöttünk Hozzátok, újfe­hértói magyar testvéreink, hogy a közös mult után erősítsük a közös jövendő hitét és reménységét. És induljunk magyar nemzeti építő munkára. Ezzel a mostani ünnepé­lyes hangversenyünket megnytom azzal a jelszóval, hogy: „Mindenki testvér itt, aki magyar!". Estélyi ruháit magyaros öltönyét fekete alkalmi ruháját megbízhatóan, pontosan készíti el: Kecskés József uri és egyenruha szabómester Luther utca 6. szám. M. Kir. Meteorológiai ABenle Nyíregyháza Időjárás jelentése 1939. március 3. reggel 6'33-tóí március 4. 6*33-ig Hőmérséklet: maximum 8 8 Hőmérséklet: minimum —3 8 Talajmentén —5*0. Szél erőssége, iránya (0- 12.) 2. Északkeleti. Felhőzet (0—10) 6. Váltoxó. Csapadék milliméterekben reggel 7­től reggel 7-ig 0. Légnyomás: 772. Sülyedő. Hóréteg magasság: 0. Látás: 10 km. Napfénytartam: 2 óra. Barzó Pál állomás vezető. fehérnemű, ágynemű anya­gok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston dívatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-3? Krayer lakk — festék Takarításhoz olajfestékek, padíólak kok, padíóbeeregzt ó, padíózsirok , kefeá ruk , kályha ezástök, minde nnemű háztartási cikkek NAGY VÁLASZTÉ KB AN BÖHM JENŐ CtGRÉL, RÁKÓCZI ÉS KOSSUTH UTCK SAROK. ­fogalom! KR9YE1 E. és lÍRSA legnagyobb festékgyár lerakata.

Next

/
Thumbnails
Contents