Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-23 / 67. szám

130. oldaji lital Unm temetése Kedden délután helyezték örök nyugalomra Anitail Jánost, a nyiregy­há zí tűzoltóság nesztorát, az önkén­tes tűzi cl tó egyesület egykori pa­rancsnokát, a milánói győztes tűz­oltók oktató-pariamlcsnokát. Temetése alkalmával széleskörű, mély részvét nyilvánult meg. A tűzoltólaktanya udvarát teljesen megtöltötte a gyá­szolók hatalmas tömege. A temeté­sen megjelent Szohor Pál polgár­mester vezetésével a város egész tisztikara. Az Országos Tűzoltószö­vetség képviseletében vitéz dr. Ron­esik Jenő elnökségi előadó jelent­meg. A rendőrtisztikar is kegyelettel jelent meg a kiváló tűzoltó ravatalá­nál s a rendet díszsásakos rendőrök tartották fenn a temetési útvonalon. Ott láttuk a nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egye,sülét tisztikarát Murá­nyi László volt elnökkel az élükön és megjelent a milánói győztes csapat­nak még életben levő 9 tagja. Az eigyházi szertartást Rőzse Ist­ván és Túróczy Zoltán ev. lelkészek végezték. Az egyházi szertartás után az Or­szágos Tűzoltó Szövetség nevében Ronesik Janő búcsúzott el az el­hunyttól. Gondolatban felidézte a fiatal Antal János alakját, aki kész­séggel állt ennek a names testület­nek a szolgálatába s pályája egyre magasabbra ívelt, míg csúcspontját a milánói világhírű győzelemben ül nem érbe. Rámutatott azokra a leg­magasabb helyről nyert kitüntetései­re, amelyek a milánói győzelmet és több évtizedes tűzoltói munkásságát kísérték s különösen azt emelte ki, hogy amikor 1928-ig viselt parancs­noki tisztét letette, hajlott korában sem vonult vissza, a bajtársi szere­tetet ápolta s csaknem élete utolsó percéig együtt érzett és együtt .volt bajtársaival. Ennek a példaadó mun­kás életnek elismeréseképpen 130.000 •magyar tűzoltó háláját és köszönetét fejezte ki koporsója mellett. Most pedig jelentkezzél, János bátyánk, égi parancsnokod előtt — mondotta Ronesik Janő —és mondd meg Kon­thy Gyulának, hogy itt lenn minden rendben van. Ronesik Jenő szavai után Tamás­ka Endre a nyíregyházi bajtársak nuvében vett búcsút az elhunyttól. A búcsúszavak elhangzása után Ronesik Jenő, vitéz László Áripád, Aranyoss István és Tamáska Endre tűzoltótisztek vették vállukra a ko­porsót és vitték kd a kocsira. A temetési menetet egy tűzoltó dísaszakasz vezette be, utána haladt 'MEJUKO SZÁLLODA Budapest, IV., Bécsi ucca 2. — Bxciusiv belvárosi családi hás. Propagandairak kizárólag belföldi utasok sz mára. Kifogástalanul be­rendezett, hideg-meleg folyóvizes központi fűtéses szobák: Egyágyas 5 — Kétágyas 8'— Egyágyas háromszori étkezéssel 8.— Ké'ágyas háromszori étkezéssel 14 50 ajámatos előre rendelni! | .ja ' egy tűzoltó, aki Antal János kitünte­téseit vitte. A koszorút vivő kocsin a koszorúk tömegében ott láttuk az Országos Tűzoltó Szövetség és a nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egye-' (Trianon 19.) 1939 március hó 12. sülét hatalmas koszorúit. A koporsó után a család tagjai, rrtajd a tűzoltótisztek lépkedtek. A milánói bajtársak egy-egy szál piros szekfűbő! összeállított virágcsokra vem szimbolizálta az öszetartozás és sze­retet érzését. A temetőben Hűmenszky Ferenc a milánói bajtársak nevében vett búcsút Antal Jánostól. Németország bekebelezte a Memel-vidéket Krunasból jelentik: Litvánia mi­nisztertanácsa a német birodalom állásifcgliailására való tekintettel hoz­zá járu't a M emel-vidéknek Német­ország részére való átadásához. A litván kormány elhatározásához a képviselőiház titkos tanácsa ma szin­tén hozzájárult. Ma délután litván küldöttság uta­zott Berlinbe, h'ogy a Memel-vidék átadására vonatkozóan a szükséges formai intézkedéseket megbeszéljék. A litván kormány ezzel kapcsola­tosan biivatalos nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat szerint a litván külügyminiszter .március 21-én tért vissza Berlinből Kaunasba s a dél­után 2 órától este 7 óráig tartó mi­| n.isztertanácson beszámolt Riibben­[ trop német birodalmi külügyminisz­• ter.rel folytatott tanácskozásairól. — Ribbe.nírop hangsúlyozta a •litván külügyminiszter előtt, hogy Német­ország és Litvánia között a helyzet enyhülése aligha remélhető máskép­pen, csak úgy, ha Litvánia lemond a Memel-vidékről Németország javá­ra. A német kormány ebben a tekin­tetbe-, n. határozott ajánlatot tett a lit­ván kormánynak. 'Ha a litván kor­mány ezt az ajánlatot .elfogadja s békésen visszaadja a Memel-vidéket Németországnak, a német birodalmi kormány messzemenő engedménye­ket tesz a litván kormánynak. Min­denekelőtt a momeli kikötőiban sza­badkikiötőt biztosít Litvánia számára Nemzetiszínű zászlók, Ország?,ászlók a legszebb kivitelben Hartos JLai kaphatók foss «J cégnél, Vay Ádám utca 2. )Z és elősegíti Litvánia gazdasági fel­lendülését. Rámutatott Rib'bentrop, hogy en­nek a területinek lakossága túlnyo­móan német és töhbízben tanúságot tettek arról, hogy vissza akarnak térni a német birodalom kebelébe. A Me.meil-kérdés már régóta fog­lalkoztatja az európai közvéleményt. A Memel-vidék sohasem tartozott Litvániához. Litvánia csak a versail­lesi békeszerződés következtében tette reá a kezét a Memel-vidékre. A békeszerződések előtt tartott nép­szavazáson 85 százalék a Németor­szág mellett való hűségről tett bi­zonyságot, a békeszerződés azonban másként döntött. 1920 február 15-én francia katonaság szállta meg ezt a vidéket, 1923-ban azonban a Ruhr­vidék megszállásával a francia kato­naságot kivonták a Memel-vidékről és memeli szabadcsapatok vették á't a víidék kormányzását. A súrlódások mindennaposak voltak a litvánok és németek között, majd véglegesen a litvánokra ruházták a hatalmat. A litván kormány megakarta szüntetni a vidék német jellegét, azonban ez sem járt sikerrel. Végül is a német birodalom fellépése és a litván kor­mány elhatározása most pontot tett erre a kérdésre is. Staapda^mal a társa­rialam&iitatás hifiit A Nyirvidék-Szabolcsi Hlrlap egy legutóbbi száma „A társadalomkuta­tás védelmében" oímű cikkemre vá­laszt közöl. Tekintettel arra, hogy a válasz az általam kifogásolt tényeket válasz nélkül hagyta, tekintettel to­vábbá arra, hogy a válasz írója az általa írt cikket nem jelölte meg, már pedig a kifogásolt cikk szerző megjelölése .nélkül jelent meg, sőt hat napra rá megjelent egy másik névtelen cikk is, amelynek egyes szövegrészei teljesen egyeznek az előbbi cikkel, feloldva érzem magam a részletes válaszadás kötelezettsége alól s csak az alábbiakat jegyzem meg: 1. A szerző meg jelölése nélküli cikkekre az eddigi szokások szerint a választ, vagy viszontválaszt legfel­jebb a szerkesztőség szokta megad­ni, mint ahogy a felelősséget is a szerkesztőség viseli az ilyen cikkek­ért. 2. Szokatlan jelenség, hogy egy el­mondandó előadás egyes részleteit nyomtatásban előre publikálják s amikor arra az olvasóközönség köré­ből válaszolnak, illetve kifogást emel­nek, akkor az előadásról szóló be­számolóban már a kifogásolt részek javított formában jelennek meg, de ezek után az eddig „névtelen cikk­író" feljogosítva érzi magát arra, hogy most már név alatt személyes megbántás címén megtámadja a bí­rálót. 3. A kifogásolt cikk névtelenül je­lent meg, névtelen, szerzőt pedig — legalább is az eddigi gyakorlat sze­rint — megbántani vagy megsérteni nem lehet. Személy szenint egyéb­ként sem óhajtottam senkit sérte­getni. 4. Ha azonban valaki sértést vélt volna felifedezni (ott is, ahol sértés, nem történt), a fennálló társadalmi szokások, valamint a törvény szerint is .meg volt a lehetősége annak, hogy a sértésért elégtételt vegyen magának. 5. Fenyegetések sem most, sem a jövőben nem riasztanak vissza attól, hogy az igazságért mindenkor ke­ményen és szilárdan síkra szálljak. 6. A fenti oknál fogva kötelessé­gemnek tartom megjegyezni, hogy sajnálatos gépelési hiba folytán a „hivatott vezetők" helyett „hivata­los vezetők" szavak kerültek cik­kembe. 7. Ami a kérdéses munkát illeti, amellyel a válasz írója cikkemre a tulajdonképpeni választ meg akarja adni, arravonatkozólag csak azt fele­lem, hogyha a beígért munka való­ban jó lesz és közelebb visz bennün­ket megyénk szociális viszonyainak éa problémáinak a megismerésiéhez, akkor az nekem ép.pen úgy igaz örö­met fog szerezni, mint mindenkinek, akit e kérdések érintenek és érde­kelnek. Abban a meggyőződésben, hogy helyreigazítással mégsem én tarto­zom, a hírlapi vitát részemről lezár : tam. dr. Vácz Elemér I Elmarad a március 26-1 Országos Iparos Nagygyűlés i Az Ipartestületek Orsíágos Szö­< vétségé ezuten közli az ország kíz­: müvesipari társadalmával, hogy a márcn? 26 ra tervezett Országéi Ipiros Nagygyűlést bizonytalan időre elhalasztotta. Nem tarthatja meg az IPOSz a mti időkben a tervezett nagygyűlést, mert a magyar nemzetnek a Rutén­föld megszállása és katonai közigaz­gatása nemcsak iparosaink nagyré­szét, hanem a tervezett nsgygyfllés előadóinak is egy részét katonai szolgálattételre szólította. A magyar nemzet erői nagy nem­zeti (eladatok elvégzésére egyesültek, amiben ai IPOSÍ is hatékonyan vesz részt. A nagygyűlésre jetentkezö vidéki iparosok részvételét meggyöngítette nagymértékben az, hogy a kedvez­ményes vasúti jegy Tiltására alkal­mat szogáló Mezőgazdasági Kiállí­tás idejét ii elhalasztották. — Győr* ós 0épíf*c6r4te« Nagy bén gyttfsirtbUnArnő, Kátt-y 25. süáta. <*> üj típusok! Telefon 620. DK W. BMW. BtW rromt Normál Limisme 4 ülései 2 ajtós P 2.750 — DKW Speciál Limusine 4 ülé«e» 2 íjtól P 3.10» — DKW Mclitcrklaue 4 ülései 2 ajlés P 3 360 — DKW MetsterklMie 4 aóset 4 ajtós P 3 825 — D\W LUXUS Cabriolet 4 ulés«s 2 ajtös P 4.4 BMW 4i HP Limusine 4 Olóaes 2 ajtós P 6 500' BMW 50 HP LÍIMMUIC 4 ajtós I pótkerékkel P 8.170­F,!vilA(?osit*«t nyajt és tijékostatissal kéltséggel $io } a kixárólagos képviselet » Szilágyi Miklós automobil is motorkerékpár jarité özem. Nyíregyháza, Vay Ádám utca 16. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents