Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-19 / 64. szám

5. oldal Jűéb wddekStnkafifiaté-' "jWvrM: Válasz a felvidéki frantharcosolsnak •A felvidéki magyarság köreiben megnyilvánult azon aggodalomról ír egyik-másik (felvidéki lap, h-cgy most' a frontharcosi kedvezmény leple alá elrejtőzhetnek olyanok is, akik bár a világháborúban megfe­lelő frontszolgálatot teljesítettek, de a megszállás alatt akár meggyőző­désből, akár pedig gyávaságból vagy opportunitásból a cseh rendszer hí­vei lettek. A cikkírók mind e<?vönte­tűen tiltakoznak az ellen, hogy eset­leg most ilyen emberek jelentkez­hessenek és világiháborús érdemeik előtérbe hozásával a frontharcosi kedvezményekre, pláne a Vitézi Rendbe való felvételre, — igényt tarthassanak. Ezzel szemben meg kell állapíta­nunk, hogy a visszacsatolt Felvidék kérdései között természetszerűleg az is szerepel, hogy a magyarságnak ott folytatott 20 éves hősi felvidéki szabadságharcában ki-ki hogvan vi­selkedett a cseh elnyomókkal szem­ben. Nem elég tehát, ha valaki a tűz­í harcos-törvény által megkövetelt Károly csapatkereszttel, vagy Vitézi Rendbe való felvételéihez előírt ki­tüntetésekkel rendékezik, mert az is elbírálás tárgyát fogja képezni, hogy a cseh megszállás alatt magyar nemzeti szempontból mily magatar­tást tanúsított. Nem érdemkeresésről van itt szó, sem pedig megkülönböztetésekről vagy denumci ál ásókról, hanem kizá­rólag csak arról, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a húsz éves felvidéki szabadságharc éppúgy megkövetelte a vitézi erények közül az önfeláldozást, a lemondást s gyakran a hősiességet, mint a világ­háború harcai. Akadt számos olyan ember, aki akár származásánál fog­va, akár pedig nemzeti szimpátiából vagy pedig meggyőződésből, világ­háborús kitüntetésekkel a mellén, azonnal a csdh légionisták szolgála­tába állott. Voltak talán olyanok is, akik op­portunitásból, számító érdekből vagy pedig gyávaságból állottak cseh zsoldba. Az illetékes tényezők fi­gyelme a felvidéki magyarság sorsá­nak intézésében természetszerűleg kiterjed arra is, hogy az áldozatos igaz magyarok közé me furalkodhas­sanak se fronharcosság, sem pedig vitézzé avatás iránti vágy örve alatt olyanok, akik „becseheltek" vagy pedig akiik soha magyarok nem vol­tak és most csak a maguk pecsenyé­jét szeretnék megsütni a Felvidéken újonnan lobogó magyar tűznél. Villanymotorok é r a 8 0f k t£ pek javítását és tekercselését szakszerűen felelősséggel végzi Peller Kálmán és Károly aswsEi AkkHHiilátsr elektrotechnikai autóvillamos­sági és nászaki vállalata. Nyíragyháza, Kallói «. 4. Tel. 481. BOSCH SZOLGÁLAT NSItíS iavifás Autóvillamossági berendezések, gyujtónágaesek ' javítása. Delejszés. — Téljeiitóképes műhely. — IS eladás. — Béséges alkatréw raktár. Nagyobb, fehérebb kenyeret akaraak adni Szabolcs Ínségeseinek A húsvéti /háziipari kiállítás a vár- j megyeháza dísztermében nagyszám- | bat délelőtt nyílik meg. Jákváry j népművelési titkár nyilatkozik a ki- ! állítás jelentőségéről. A Nyirvidék-Szabo'.csi Hírlap cik­ke, amellyel bejelentette a várme­gye közönségének a húsvét ünne­pén rendezendő háziipari kiállítás megrendezését, széles körben kel­tett nagy érdeklődést. A szociális és kulturális szem­pontból egyaránt jelentős mozga­lomról kérésünkre Jákváry Kálmán vármegyei népművelési titkár a kö­vetkezőkben .világította meg a sza­bolcsi háziipar fellendítése érdeké­ben megindult akció célkitűzését: — Munkát, kenyeret adni a rászo­rultaknak. Nagyobb darab kenyereit, feihérebb kenyeret. Ezzel a gondo­lattal indította .meg a kormány már évekkel ezelőtt a háziipar fejleszté­sét. Megyénkben különösen az el­múlt s idei években vett nagyobb lendületet a háziipar. Nincs az a já­rás, hol a szegényebb községekben, nem szerveztek volna háziipari tan­folyamot. A reászoruló családoknál különösen a nők jutnak így kisebb­nagyobb keresethez. Kattog a szö­vőszék, fürgén fut a tű és sok száz ügyes leány-, asszonykéz varázsolja elő a szebbnél szebb vásznakat, le­pedőket, asztalterítőket, függönyö­ket, ruhaanyagot s elsoroilihatatlan sok fajtáját mindannak, amire min­den háznak, minden családnak szüksége van. Nagyanyáink értékes, időálló stafirungjai elevenednek újjá, beleszőve, belehímezve az ősi magyar lélek mosolyát, a népi művészetünk sokszJor primitív, de talán éppen ezért csodálato­san bájos motívumait. íállftott ax-ctr: g, - - ^ • • • • • d ^ * a v m # ~ * • • At V S 4300.— • • • • e csukott 5950* 1* csukott 15600.— Körzetképviselet: Hungária Üzemfelszerelési és Kereskedelmi Rt. Debrecen, Hunyad i u. 11. Nyiregyházán Lászlé Lajos NyirTizpalota HAT BAT wim 1100 a BAT 1100/1« BAT 1500 a B AT 2800 7 A díszműáruk, terítők, párnák stb.-k lelket .megfogó szépsége döbbenetes módon tárja elénk a népművészet­nek magasságokba és mélységekbe nyúló végtelen skáláját, mely a ma­gyar nép őstehetságéből vált .ma­gyar szépséggé, magyar büszkeség­gé. De készülnek a vesszőből font kertibútorok, a kedves kézikasarak, ubazókosarak százai, valamint a sus­kóhól, az értéktelennek gondolt ten­gerihánesból .előállított praktikus és dísztárgyak sokasága. A vármegye alispánjának segíte­ni szándékozó agilitását nagy szaktudásával váltja valóra a debreceni háziipari felügyelőség, szervezi, előkészíti a vármegyei iskolánkívüli népművelési bi­zottság. Egy-egy járásban különösen nagy lendületet vesz a házüpar fejlődése, pl. a nagykálilói járás, hol ezer mé­ter számra készül a legkitűnőbb há­ziszőttes vászon, új lendületet kap a csipkekészítés, csak egy községé­ben a járásnak, Balkányban, közel 120 leány dolgozik gobelin munká­kon. De a Dadai felső járás is kive­szi a részét a munkában, nincs azon­ban egy járás sem, ahol kisebb-na­gyobb háziipari munka ne folyna. Dolgozik a sok szorgalmas kéz, — örömmel dolgozik, mert a munka eredménye a kenyér, fehérebb vagy nagyobb darab kenyér, mindig ott, ahol arra legjobban rászorulnak. Csak az értékesítéssel van baj. A szűkös viszony, a kenyérgond mun­kára, minél több munkára készteti a gondos, kenyérért nyúló kezeket. Bár a háziipari felügyelőség minden lehetőt megtesz az értékesítés szem­pontjából, a kenyérért küzdő munka oly bőségesen ontja produktumait, hogy elhelyezési nehézségeket okoz. Talán az is baj, hogy mi magunk sem ismerjük eléggé a szabolcsi há:iiipar sokféle, gyönyörű, prak­tikus termeivényeit. Mert ha ismernők, bizonyára jobban • beillesztenénk háztartásunkba, élet­körülményeinkbe. A helyzet az, hogy a szabolcsi magyar nép adja művészlelkiének kiváló minőségű munkaeredményét vászonban, ruhá­Wasteai Kávtlázbaa Badsptst, Teréz karút 44. estédként 21 tSzes ralié muzsikál. 0!c»4 polgári — árak. ban, kézimunkában, kerti bútorban és sok egyébben, melyekre nekünk szükségünk van. Nem alamizsnát kér, csak gondos háziasszonyt, ma­gyar szívet, a szépnek, a jónak, a hasznosnak szereté9ét s ahból száz­in:ak, dolgos, becsületes magyar lánynak, magyar anyának, magyar családnak lesz mosolygósabb az ar­a Darmol. Beváltja, amitigér. Nincs vele bajlódás.teaíózés, rossz íz. - Jóízű hashajtó a Kár 14 flliéréft li gydsyszcrl&rbtn. ca,' gondtalanabb a nelhéz élete, fe­hérebb vagy nagyobb .a kenyere. Megmutatni mindenkinek, hogy mit termel a szabolcsi nép házi­iparban, megmutatni, megked­veltetni és kenyérré váltani a munkát. E.zt óhajtja valóra váltani a várme­gye vezetősége is. Tudtunkkal a vármegyei dskolán­kívüli népművelési bizottsága gyűjti

Next

/
Thumbnails
Contents