Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-11 / 34. szám

XI. PIU Ma hajnalban Istenéhez szárnyalt az esendő testből egy hófehér, erős, hivő lélek, meghalt a keresztény ka­tolikus világ felséges ura, fejedel­me, atyja, XI. Pius pá.pa. Agg kora és gyakran visszatérő betegsége, amelyekkel csodálatos energiával küzdött éveken át, a földiség, a fi­zikai valóság törvényei szerint meg­semmisítette a testet, de mint a ha­rang zúgása a holt ércanyagból, ma la fenségcsen izzó fényességgel vilá­git nagy lelke, a szociális pápa fény­lő szelleme. XI. Pius Krisztussal Krisztus or­szágát akarta itt e földön .megvaló­sítani, a nemzetek és a társadalmak, fajok és osztályok között az Isten atya nevében a testvériség harmó­niáját akarta valósággá tenni. A Quadragessimo Anmo-kezdetű bulla a XIII. Leó szociális kiengesztelő­dést munkáló Rerum Novarum-ját váltotta újra eleven erővé, amely vi­lágszerte megindította az egyház szociális aktivitását és erős hitté fo­kozta azt a megérzést, hfogy a pap­ság Jelkipásztorkodásához szorosan odatartozik a szociális béke tevé­keny munkálása is. Az Actio Gatho­liea szervezeted világszerte kisugá­rozták és az anyagba vitték a nagy szociális széliem lendületét. Magyar­ország kálváriás életútját megiható szeretettel figyelte, a Szent Évben Budapesten választotta az Eucha­risztikus Kongresszus székhelyéül és nagy államtitkárát, Pacelli bíborost küldte hozzánk, a rádión át pedig öreg kora ellenére inspirációt adó üzentetben erősítette a magyar lelki­ség szárnyait. A hatalmak között felmerülő viszály napjaiban a béké­ért vetette latba minden erejét, te­kintélyét és buzgó könyörgéseiben életét ajánlotta fel a vérontás elke­rüléséért. Ma reggel öt óra után elhunyt a szeretetnek és békének atyja, a szo­ciális pápa. A rádió világszerte tu­datta a szomorú hírt és a imagyar rádió reggeli műsorát a gyásznak szentelte. Nyíregyházán a kora reg­geli órákban kitűzték a fekete lobo­gót a paróohiára. tempíemra, az is­kolákra, hirdetve, hogy a keresztény világnak nagy vesztesége van. Pax Ch ifisíi — ÉR Reps Chrfsti... XI. Pius pápa — családi nevén Rab ti Achilles Amborgio Damjaino — 1857 május 31-én a Milano mel­letti Desioban született, ahol atyjá­nak, Ferencnek nagy selyemszövő üzeme volt. A fiatal Aahilles a papi hivatásra érzett hajlamot és teoló­giai tanulmányait részint Desioban, részint Milánóban, végül pedig Ró­mában, a Collegio Lombardiában Végezte és a Gergely-egyeteimen, va­lamint az akkor alapított Szent Ta­más Akadémián megszerezte a teo­lógia, filozófia és egyházjog .hármas doktorátusát, majd 1879 szeptember 20-án pappá szentelték. Első szent­miséjét Rómában, Szent Péter sírja fölött mutatta be. A fiatal papot érseke a milánói .szemináriumba küldte a héber nyelv, később pedig a dogmatika és a szó­noklat tanárának. Tanári működése mellett lelkipásztori tevékenységet is fejtett ki s mint a Coenaculum­kalostor káplánja, minden szociális munkában résztvett. A tanári pályát 1887-ben a könyv­tárosival cserélte fel. Ebben az. év­ben a híres milánói Ambrosiana­könyvtárba került, amelynek 1907­ben prefektusa lett. Akkor már je­lentős tudományos és irodialmi mű­ködés állt mögötte, ezek között a milánói főegyházmegye történetének több kötete és számos egyháztörté­nelmi munka. A történelmi segédtu­dományok közül különösen a paleo­gráfia terén alkotott maradandót és művésze volt a filológiai történelmi módszernek, amelyre nagy .nyelvtu­dása is képesítette. Tudío.mányos ér­demeit jutalmazta meghívása 1911­ben a vatikáni könyvtárba, amely­nek 1914 októberében prefektusa lett. Meglehetős feltűnést kejtett, ami­kor 1918 áprilisában a kiváló tudóst, aki eddig a diplomáciai pályán egy­általában nem működött, XV. Bene­dek pápa az akkor még a németek által megszállott Lengyelországba küldötte, mint apostoli vizdtátort éa 1919-ben az önálló Lengyelország • első pápai nunciusa lett. Amikor 1921-ben meghalt Ferrari milánói bí­boros-érsek, XV. Benedek pápa utódjává a varsói nunciust nevezte ki. XV. Benedek pápa 1922 január 22-én halt meg és február 2-án ösz­szeült a konklávé, amelyben 53 bí­boros foglalt helyet, hogy megvá­lassza az új pápát. Négy napi ta­nácskozás után, a tizennegyedik sza­vazás végén, Ratti Achillesinek — kinevezését tekintve — a legfiata­labb bíborosnak a neve került ki győzitesen. ö lett az új pápa, aki a XI. Pius pápa nevet vette fel cs akit február 12-én koronáztak meg, amikor is 1870 óta először — a Szt. Péter bazilika külső erkélyéről adta áldását „urbi et orbi". A pápai trón elfoglalásakor ezt a jelmondatot választotta: „Pax Ghristi — in regno Ghristi" (Krisz­tus bókéje — Krisztus országában). Ez voüt a gondolatmenete első en­oilklikájának is, amely 1922 decem­ber 23-ám jelent meg „Ubi arcano Dei" kezdettel. Ebben a szelemben született meg 1929 február 11-én a lateráni egyezmény, amely teljesen visszaálLítottía a Vatikán szuvereni­tását és a jó viszont Olaszországgal. Pápai tevékenysége igen sokolda­lú volt. Joggal nevezték az encikli­kák pápájának, mert sok nagyjelen­tőségű pápai iratot adott ki. De ne­vezték őt a missziók pápájánlak is, mert igein sokat tett a missziókért, ö szentélt először személyesen kínai, japán, annamita stb. bennszülött püspököket és megteremtette a la­teráni állandó missziós múzeumot. A diplomácia pápájának is nevezték, mert számos új konkordátumot kö­tött. Uralkodása alatt két szentév is volt (1925 és 1933, ez utóbbi Krisz­tus megváltó 19 százados évforduló­ja), melyek folyamán számos szent­té és boldoggá avatás történt, kö­zöttük lisieuxi Kis Szent Terézé, Doia Bosco Belferminé, Albertus Magnusé és másoké, amikor a világ minden tájáról a zarándoktok Rómá­ba érkező százezreit fogadta. Magyarországnak XI. Pius pápa őszinte barátja volt. Fiatal korában. 1895-ben Budaipesten is tartózkodott és erről a látogatásáról sokszor elő­szeretettel emlékezett meg. Másod­ízben akkor fordult meg a magyar fővárosban, amikor Varsóba uta­zott, hogy elfoglalja apostoli vizitá­tori állását. Mint könyvtáros, szá­mos magyar tudóssal tartott ifenn szíves jóviszonytt és tudományos működéséért a Magyar Filológiai Társaság 1913-ban tiszteletbeli tag­jává választotta. Mint pápának, egyik első tevékenysége volt, hogy 100.000 lírát küldött a budapesti sze­gény gyermekeiknek. A magvar za­(Trianon a rosszabbodásról háziorvosát, uno­kaöccsét és Pacelli bíborost, akik a nagybeteg szobájába siettek. A megejtett vizsgálat után hivata­los jelentést adtak ki s a jelentés mély megindultságot keltett Vati­kán városban és Rómában. Este 8 órakor az a hír terjedt el, hogy a pápa újabb rohamot kapott. Bár ezt a hírt később megcáfolták, a nyugtalanság mégsem hagyott fel, mert az orvosok aggodalmasnak ta­lálták a pápa veseműködésének elégtelenségét. Az éjszaka folyamán újabb gyen­geség lépett fel s a szívrohamok megismétlődtek. Éjfélkor már bizo­nyosnak lehetett tekinteni, hogy az utolsó órák elérkeztek. Vatikánivá­Férfi, íiu és gyermek zsinóros magyar ruhák. Ssékely, Győri, Morvái rándokokat mindig szívesen fogadta és beszédeiben nagy szeretettel em­lékezett meg hazánkról. Szereteté­nek jelét adta azzal is, hogy a Szent Imre jubileumi évre Sineero bíboros személyében külön bíboros pápai le­gátust küldött hozzánk és megen­gedte, hogy a 34-ik nemzetközi eucharisztikus kongresszust 1938-ban — a Szent István jubileumi évben — Budapesten tartsák. fi pápa otolsé órái A Szentatya egészségi állapota már ebben az időben meggyengült. Két esztendővel ezelőtt komolyan aggódtak életéért, azonban akkor si­került a katasztrófát elhárítani. Sőt annyira .megerősödött, hogy két nyarát Castel Gandolfoban töltötte s magag; kora ellenére is meglepő frissességgel intézte az egyház dol­gait. Hetekkel ezelőtt azonban újból gyengélkedni kezdett s ettől kezdve egyre gyakrabban fordulti elő, hogy a legnagyobb kíméletre voPt szüksé­ge. Az utolsó napokban % betegsége egyre komolyabbra fordult s nem egy ízben aggódtak a Szentatya éle­téért. Tegnap még az a hír érkezett Rómából, hogy a betegség kedvező fordulatot vett s remélték, hogy a szombatra egybehívott püspöki ér­tekezleten résztvesz őszentsége. Ez a reménykedés azonban szerdán dél­után egyre veszített erejéből. Tegnap délután újabb futladásd rohama volt a Szentatyának, amely mintegy 'háromnegyed órán át tar­tott s az amúgy is meggyengült szer­vezetet annyira megpróbálta, hogy a Szentatya eWesztette az eszméle­tét. A szívroham délután 4 órakor kö­vetkezett be. Nyomban értesítették ros ébren töltötte az éjszakát s ag­godalmasan várta a betegszobából érkező híreket. A halál reggel 5 óra 45 perckor következett be. A hír bejelentése után megkondultak a harangok s a Vatikán rádióállomása nyomban kö­zölte a hírt az egész világgal. A hír vétele után megtörténtük az intézkedések, hogy mindenütt megnyilvánuljon a nagv gyász külső­képpen is. Az egylházi épületekre kitűzték a fekete zászlókat s meg­kondultak a harangok, hirdetve a róm. kat. egyház fejének elhunytát. Osztálfsorsfáték A» owtéiysorejáték mai húa&aám m ikövctkccő nagyobb ayereménye­kei aorsofcék ki: 20.000 pengőt nyert 26382,30312. 10.000 gengót nyert 46435. 5 000 pengőt nyert 53516, 62428, 84176. 4.000 pengőt nyert 18550, 39296. 3.000 pengőt nyert 9158, 48888, 75605, 82617. 2.000 pengőt nyert 1399, 68745. 1 000 pengőt nyert 3332, 18452, 30738, 36871, 37771, 41530, 60566, 628é7. CFetetfotia i*ík«.) — A gyermeknevelési pótlék igénylésénél az anyakönyvi kivonat felmutatása is elegendő. Az iparügyi miniszter most kiadotit rendeletével úgy intézkedett, hogy az ezév január 1. edőtt életbelépett gyermeknevelésá pótlék igénylésénél nem szükséges feltétlenül születési anyakönyvi Irf­von/atot besz-erezni, hanem e helyett a gyermek születéséről szóló anya­könyvi „Értesnitsés"-t is lehet csa­tolni Kályha fis tttzksirszlKstglettt | Kan miuut! Wirtschafter Ármin vaBk«rMkcdéc*b«i SMraakati b«. Nykagyháu. — Telefonsz ím 90. Budapest —Salgótarjáni töihelyek és kályhák lerakata. Háztartási cikkek nagv választékban I I

Next

/
Thumbnails
Contents