Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

rrianon 1939 február hó 7. S2abcm,C«! HtRlflf iraii 1 oldal Isten hőse, Krisztus vitéze elment, de itt maradt a hite Ezrek kifimyezS részvéte kísérte utelsé aljara Pariik lástai Datrik la|*s esmns is Beflalai lilmán kacsutattík a nagy halatlat Pénteken reggel az \ evangélikus templom ércharangj r'j<3n kongatta bek a későn <.' - 'o városba, hogy az egyház szeretve tisztelt lelkipásztora, Paulik János m. kir kormán yfőtamátsos, igazgató-lelkész — megtért a>hhoz, akinek igéit közel ötven esztendőn át nálánál kevesen hirdették szebben! tisztábban, őszintén a szónoki készség meggyőzőbb erejével. A szerető szívek reszketve hességették el maguktól a gyorsan szárnyaló hírt, ami Paulik János halálát adta tudtukra, ám a szomorú hÍT valónak bizonyult. Fekete lobo gót tűztek az evangélikus és rerfor mátus templom ormára és a várcs házáról s az egyházi épületek faláró gyászlobogó hirdette annak az embernek az elvesztéséi, akinek emléke kitörölhetetlenül fog élni ennek a városnak minden rendű és rangú, bármely felekezetű polgárában. Paulik János elárvult háza előtt levett kalappal és halk léptekkel mentek el az emberek, mert már mindenki tudta, hogy bemn halálos ágyán fekszik az Cr szolgája és hogy ne zavarják a gyászában porig sújtott, nagybeteg hitves nyugalmát. A templomba hívogató harangszórj nem nyílik meg többé a vaskapu, hogy kilépjen mögüle Paulik János hófehénhajú szikár alakja. A város legnagyobb egyházának galamblelkü < *z papját, a kiváló embert, a városi: szerető polgárt tegnap délután eltemették ... Ez a temetés a mélységes részvét- erejével éreztette, hogy olyan embert kisérték utolsó írtjára, akik ezrek és ezrek lelkéhez, szívéhez volt hozzáforrva és nemc lyülekezetének, de az úrnak is hűségL-? szo'fiája vok. témipiom hatalmas hajója szrinültig .megtelik és sokan már nem is férnek be. Zsolnai Vilmos és Prékopa István tanító irányítja a temetési rend körültekintő munxáját. A család az oltár előtt álló ravatal mellett foglal helyet. De jóságos hitvese, akivel közel négy évtizedet élt le együtt, nem lehet ott — csak lélekben, mert súlyos betegsége áigyba döntötte. — Díszruhás városi hajdúk állanak díszőrséget. Megérkezőek az egyházi, katonai, polgári notabilitások, az egyesületek, intézmények, hatóságok, iskolák képviselői. Sorra érkeznek dr. vitéz Jékey Ferenc főispán a feleségével, dr. Borbély Sándor alisipán a feleségével, Szohor Pál polgármester a feleségével, vitéz Lázár Ferene vro. R felvök ezrei vénáitok tl a ravatal elöl! Paulik János fekete érckoporsójat pénteken este átszállították a központi iskola dísztermébe, ahol a pálmaligetes, fekete posztóval mély gyászba vont teremben állították fel a ravatalt. A hatalmas szarkofág kÖrü! kandeláberek pislákoló mécse vetett fényt a halott kisimult, megbékélt arcára. A koporsó előtt bársonypárnán ott látjuk az elhunyt érdemekben gazdag életének egyik földi elismerését, a III. őszit, magyar érdemkeresztet, előtte elárvult egyetlen leányának és a nagybeteg hitves koszofőjegyző. Juhász Mihály városi főjegyző, báró Butfrler Sándor, Oláh János dr. ügyészségi elnök, dr. Szekeres Árpád állomásfőnök, Strubert György postafőnök és a többi közületek és hatóságok vezetői. Az egyházak képviseletében ott látjuk dr. Mihalovich Sándor g. kat. kanonokot, dr. Korompay Károly igazgató-főorvost, a róm. kat. egyház világi elnökét. Jansen Ferencert, Porzsolt István ref. esperest, Bartók Jenő dr. reif. lelkészt, a réf. egyház, dr. Bernstein Béla főrabbit és Bodor Zsigmondot az izr. egyház képviseletében. Pontban két órakor felhangzik az orgonán a gyászinduló és bevonul a tizenőt főnyi papság, élükön Duszik Lajos püspökihelyettes, miskolci esperessel és Kemény Lajos btidapesti esperessel. Majd ismét zsolozsma száll az orgona búbó hangjain, hogy vigaszként permetezze be a bánatos lelkeket. Rőzse István lelkész oltári imája után Dusztk Lajos esperes lép * fekete drapériával bevont szószékre, hegy elmondja a lelkek mélyéig ható, költői magasságban szárnyaló búcsúztatóját. isten hőse, Krisztus vitéze elment, de Itt maralt a hite rúja felesük. A koporsó >tt, imakönyvvel kezükben Lvrherpalástos lelkészek, j tanítók, nsgy és apró cserkészek ál- J lanak díszőrsé.get. Attól kezdve, í hogy megnyitották a ravatalos dísz- J terem ajtaját, sTirü egymásután ér- • keznek az egyhez, az intézmények és iskolák küldöttségei, hogy letegyék az emlék ezé; koszorúját. De eljöttek a hivők, « barátok, a tisztelők, a módosak. * szegények. Igen sokan felzokognak, amikor megállanak a koporsó -ilőtt sokaknak ajka pedig imát remeg. I készáruk betöltik a ravatala temet Egyre érkeznek a koporsók és már valósággal virágba borítják a ravat-akistermet. Ott látjuk a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem, a Tiszai Egyházkerület, a Magyar Or.•ízágos Ev. Lelkészegyesület, a Nyíregyházi Ev. Egyház, Nyíregyháza város közönsége, az ev. Kossuth Lajos leánygimnázium, -az ág. h. ev. D. Geduly Henrik Leánygimnázium és a család, a rokonság és tisztelők koszorúinak megszámlálhatatlan sokaságát. A közönség búcsüjáiása vasárnap délelőtt 11 óráig tartott. A templomból kiszűrődő zsolozsma hangjai fájón hallatszanak be a ravatalos terembe, amikor a család jelenlétében leólmozzák a koporsói, hogy elő készüljenek a délutáni nagy temetésre. Az istentisztelet után, amikor már a déli harangszó is elhangzott, nagy papi kísérettel átvitték a koporsót a fekete drapériával bevont templomba, ahol az oltár előtt helyezték katafalkra. Megkezdődik * nagy temetés Már a kora ebédutáni órákban valóságos népvándorlás indult meg az evangélikus templom felé vezető utcákon. ünneplőbe öltözött emberek, előkelőek, gazdagok, szegények, •egyszerű tirpák gazdák igyekeznek a nagy temetésre, hogy végbúcsút vegyenek a szó nemes értelmében vett „nagvtiszteletü" Pau'iik Jánostól. A templomot gyászdrapériák, pá! mák, babérok, virágok díszítik és a ravatalra bágyadtan öntik fényüket a gyásizfátyollal bevont csillárok. A Telelőn 11. síUránia Filmszínház ftbrtrtr 7.8. Budapesttel egyidőben! Kedd-szerda Asszony szeszély a „METRÓ" szentácis társadalmi színmüve, — A főszerepekben: Marparett Sallavaa és James Stewart Előadások mind két nap°n 5, 7 és 9 órai kezdettel. — Ma, hétfőn utolsó nap : SÜ

T A NAP. — Legyen a mi lelkünknek kegyelem és békesség. Legyen sírontúli boldog viszontlátás reményében szent megnyugvásunk. Neked pedig számadásra hivatott sáfára, Isten vitéze, Krisztus katonája, legyen elkészítve az örök élet háza — kezdte Duszlk Lajos búcsúztatóját. János ev. III. fejezetének 8. versét idézte ezután: A szél fúj, annak zúgását hallod és nem tudod, honnan jő, hová megy. így van mindenki, aki a Lélektől született. Nem tudod, hová megy, de megmarad a hit, a remény, a szeretet. — Szívem megdobbant, amikor felnéztem a nyíregyházi evangélikus templom tornyára, amelyen ismét gyászlobogót lenget a szél, ismét ravatal ál! az oltár előtt, ismét paptemetés van - Nyíregyházán. Nagy papot temetsz Te most, nviregyházi gyülekezet! Paulik Jánost. A kötelesség mezején a becsület hősét. Koporsóján ott van a kard, a csákó, mert egy igazi vitéz fekszik ott. Krisztus leghívebb katonája. Eljött a koporsójához a felséges szent Anyaszentegyház, hogy fájdalmas szívvel, de hálás kegyelettel a tündöklés palástját borítsa e ravatalra. — Mit adhat neked az egyház mást, mint lényegét? A legszebb igét, amcb • ; Isten lelke beleírt ebbe a zsoltá

r • .>ny. be, idehozza mind az igéjé- egyház és ráhinti ravatalodra Tudom, hogy az én Megváltóm éi és egykor porom felett megáll. Tudori, hogy letett kincsem megtartja, 'ily gyönyörű igék, amelyeket virágként koporsójára helyezünk. Vagy ez az ige: mindenre van erőm a Krisztus által, hogy engem megerősítsen, fis imádkozom, hogy ravatalom felett minden igék beteljesedjenek. — A szél fúj, a zúgását is hallom, de nem tudom, honnét jő, hová megy. Nem tudtad Te, hogy ebben a templomban, e szószéken lélekből született ember állott. Ezt a házat és szíveteket eltöltötte az ő lelke, valahányszor itt Paulik János szemei ragyogtak. Valahányszor lelkesedéssel hirdette Isten dicsőségét, mélységes alázattal. — Mi volt ennek az embernek A lelke, a titka? Art mondjuk: a szó. Abban a pillanatban, amikor kiröppen az ajkon a szó, máT netti Aí övé. A szó i pehely könnyű és néhfl olyan nehéz. Mi a szó, hogy egywer repül, mint a fóhér galamb, amerre és ahová száll, nyomában fehérség és béke. Micsoda a szó, hogy tőle megfagy a szív, hogy néha pokki

1 kat dönt széjjel. Néha angyalok tenéje és megnyitja a menyország kapuját. A szó, amellyel villámot állított meg és háborgó tengert csendesített 1c... — A szél fú, zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő, hová mégy". ÖRÖM AZ CMBtR tfirrt. HA RÍNOM AJ EMÍSRNFSE ARIIM Jiai Aí ENYHt. B1ZIOS (L OlCSÓ HASHA HÚ Jaj, mi lenne, ha szél nem lenne, a mocsarat nem szárítaná ki, a rtViazmákat nem sodorná messzire, kőd ülné meg a világot, ha szél nem volna. Paulik János ravatalánál mondjuk el, ha a lelkénsk szele nerfl sugalmazta vein a gyülekezetét, Vajh lett volná-e nyomában bűnbán á»t? — Testvéreim! Minden temetésen egy kérdés van, amely ott ül a szívek mélyén: mi maradt a halott után? A milliárdos ütán bányák, birtokok, a művész után alkotásai, zeneköltő után dallamai, költő után dalai, tudós után köny. Mi maradt utánad, Ige katonája, Krisztus harcosa, Paulik János? Mi maradt? Megmaradt a hit. — Emlékezem az egyik beszédére, amely így szólt: El akartok minkéi küldeni? Elmegyünk. De jegyeznétek meg, ha a szószéket, a templom tundamentumát leromboljátok, — •iiiiimimiiiiiii Kreskaí rádíé TELEFON 777. szaküzlet laboratórium Iskola utca 6, szám, Országzászló mögött. Illlll IIIII HIHIHI