Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

8. oldal ^ WttPSilDÉK ^ bZAsotc«x hlrLAP Álláshalmozás, keresethalmozás Irta: dr. Molnár Imre országgyűlési képviselő A közvetlen érdekeitek körén kí­jwii, szinte az egész ország közönsé­ge — pro és kontra, a keresetek hal­mozásának és a férjes nők közszol­gálati alkalmazásának korlátozásá­ról szóló törvényjavaslat felé fordul, «mely nemrégen foglalkoztatta az országgyűlést. ' A köztudatban bizonyos fogalom­zavar uralkodik az álláshalmozás és a közszolgálati nyugdíjasok kereset­halmozása tekintetében. Nem tagad-, ható, hogy a 'köztudatban síét nem választott és kevéssé precizírozott fogalmakból, idők folyamán egy ösz­szefogó és eléggé hangos politikai jelszó keletkezett és olyan hangulat alakult ki, amely a meg nem határo­zott terjedelemben értelmezett, — úgynevezett áHáshalmozásck meg­szüntetését követelte. A tulajdon­képpeni álláshalmozások kérdése bi­zonyára felvetődik még a jövőben is, ez azonban nem tartozik a most »zóban forgó törvényjavaslat által felölelt körbe és itt ezzel a kérdés­sel nem is akarnók foglalkozni. A keresethflimpzás kérdésével szűkebb kerestek között Gömbös Gyula kor­mánya is foglalkozott és az 1934. évi I. tc.-ben a törvényhozás," á "közpén­cokhől eredő kettős keresetekre aézve, az állam és az ezzel viszonos­ságban levő intézmények nyugdíja­sait már korlátozta. Sem az akkori konmá'nyt az itt említett princípium megállapításánál, •etm a jelenlegi kormányi) az idézett törvénycikk kibővítésénél nem az említett politikai jelszó hangulatnyo­mása irányította, hanem olyan ,«i*m­jxxitok vezették, mint egyrészt az egyenlő elbánás elvét sértő kirívó esetek kiküszöbölése, másrészt az államkincstárnak a nyugdijak révén mutatkozó súlyos és általában kifo­gásolt terheinek csökkentése, végül nem utolsó sorban az állásnélküli diplomások elhelyezési lehetőségé­nek kibővítése. A törvényjavaslatban tervbe vett korlátozások korántsem annyira szi­gorúak, mint azt egyes sajtóközle­mények, különösen egyes, a hírla­pokban közzétett lervelek feltüntetni igyekeznek, mert hiszen az előbb .említett közszempontok rigorózus érvényesítését erősen korlátozzák a méltányosság kérdései és bizonyos szociális szempontok. Egyébiránt azok a kihangsúlyozások, amelyek Kiként a kisexistztenciák létfenntar­tási lehetőségeit féltik, ettől a tör­vényjavaslattól, a legenyhébben ki­fejezve is, túlzottaknak mondhatók. A törvényjavaslat az érdekeltség körét az állami és az azzal viszonos­ságban álló intézményekhez tartozó nyugdíjasok és özvegyek mellett, «z állam és az ezzel viszonosságban •ülő intézmények által fenntartott üzemek ellátottjaira is kiterjeszti továbbá kiterjeszti az ellátások kor látozásán.ak alapjául szolgáló kere­setek körét, a közpénzekből eredő jövedelmeken túl, a személyes tevé­kenységből, szolgálati vagy munka­bérviszonyból eredő bizonyos jöve­delmekre is. A javaslat gondoskodni akar n'iól, hogy a jövedelmeket korlátozó in­tézkedéseivel, a nehezebb élet viszo­nyok között élő kisebb tisztviselő­axisztenciákat kímélje. Az előkészí­tő tárgyalások során fölmerültek egyesületek, magánosok, főként pe­dig a kormány, illetve a penzügymi­tószDer ' részéről felvetett módosító 'javaslatok, amelyek « minden mél­tánylást érdemlő esetre való kiter­jeszkedést, a kisebb exisztenedák megvédését, valamint bizonyos fog­lalkozások közérdekű jelentőségének mérlegelését, illetve az ilyenek ká­ros korlátozásának a kiküszöbölését célozták. Amikor a javaslat az 50%-os kere­seti lehetőség megállapításánál nem a jelenlegi csökkentett, hanem az 1931. év előtti fizetéseket kívánja alapul venni; amikor az alsó érték­határt iskolai végzettségek szerint 600, 450 és 300, illetve az özvegyiek­nél 400, 300 és 2üli pengőre enu'ii; amikor kiveszi a közalkalmazott fe­leség,ét a végelbánás aiá vehttők so­rából, akkor, ha három vagy ennél több gyermeke van, még az esetben is, ha a gyermekek már nem családi pótlékra jogosultak; amikor a köz­alkalmazott feleség végelbánás alá vonásának beálltára nézve a férj ke­resetének határát a főiskolát végzet­teknél a VI., a középiskolát végzet­teknél a VII., az ennél kisebb kvali­fikációval bíróknál a VIII. fizetési •osztályok legmagasabb fokozatáig, tehát odáig emeli fel, ahová a közal­kalmazott rendszerint csak a pályája vége felé jut el, amikor a legtöbb •esetben már a feleség is kitöltötte szolgálati idejének nagy rész-ét; ami­kor még ezeket az összegszerű hatá­rokat is emeli akkor, ha gyermekek vannak, minden gyermek irtán 10 százalékkal; amikor gondoskodni akar arról, hogyha az e törvény­alapján elbocsátott feleségre nézve az elbocsátás okai megszűnnek, — vagy az elbocsátás megtörténte után a házasságból harmadik gyermeke születik, biztosítja számára az újra alkalmaztatás lehetőségét: akkor ezekből, úgy vélem, hogy a javaslat mi'nd a méltányosság, mind az exisz­tenciák helyzete iránti óvatosság te­kintetében elment addig a határig, ameddig az általa szolgálni kívánt cél lényegének feláldozása nélkül elmehetett. — Csak engedéllyel lehet gyümöl­csösöket telepíteni. A hegyközsé­gekről szóló kormányrendelet ki­mondja, hogy olyan gyümölcsöst, amely 800 négyszögölnél nagyobb terjedelmű (őszibaracknál pedig, ha már a 400 ölet meghaladja), csak en­gedéllyel és az előírások megtartá­sával szabad telepíteni. A hivatalos szakértők az engedélyt akkor adják ! ki és olyan gyümölcsfajtákra, mik­nek a termelésre a talaj és éghajlat megfelelő. Az engedélyezés azt is előírja, hogy a különböző törzsű fá­kat vagy bokrokat egymástól milyen távolságban kell elültetni, hogy egészségesek maradjanak, tehát ke­vesebb permetezési költséget emész­szenek föl. Azt is kiköti az új rend, hogy a facsemetéket csak engedé­lyezett faiskolákból szabad vásá­rolná. A nyiregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 23916-1938. tksz. Kérvénye Dorner Józseiné szül. Fraj Gizella New waterfordi lakos közjegyzőileg igazolt meghatalma zottjának Vasas Istvánné tarcali la­kosnak védett birtokká ayilvánitott iigatlanilleiőségek árverés hatályá­val való eladása iránt. Végzés A telekkönyvi hatóság, miután az eladni kéri ingatlan illetőségek 7814-1934. tksz. vt'gzéssel védett birtokká nyilváníttattak s minthogy a kérvényhez oatoit vételi aján'at szerint Grüastein Károly és neje Tiifc I ona rakamazi lakosok a raka mazi 1593. és li86. sz. telekkönyvi betetben A. kereszt 3-4, A. II. 2 sorsz. 5549| 1-a, 554g|2, 5548|1. helyrajzi szamok alatt felvett s a Vágis dűlőben fikvő 355 négyszögöl, 1 hold 318 négyszögöl és 1 hóid 1540 négyszögöl területű ingatla­nokból a B. 12. és B. 6, 19. sor­számok szerint Dorner Józsefné Fraj Gizella nevén álló 1082 négyszögöl­nek megfelelő egyötöd rész illető­ségekie az ezek kataszteri tiszta jö­vedelmének negyvenszeres szorzatát meghaladó 730 pengős vételárat ajánlottak s annak 10 százalékát bírói letétbe helyezték, a 14000— 1933. M. E. sz. rendelet 17. § a és a 10000—1935. M. E. sz. rendelet 31. § a értelmeben a fenti ingatlan illetőségeknek végrehajtási árverés hatalyávai birói uton magánkézből való eladását elrendeli és a 14000— 1933. M E. sz. rendelet 18. § a alapján hivatalos helyiségébe (Bocs kai utca 2. szám földszint 5. számú sjtó) 1939. évi február hó 14 nap­janak d. e. 11 órájíra tárgyalást tűz. A telekkönyvi hatóság fe hivia az ingatlan tulajdonosokat és a jelzá­logos hitelezőket, hogy esetleges észrevételeiket 15 nap alatt tegyék meg. A telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a vételi sjíniat 10 szá­zalékát ki evő bánatp nz birói le­tétbe helyezése mellett legkésőbb a tárgyalás előtti nap déli 12 óráig bárki tehet a megajánlott vételárat legalább 1 százalékkal meghaladó vételi ajánlatot. Több vételi ajánlat közül a legmagasabb vételár felaján lóját fogja a telekkönyvi hatóság vevőnek nyi'vénitani. Egyenlő vételi ajánlatok esetén e sőbbség illeti 1) a vételárból ki nem elégíthető hite lezőlet, 2) az előző ingatlan tu aj donosának rokonát vagy sógorá', 3) a szomszédos ingatlan tulajdonoiái és 4) a községbdieket. A vételár a tárgyalás napjától számított 30 nap alatt birói leiéibe helyezendő a vételi bizonyítvány, melynek alapján a birtokba bocsátás kérhető, csak a teljes vételár kifize tése esetén adatik ki. Az eladási kérelmet előterjesztő Vasas Istvánné tarcali lakos köteles ez a végzést a Nyirvidék Szabolcs Ne okozzon gondot a vacsora! Keresse M if j. Hegedűs András hentesám üzleíét (Korona épüJef),) ahol naponta fri&8 VÍÍSH, koibása; sonka- és felvágott különlegességek kaphítók. SZ wirlAP (Tr ianon 19.) 1939 február hó 5. H'rtap időszaki lapban legkésőbb a tárgyalás előtt 8 Happal közzétenni A telekkönyvi hatóság ezt a vég­zést kiffüggesztés céljából megküldi Rakamaz, valamint a vele szomszé­dos községek elöljáróságainak. A vételi ajánlatot tett Grünstein Károly és neje Tilk I'ona rakamazi lakosok által bánatpénzül birói ?e­tétbe helyezett a nyíregyházi kir. adóhivatal, mint letétpénztár által 1938 évi november hó 21. napján 509—1938. tétele alatt bevételezett 75 pengőt birói letétül elfogadja és atasitja a letétpénztárt, jhogy ezt az összeget további birói intézkedésig letétként keze je. Nyíregyháza, 1938. dec. 23. Dr. Görgey sk. kir. jbiró A kiadmány hiteléül Benedek, irodaigazgató ÜZLETI KÖNYV mindenféle rovato­zással Dossierek* Levélpeodezök >f nagy választékban, olcsó áron beszereztők JOBA E. fwpir, Írószer üzletében Nyíregyháza Bethlen utca 1. szám. Telefon 77. — A Színházi Magazin most meg­jelent legújabb számában a legna­gyobb érdeklődésre Fedák Sári cik­ke tarthat számot, aki képekkel tar­kított riportban számol be a pesti színházak soron következő újdonsá­gainak próbáiról, sok apró kulissza­titkot árulva el azokról az olvasó­nak. Ignácz Rózsa ezúttal a kezdő színészeik indulását segíti, aki a Szí­niakadémia növendékeinek vizsga­előadásáról ír kedves visszaemléke­zésekkel színezett tudósítást. Egyed Zoltán Szerelmi Baedekert írt az új számba, amelyben két Baumgarten­díjjal jutalmazott író kapott helyet. Halász Gyula, a kitűnő nyelvműve­lő, a színpadi beszéd fonákságait boincolja, mig Molnár Kata hangula­tos novellával szerepel a lapban. A gazdag képanyaggal ellátott lap be­számol a báli és társasági élet ese­ményeiről és különös érdekességül riportja Olasz Jánosról szól, a „Süt a nap" paraszt származású fősze­replőjéről, akit szülőfalujában láto­gatott meg a lap munkatársa. A Színházi Magazin új számának két eseménye: a szokásos színdarabmel­léklet, üzuttal a századik előadást •megért Bubus, Vaszary Gábor re­mek vígjátéka és a kottamelléklet!, az igen népszerű: Házunk tetején zsupfedél van... A kp ára gyer­mekmelékkttel együtt 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents