Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

19. oldal !OSlH SZ JMYÍRVIDÍK Aa OLCSI HÍR hiriAP (Trianon 19.) 1939 február hó 26. A. társadalomkutatás -védelmében A Nyinvidék egyik legutóbbi szá­mában egy névtelen cikkíró a falu­kutatás és társadalomkutatás kérdé­sével foglalkozott nem a legszeren­csésebb formában. E cikkel kapcso­latban a következőket kívánjuk megjegyezni: Kétségtelen, 'hogy a falukutatás bizonyos körökben az utóbbi évek folyamán divattá vált. Ez a kizáró­lag divatból .végzett falukutatás azonban, nem is hivatkozhatik ko­moly eredményekre. Emellett a di­vatszülte falukutatás mellett — s er­ről jó nem megfeledkezni — a ma­gyar falu s a magyar parasztság problémáinak, életének és kérdései­nek vannak még komoly kutatói és munkásai is, akiknek tevékeny­ségét talán mégsem lehet kézlegyin­téssel elintézni. A magyar paraszt, a magyar falu önzetlen, fáradhatat­lan munkásai közé tartozik az (a cikkíró véleménye szerint) „a hu­mor határáig ment egyik népkuta­tónk is", akinek egy emberöltő ku­tatása és munkássága nyomán meg­írt nem divatos, nem politikai ten­denciájú és még csak nem is tájéko­zatlanságot eláruló, közelmúltban megjelent kiváló munkáját, a cikk­író maró gúnnyal, fensőbbségének erős aláfestésével igyekezett elin­. tézni. Az ilyen elintézésekre a csen­des szemlélő valóban csak azt mondhatja: tanácsos volna, ha meg­szívlelnék egyesek, hogy nem feltét­lenül szükséges mindenhez hozzá­szólni s különösen nem akkor, ha — nem is igen járatosak azokban. Azonban nem a megtámadott munka védelmében írjuk e sorokat, mert az erre a védelemre egyáltalá­ban nem szorul. Kizárólag a társa­dalomkutatással kapcsolatban a cikkben olvasható néhány tévedésre óhajtjuk felhívni a figyelmet. Valóban a humor határán mozog a cikkíró, amikor a parasztságnak és a mozdonyvezetőknek, mindket­tőt egyformán foglalkozási ágnak tekintve, a társadalomkutatás szem­pontjából egyenlő elbánást követel. Pedig talán mégis csak van egy kis különbség a kettő között. A magyar parasztság a magyar társadalomnak egyik legfontosabb, leglényegesebb alkotó eleme. Jelentőségének részle­tes megvilágítására most nem vállal­kozhatunk, de hiszen magyar em­ber előtt ez felesleges is. Munkában, teljesítményben a mozdonyvezetők, h vidéki uíikőzöasÉj kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, 111. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok . J51-735. 151-738. 157-299: Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, köz­ponti fűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, uj veze­és alatt áll Elsőrangú cafe restau­rant polgári árak! — Olcsó szoöák pensióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK ­mint egy foglalkozási ág egyedei vé­gezhetnek annyit, sőt többet, mint ai magyar paraszt, de a magvar tár­sadalomkutatás szempontjából soha­sem állítható, mint teljesen egyen­értékű fél a kettő egymás mellé. Pa­rasztságunk évszázadokra vissza­nyúló, történelmi tradíciókkal bíró társadalmi osztály, a mozdonyveze­tők pedig, akik egyébként lehetnek tiszteletiben álló, fáradságos munkát, 24 órai szolgálatot végző emberek, mindig csak egy foglalkozási ág képviselői maradnak. A cikkíró a falukutatás és a pa­rasztkultusz helyett az egyetemes társadalomkutatás mellett tör lánd­zsát. Aki csak némileg is ismeri azonban, a magyar társadalomkuta­tás múltját, történetét és eredmé­nyeit, az tudja jól, hogy társadalom­kutatásunk, az utóbbi években be­következett fellendülés ellenére is részlettanulmányok hiányában még mindig nem tart ott, hogy bármelyik társadalmi osztályunk egyetemes képét is megrajzolhatná. Hiányzanak a ré s zlettanulmányok még a magyar paraszt osztály viszonyainak, életé­nek és problémáinak a megismeré­séhez is. Nem mondhatjuk tehát még ma, hogy feleslegesek „a pa­rasztság baljait és fájdalmait sirató tanulmányok" s különösen nem ak­kor, ha azok olyan értékes, íorrás­munkaszámha menő művek, mint amilyet éppen a cikkíró is kárhoz­tatott. Egy örömkeltő hírről minden­esetre értesülünk a cikkből, arról tudniillik, hogy a Szabolcs várme­gye népére és földjére évek óta gyűjtött anyagot a kutatók most ké­szítik sajtó alá, tanulságul a — „hi­vatalos vezetőknek". Várjuk ezeket az eredményeket. Egyet azonban ez­zel kapcsolatban is leszögezhetünk. Egy megjelenendő munka reklámo­zásának nem feltétlen kelléke egy már megjelent kiváló munka ócsár­lása vagy kigúnyolása. Az ilyen el­járást a kereskedelemben igen sú­lyos szóval illetik. Sajnos, az iroda­lom még sok tekintetben szabad préda s itt az ilyen eljárásnál kizá­rólag az olvasóközönség jóízléséhez lehet fellebbezni. dr. VácíJ Elemér R határmenti házalókereskedők eltiltására szabályrendeletet alkotott a vármegye A törvényhatósági bizottság az alispán előterjesztésére a házaló ke­reskedelemnek a határmenti kerüle­tekben való eltiltására szabályrende­letet alkotott. A szabályrendelet a .vármegye hivatalos lapjának február 23-iki számában jelent meg. A szabályrendelet lényegesebb pontjai: A házalás áruval (iparcikkel) meg­batározott eladási hely nélkül he­lyiségről helyiségre és házról házra járva űzött kereskedés. Ez a keres­kedés Szabolcs vármegye területén Nyiradony, Máriapócs, Baktalóránt­házia, Nyírtass, Deotecser, Rakamaz községekben, valamint ezeket a köz­ségeket összekötő képzeletbeli vo­nal és az országihatár között fekvő helységekben tilos. A tilalom nem vonatkozik a hadi­gondozottakra, akik érvényes háza­lási engedélyük alapján a házaló könyvükben' felsorolt cikkekkel a város területén szabadon keresked­hetnek. A szabályrendeletben megszabott tilalom a házalókat Szabolcs várme­gye területén fekvő városokban és községekben tartani szokott orszá­gos vásárokon az árusításban nem korlátozza. Ezzel szemben a háza­lók csupán azokon a heti vásárokon árusíthatnak, amelyek a lakóhelyü­kön tartatnak vagy amelyekre nézve azoknak a cikkeknek az árusítását, amelyekre a házalási engedélyük szól, érvényben levő törvényhatósá­gi szabályrendelet nem helyben la­kók számára lehetővé teszi. A jelen szabályrendelet ellen vé­tőket 200 pengőig terjedhető pénz­bírsággal lehet sújtani. A kihágások felett első fokon a járási főszolgabíró, másodfokon az alispán, harmadfokon a Kihágási Tanács bíráskodik. A.z anyag és erkölcs szerepe a háborúban Bővített formában ennek az elmél­kedésnek azt a címet is lehetne ad­ni, hogy „Az anyagi eszközök és erkölcsi erők szerepe és egymáshoz való viszonya a háborúban". Erről beszélni, ezeket megvilágítani ma igen időszerű, amikor a legtöbb ál­lam, közöttük mi is, fennmaradásá­nak és fejlődésének biztosítását erős hadsereg felállításával, illetve a meglévőnek minél erősebb kiépíté­sével látja egyedül megoldhatónak és amikor világnézeti és hatalmi ellentétek annyira feszültségben tartják a külpolitikai légkört. A pacifista jelszavak ma már tel­jesen hitelüket vesztették, ezt bizo­nyítja az egész világ lázas fegyver­kezése. A jelszavak nem voltak őszinték és hirdetőik ma a leghan­gosabb háborús uszítók, mert nem­zetközi kapitalista érdekeik ma így kívánják. Az összes államok erős hadsere­get szerveznek, amelyhez igénybe veszik országuk minden személyi, szellemi és anyagi erejét. Laikus szemmel nézve és papírforma sze­rint az az erősebb hadsereg, amely­nek emberállománya és felszerelése nagyobb. Tagadhatatlanul fontos körülmény mindkét tényező szám­szerű nagysága, de legalább ilyen nagy súllyal esik latba a hadsereg szellemi vezetésének minősége és az emberanyag erkölcsi értéke is. A ma háborújába fontos tényező az, hogy annak célja a nemzet egye­temességét érintő kihatású-e és hogy ennek tudatában legyen a nemzet, a hazaszeretet eszméje áthassa min­den fiát. Erre a katonás szellemre a nemzetet nevelni kell, ez erkölcsi erőt és fölényt kölcsönöz a harc megvívásához. Számos példával szolgál a világ­háború, hogy magasabb erkölcsi ér­tékkel bíró kis erejű osztagok szám­belileg túlsúlyban levő 'ellenséget megvertek azonos harcászati viszo­nyok között is. De nagy viszonyok között is a központi hatalmak er­Építíaayag, (épöletfa is) tűzifa és szén­kereikedés létesítésére alkalaas telepet keresek bérbe, vagy megvételre, esétleg Meg­lévőt átveszek. Ajánlatok „Csak k&molf" eligére e lap kiadóhivatalába kfildsad«k kölcsi fölényének rendkívüli értékét igazolja a világháború, mert 1918­november 1-én mindenütt mélyen az ellenség területén állottak, dacá­ra négy és egynegyed év óriási em­ber- és anyagveszteségüknek és da­cára az antant-hatalmak emberben és anyagban fennálló sokszoros túl­erejének. 1918 végén az összeomlás a központi hatalmaknál erkölcsi összeroppanás miatt következett: be. Hogy az erkölcsi erő a központi •hatalmaknál hamarabb fogyott el, ez kevésbé tudható be az anyagi hiányoknak, mint inkább az antant kiváló propagandájának. Nemzet­közi agitátorokat küldött a központi hatalmak országaiba és megvásárol­ta az ott élő nemzetközi elemeket­akik először a hátországot fertőzték meg a sajtó, irodalom és minden­fajta izgatás útján, majd a haza­árulás mételyét kivitték a harctérre is, ami azután a leggyászosabb ösz­szeomláshoz vezetett katonai .vere­ség nélkül, sőt katonai győzelmek láncolatának elleniére. Nálunk hiány­zott az erély és felismerés a kútmér­gezők kiirtására, hiányzott a bel/föl­di propaganda a lelkek megerősíté­sére és a külföldi propaganda az el­lenséges országok népeinek demora­lizálására. Meg kell állapítanunk ezekből aa erkölcsi tényezők rendkívüli fontos­ságát és azt, hogy azonos anyaffi fel­készültség mellett a nagyobb erköl­csi erővel rendelkező hadsereg dön­tő fölényben van, de még aránylag na«v anyagi erőkülönbözetet is ki­egyenlít. Ezért ma a néphadseregek korában az egész nemzet erkölcsi nevelése óriási hord erő vei bír egy háború megvívása szempontjából. Az anyagi felkészültség az erkölcsre erősítőleg hat, de ez egymagában nem elég, kell egy nagy eszme, ami áthassa a harcoló nemzetet. Az anyag a ma háborújában igen fon­tos, de nem közömbös az, hogy az anyagot kezelő ember hazaszeretet­től áthatott, bátor, leleményes és fanatizált-e, vagy híjával van mind­ezeknek a harcos erényeknek. Tehát amikor elismerjük az anyag elsőrendű fontosságát és szükséges­ségét a háborúban, meg kell állapí­tanunk, hogy viszonylagosan fonto­sabb szerepe van a magasabb erköl­csi értéknek, mert ez önt lelket az anyagba és ez képesíti a hadsereget a győzelem kivívására. íróg ép HWI M ™'™8——aan—i alkalmi vételek! Royal írógép újjáépítve Remí&gion 10 es kijavítva. Remíngton-Monard jó állapotban olcsón eladók papir, Írószer, töl töltőtoll szaküzlete Bethlea uíca 1 sz. Telefonszám: 77.

Next

/
Thumbnails
Contents