Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-22 / 43. szám

(Trianon 19.) 1939 február hó 22. S 2 ^b^^sÍ^^LAP Szohor Pál polgármester a közönség lelkes tapsa közbea adta át a Bessenyei-plakettet a debreceni egye­tem két tudós professzorának Bessenyei nem volt szabadkőműves — mondotta B;lehorszky Ferenc dr. a Bessenyei délután megnyitójában — Milleker Rezső dr. nagyhatású előadása a magyar tájról és a magyar emberről A iSzabolcsvánmegyei Bessenyei Kör munkásságának egyik legszebb eredménye az évenként visszatérő Bessenyei-ünnepségek megrendezé­se. Ezeken a Bessenyei-ünnepsége­ken résztvesz Nyíregyháza iroda­lombarát közönsége, szépért, a nem­zeti gondolatért és az általános em­beri haladásért lelkes ed ok színe­java. Az idei Bessenyei emlékünnep szombaton este 6 órakor kezdődött a városiháza dísztermében, amelyet ez alkalommal is megtöltött az ér­deklődők sokasága. Az ünnepségen az elnöki asztalnál Szohor Pál pol­gármesier, a Bessenyei Kör elnöke, Vietórisz József dr. e. főigazgató, díszelnök, .Korompay Károly dr. társelnök, Hortihy István dr. alel­nök, Spányi Géza dr., Belohorszky Ferenc dr., az irodalmi szakosztály elnöke, Méreyné Juhász Margit, Mil­lekker Rezső dr. egyetemi tanár, Homolay Géza előadók helyezked­tek el. A Tisztviselő Dalkör Kre­csák László vezetésével a Himnuszt adta elő, majd iBelohorszky Ferenc dr. elnök rendkívül érdekes fejtege­téssel nyitotta meg az ünnepséget. Szabadkőműves volt-e Bessenyei György? — A felvilágosodás korának sza­badgondolíkodóiról felvetett kérdé­sekben sokszor nehéz dönteni. Sokan politikai érdekek szem­pontjából idézik a szabadelvű kor íróit is. Így Kölcsey, Széchenyi gondolatai­ból is önkényesen szakítanak ki egyet-egyet politikai állásfoglalásuk alátámasztása érdekében. Aki azon­ban történeti szempontból vizsgálja ezeket az írókat, más következteté­sekhez jut. Az ilyen kutatás minden kényes kérdést könnyen megold. Bessenyeivel kapcsolatban évtizedes kutatásai során merültek fel ilyen kérdések, így pl. Bessenyei kozmo­polita irányú gondciatai, művei, ma­gatartása, a kereszténységnek túlsá­gosan szabad értelmezése, a népi szempontból kifogásolható bizonyos földesúri mentalitás stb., de a tör­téneti kutató ezeket a gyengeségeket nem ítéli el, .mert ezek azt bizonyít­ják, hogy nagyon is ember volt Bes­senyei is. Mert a gyengeségek mellett meg­látjuk, hogy Bessenyei nagysze­rű tevékenységet fejtett ki a nemzet szolgálatában és a meg­ítélésénél mégiscsak ez, ez a szol­gálat a legfontosabb. Tisztázatlan kérdés az is, hogy Bessenyei miféle kapcsolatban volt a szabadkőművességgel abban a kor­ban, amikor a bécsi udvar is át volt immiiiiiimiiii Kreskai rádió szaküzlet laboratórium Iskola utca 6. szám. Országzászló mögött. i mini ni ii8ini sí TELEFON 777. | igazolni, hogy Bessenyei .valamelyik páholy tagja lett volna, holott Ka­zinczyról, Bánóczi Sándorról és má­sokról nyilvánvaló, hogy páholy­tagok voltak. Kazinczy Bánóczit az­ért helyezte éppen Bessenyei fölé, mert páholytag volt. Ha Bessenyei páholytag lett .volna, ennek nyomait nem tüntette volna el, hiszen ezt egyenesleiküsége nem engedte volna. Visszavonulása idején szabad­kőműves volt a világ körülötte, a szabolcsi urak, a bihariak is a páholyokba jártak Miskolcra, de Bessenyei nincs közöttük. Belohorszky ezután szellemesen fej­tette ki, hogyha még szabadkőmű­ves is lett volna Bessenyei, abban a korban a szabadkőművesség egészen másirányú és más szellemű volt. Kazinczyék a jóság szolgálatá­ban. a nemzet érdekében voltak páholytagok. Ez a magyar nemzeti célokért való szabadkőművesség nem volt kozmo­polita és a nemzetre ártalmas elfer­dülésekbe kanyarodó, mint a 19. század szabadkőművessége, amire vonatkozólag egyik volt szabadkő­műves országgyűlési képviselő val­lomásait ismerteti. Belohorszky előadását nagy taps­sal fogadták. Az előadás után az el­nök üdvözölte a megjelenteket, majd Homolay Béla előadta Besse­nyei egyik istenes versét. Csak az Isten maga örökös igazság, Többi mint szenvedés, árnyék 9 mulandóság, így fejeződik be a megható vers, amelyből Bessenyei fenséges Isten­hivése sugározódik felénk. hatva a szabadgondolkodás szelle­métől. Ismerteti Abaffy-Aigner és Arató Frigyes szabadkőműves írók munkáit, akik belső okokkal bizo­nyítgatják, hogy Bessenyei szabad­kőműves .volt. Erre vonatkozólag Abaffy hangsúlyozza Bessenyeinek Voltaire-ral való szellemi kapcsola­tát, Aratónak az egyik páholy által kiadott műve pedig egyenesen azt mondja, hogy Bessenyei mun­kásságának minden lélekzete szabadkőműves. Belohorszky dr. a legélesebben szemben áll ezekkel a téves okosko­dásokkal. Igaz, hogy Bessenyei az új szellem harcosa, de ezzel a szellem­mel ő fel akarja rázni nemzetét és nagy érdeme, hogy öntudatcsítja a magyarság és az európaiság összetartozandóságát, ami azon­ban egészen más, mint a szabad­kőművesek világpolgárisága. Egyébként sem tudja egy író sem B tiszántúli szellem zabolátlanabb mint a dunántull mondatta Mllleker professzor A nagyhatású előadás után a kö­zönség lelkes tapssal ünnepelte Mil­lekker Rezső dr.-t, a debreceni egye­tem tudós tanárát, aki A magyar föld és a magyar táj címen tartott lebilincselő érdekességű, magasabb életszemlélet szférájába emelő elő­adást. Bevezető szavaiban a bennün­ket állandóan körülvevő automati­kus miliő lelki hatásáról beszélt, majd az út jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az úttal, ezzel az életet alakító fontos tényezővel keveset foglalkozunk. Az első ember útja az élelem megszerzéséért volt az ősi, az első út, azután keletkeztek az úthálózatok. A következő generáció az előzők útját járja. Az út a leg­Uránia Filmszínház 1 Telefon Február 21 22. Kedd-Szerda Bud? pesttel egyidőben! Csak 16 éven felülieknek! ZSAKUCCA Előadások mind két napon 5 7 és 9 érakor fontosabb találmány. A földműve­léssel orgiákat ért el az útszaporo­dás, minden kis földdarabhoz út ve­zetett. Milyen volt a bejövő ma­gyarság útja? Nem kanyargó, magá­nos útvonal. A magyarságnak n-:m volt hadtápja, vasútja. Széles pá&z­lákban, öt-hat-tíz kilométer széles sávban vonult állatállományával. — 'Kétszáz kilométeres sávban jártak őseink és haditudományuk zsenialitására vall, hogyha kellett, a széles te­rületeken áramló népet össze­szedte egy-kettőre és ütőképes­séget adott neki. A széles útsávokon vonuló magyar­ság lelki struktúrája egészen mássá fejlődött, mint a hegyvidékié, aki­nek más adottsága nincs, mint a ge­rinc vagy a völgy. A magyarság nem volt hegylakó, hozzászokott a széles látókörhöz, nem volt előtte távolság, nem volt akadály, mehetett, ahogy akart. Az új haza is szűk volt elein­te és ki is tört nyugat felé, mig meg nem törte őket Európa. A nagy és szent király csodás erővel tudta a csavargó hordákat röghöz kötni. A félnomád magyaroktól, aki hozzá volt szokva at ezer kilométeres ho­rizontokhoz, elvettek mindent, ami ősi lelkét jelentette számára és beleillesztették a földhöz tapadó viszonyokba, a földművelés élet­formáiba. A föld és a fix ház új élet kapuiját nyitja meg, új lelket alakít ki. De míg a Dunántúl aránylag hamar be­hódol a magyarság az új életformák­ba, a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon más volt a for­máló erő és más lélek bontako­zott ki. Valóságos tenger volt itt a Tisza ki­öntött árja. A csikász, pákász, ha­lász, madarász nem ismert korlátot. Különös, ziabolátlan lelkiség ala kult ki ezen a tájon. Ezt a kölcsönösséget az idegen lá­togató azonnal megérzi. A földmű­veléssel beköszöntő uniformizálódás itt lassú folyamat, száz generáció sem hozza meg teljesen és az átöröklést is sok­szor visszacsapja azi egyént a régi lelkiség formáiba. Pedig a magyart az ellenség is sok­szor elszakítja ősi rögétől a török, labanc, kuruc harcok idején. De ép­,pen ezért is büszkék lehetünk erre a sajátos népi lélekre, amelyet egész Európa csodál és amelynek ősi ereje izmosítja a magyar fel­támadásba és halhatatlanságba vetett hitünket is. Kodály kórus, Méreyné versei Milleker professzor előadása után pencekig zúgott a hálás elismerés tapsa, majd a Tisztviselő Dalkör gyönyörű Kodály-dalával aratott megérdemelt nagy sikert. „A Ha.za minden előtt" — hangzott a remek kórusból és valóban a haza szent oltárán való áldozás volt ez a szép Bessenyei­emlékezés. Estélyi ruháit magyaros öltönyét fekete alkalmi ruháját meBbfzhatcan, pontosan készíti el: Kecskés József uri és egyenruha szabómester Luther utca 6. szám. Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Fil ms zínház!. Telefonszám; 50 3 Február 21-22. Kedd szerda. Előadások 5, 7, 9 órai kezdettel. a rettenetes

Next

/
Thumbnails
Contents