Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-21 / 42. szám

2. oldal 0 NYÍRVIDÉK S2ABOLC«I wcfcLAP •tMftlrffinSWM Munkács hősi Halottaiért Bármerre járunk, kelünk, .még mindig csonka hazánkban, minde­nütt azt látjuk, .hogy a város vagy falu főterén szoborcsoportozat vagy tábla hirdeti a világiháború véres zi­vatarában hősi halált halt véreink kegyeletes emlékezetét. Valóban megható és a történelem lapjain szinte példátlanul álló az az áldozatkészség és önfeláldozás, mellyel a megtépázott és koldússá tett Magyarország a hősök .emléké­nek áldozott. Akkor, amikor a meg­csonkított rész friss sebei még bosszúért kiáltottak az égre, a.z ősi rögre hulló könnyek szinte oszloppá, szoborrá keményedtek, hogy legyen egy megszentelt hely mindenütt, í amely e dicső korszak tanulságaira 1 emlékeztessen s a Trianonban ki- j agyalt hallatlan igazságtalanság meg- ] torlására figyelmeztessen. Én pl. soha nem fogom elfelejteni j azt a pillanatot, amikor a nyiregy- | házi hősök emlékét megláttam. Egy magyar ember vívja azon élet-halál harcát az ellenséget jelképező sok­fejű sárkánnyal s alatta ez a rövid, de találó .felírás olvasható: „Eles­tünk, de feltámadunk!" Húsz évig járt e szoborhoz Sza­bolcs dolgozó magyarja, hogy új hi­tet, új erőt mentsen a további küz­delemre. Ennek látása fokozta lan­kadó erejét s acélozta meg izmait, s ez a fokozódó bizalom és öntudat ho.zta meg nekik és nekünk 30 év után a boldog feltámadás első haj­nalhasadását. Láthatjuk tehát ennyiből is, hogy mi a fontossága, a jelentősége egy ilyen emléknek, egy ilyen megmoz­dulásnak. iMí, munkácsiak, sajnos, nem te­hettünk eleget ennek a feladatnak. Nem azért, mintha szükségét nem éreztük volna, vagy mintha nem tudtuk volna, hogy ezzel tartozunk elesett hős fiainknak, hanem azért, mert a ránk am.úgyis gyanakvó cseh uralom ezt nem engedélyezte és nem tűrte volna. .Munkács városának tehát most kell ezt a 20 éves mulasztását pó­tolnia. Vannak nekünk kétségkívül más .fontos tennivalóink is. Az Arpád­szobor felállítása, a visszaszálló Tu­rul elhelyezése s a vízkereszti csata megörökítése is a nemzeti becsület kérdése. Munkácsnak ezek olyan hazafias kötelességei, amelyek rész­ben még a magyar múltból marad­tak reá drága örökségül, s amelyek­ben minket az egyetemes magyar társadalom és az ország kormánya is támogatni fog. De ezek mellett van egy új, sürgő­sebb becsületbeli ügyünk, amelyet meg kell valósítani; Mu íkács város méltó helyén fel kell állítanunk a világháborúban elesett hőseink em­lékét! Munkácsnak háziezrede a hős 11-es volt, amelyiknek vitézsége a világháború után legendává nőtt. •Mikor e sorokat írom, az emlékek egész raja száll meg. Én még nem a cseh házakkal beépített Nagyrétet látom, hanem a régi honvéd gya­korló tenet, alhol 1914 augusztus 1-én Munkács város társadalma búcsú­zott a harcba, háborúba menő hős fiaitól. Történelmi tény, hogy attól ai naptól kezdve a háború ivégéig a munkácsi 11-es háziezred sok he­lyen szedett magának örökéletű „hírvirágot gyöngyös koszorúba", de „a hosszú harc alatt elhullitanak legjobbjai" s a munkácsi hősök vére a rokitnói mocsarak vizét éppen ügy, mint a Balkán szikláit sokszor festette pirosra. Ezeknek a hősöknek az emlékét .akarjuk most megörökíteni. Az ez­red arra illetékes tényezői most eb­ből a célból gyűjtést kezdeményez­tek s nékem jutott osztályrészül az a .feladat, hogy SzaíboLcs vármegye közönségének figyelmét erre a gyűj­tési akcióra felihívjam. A világiháború négy éve alatt -— mint az ezred életének hű króniká­sa — számtalanszor beszámoltam az ezred vitézi tetteiről, harctéri sike­reiről. Ezen a jogon kérték ma az én segítő támogatásomat s amidőn ennek a megtisztelő megbízásnak, kedves kötelességemnek eleget te­szek, testvéri szeretettel ajánlom ezt az eszmét Szabolcs vármegye nemesen érző közönségének áldo­zatos szeretetébe. Tudomásom sze­rint a 1 l-eseket erről a területről is sorozták. Legyen tehát itt is min­denki a maga körében ennek a moz­galomnak lelkes apostola s akkor rö­vid idő múlva Munkács főtere egy gyönyörű emlékkel s .a lelkünk a hí­ven teljesített kötelesség boldog tu­datával .lesz gazdagabb.*) dr. Tárczay Károly *) Az adományok erre a címre küldendők: Plesa Ferenc ipolg. isk. igazgató, Munkács. Pailik János emlékezete az ev. egyházközség képviselőtestületi közgyűlésén (Trianon 19.) 1939 február hó 21. R Kállay-család gyásza A Kállay-családnak fájdalmas gyá­sza van. A fenkölt lelkű nagyasz­szony, a jóság, a szeretet, a boldog magyar »ult fénylő erényeinek su­gároztatója, özv. nagy káliéi Kállay Rndolfné, sz. duboveczi Dobácsky Malvin életének 79. évében február 18 án Budapesten elhányt. Kállay Rudolfné, a tettekben kifejeződő ka­ritásx utján teljesítette az eszményi magyar nőre váró feladatokat, az eleseitek, szegények irgalmas felka­rolását, segítését. Szivének melegítő nspja itt árasztotta fényét, itt bon­totta a keresztényi magyar élet szép* séges virágait, egy kiváló férjnek, a gyégyitó, szervaző, áldottnevü Kállay Rudo f oldalán. A családi szentély bensősége és sugárzó szépsége, a társadalmi tevékenység nemes len­dülete, a szociális feszültség enyhí­tésén fáradó aktivitás, amelynek ne­mes formáit a szeretetre, boldogság­adásra erősítő Isten-hit és a magyar nöi sziv gyöngédsége adja míg, egy oiyan légkört alakított ki Kállay Ru­dolf házában, amelyben az eszmék és valóságok összhangban vannak. Áz elhunyt nagyasszonyban Kállay Miklós dr. ny. földmüreléfügyi mi­niszter felesége, Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter édesanyját gyá­szolja. A halálhír szombat délután érke­zett Nyíregyházára és a vármegye községeibe, ahonnan a mély részvét bensőséges megnyilatkozásai nyil­vánultak meg a Kállay család iránt. Kállay Rudoifné koporsóját Buda­pesten a Kerepesi temető halottas­tiázábsn szentelték be vasárnap dél­után 3 órakor, majd Nagykállóba szállították, ahol ma, hétfőn délelőtt a vármegye notabilitásainak, a köny­nyező lakosságnak mély részvételé­vel temették el a Kállay-család sír­boltjába. A temetésen megjelent vitéz Jékey Ferenc dr. főispán feleségével és a vármegyei tigztinar nevében Sarvsy Elek dr. főügyész vezetésével kül­döttség vett résxt. Holnap, kedden reggel 9 órakor a nagykállói, kállő­semjéni, napkori és orosi kegyúri templomokban, 22-én Budapesten a varosmajori plébánia templomban mutatják be az engesztelő szentmise áldozatot. 1A nyíregyházi ág. h. ev. egyház­község Paulik János igazgató-lelkész elhunyta óta tegnap, vasárnap dél­előtt fél 12 órakor tartotta első kép­viselőtestületi közgyűlését a közpon­ti elemi iskola dísztermében. A köz­gyűlést az egyháztanács határozata értelmében Paulik János emlékének szentelték. A közgyűlés termét teljesen meg­töltötték a képviselőtestület tagjai, a Nőegylet, Leányegylet képviselői és a hívek. A közgyűlést Rőzse István lelkész imája vezette be majd Bertalan Kál­mán egyházközségi felügyelő a gvű­lés megnyitása után bejelentette azokat az intézkedéseket, melyeket a temetéssel kapcsolatosan megtet­tek s bemutatta azokat a részvét­iratokat, amelyek a gyászoló nyír­egyházi egyházközséghez érkeztek. Részvétirattal keresték fel az egyházközséget dr. Raffay Sándor, Kapy Béla és dr. Kovács Sándor ev. püspökök, Pass László esperes, Tö­rök Dezső kanonok és dr. Korom­pay Károly a nyíregyházi róm. kat. egyházközség nevében, Smid István rozsnyói esperes, Nyíregyháza me­gyei város, Szohor Pál polgármester, a városi felsőkereskedelmi iskola, a Nyíregyházán állomásozó ezredpa­rancsnokságok s több nyíregyházi ipénzintézet. A bejelentések után Bertalan Kál- j mán felkérte Máczay Lajos gimná­ziumi vállástanárt, hogy mondja el emlékbeszédét Paulik János felett. — Két esztendő óta gyászban ül ez a mi nyíregyházi ev. egyházköz­ségünk. — kezdte beszédét Máczay Lajos. — És a két esztendő alatt másodszor jut osztályrészemül az a megtisztelő, de egyben szomorú fal­adat, hogy az egyház nagy halottjá­ról megemlékezzem. Még alig két esztendeje, hogy ezen a helyen nagy főpásztorom, jóságos lelki vezérem emlékét idéztem egyházközségünk híveinek emlékezetébe s most újból az a szomorú feladat jut osztályré­szemül, hogy egy másik tanítómes­terem emlékét idézzem a tanítrvány szeretetével és hálájával. A bevezető szavak után megraj­zolta a szónok Paulik János lelki ar­cát. Megállapította, hogy fél évszá­zad óta, dr. •Geduly Henrik klasszi­kus veretű, mélyen vallásos és filo­zófiai mélységű igehirdetése mellett senkinek az ajkán nem csendült meg szebben és tisztábban az ige szava az ev. templom szószékén. mint Paulik János ajakán. Beszédei­nek gondolatbeli gazdagsága, gondo­latainak szociális tartalma, a beszéd felépítésének világos tagoltsága és kerek egysége és az előadás meg­győző ereje volt a titka annak, hogy Pauiik János igehirdetéséről mindig meggazdagodna távozott a hivők serege. Megrajzolta a szónok Paulik Já­nos lelkészi szolgálatainak különbö­ző helyeit és értékeit. Méltatta az ev. énekügy, liturgia és az egyházi irodalom terén tett kiváló szolgála­tait. Méltatta az ifjabb lelkésznem­zedék képzése terén a gyakorlat munkamezején való irányító útmu­tatásait. Majd méltatta a közélet te­rén való értékes szereplését. Bemutatta Paulik János másik ar­cát is. Az emberit. Azt az arcot, amely az élet megpróbáltatásait tük­röztette vissza. Befejező szavaiban visszatért a két esztendő négy lelkész halottjáról való megemlékezésre s a nagv ha­lottak emlékének méltó megörökí­téseképpen arra hívta fel az egyház­község tagjainak figyelmét, hogy a közös veszteség forrassza egybe az egyházközség minden hívét. Az emlékbeszéd után Bertalan Kálmán felügyelő 5 percre feltfüg­í gesztette a közgyűlést, majd a to­vábbiakban a lelkész választással kapcsolatos teendőket tárgyalták le. Latakia kikiáltotta fifgfioUeoáégftt Párisból jelentik. Bayruthy jelentés szerint a szir kormány lemondott. A kormányválság következtében Latakia artomány kikiáltotta függetlenségét. Latakia eddig sem ismerte el a francia protektorátust. Teljssiíiéaye m * — ta kicsi! URANIA ii {piát) ii Knplinis részletfizetés. Díjtalan bemutatás. Bernát atfa kizárólagos képviselet: JOBB E. 1. Nagy gép szerkezete kii gépbe építve. 2. Nagy áiüté képesség, mint a nagy gépnél. 3. Massív felépítés könnyű zajtalan járás. 4. 3 szoros torbeállitác, 2 szia szalag. 5. Automatikai szalagváltás. 6. Legnagyobb i ráBgyorsíság, könnyű kezelés. 7. Áramvonalas forma, szépiráan betűk. papír, Írószer, Hyomtatváay &zál<itási válalat Nyiregyháza Bethlen utea 1. — Telefon 77.

Next

/
Thumbnails
Contents