Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-19 / 41. szám

(Trianon 19.) 1939 február hó 19. mmmmmmMmmmm»mm^<mMiiismsmmm w?m, i 0 zj \ i irv¥ i u jZAbolcsí hirLAF mmmmmmm&mtmm 5. oldal mvmm Falukutatás és társadalomkutatás Pár év óta megnyílt zsilipek alól zuhognak elő a parasztság bajait és fájdalmait sirató tanulmányok, könyvek, sokszor hatalmas kötetek, sorozatok. Nem egészen a korszelem, hanem a divat ontja ezeket a műveket. Az igazakon és szakembereken, a kez­deményezőkön és önzetleneken kí­vül ma mindenki a népet alkarja fel­emelni. Gyakran politikum ez a be­állítás, máskor meg tájékozatlanság és félreismerés, néha csak vélt sérel­mek ós képzelt bajok, amiken ja­jong az író. A humor határáig ment legutóbb egyik népkutatónk, mikor felsikoltott, hogy a parádéskocsis­nak, a „szegények arisztokráciájá­nak" az istállóiban kell hálni, a lova faránál. Szörnyű! Ezért valaki fele­lősi Azon viszont még senki sem jajdult fel és természetesnek találta, aminthogy természetes is, hogy a mozdonyvezető a kazán 60 fokos melegénél teljesít esetleg 24 órás szolgálatot, hiszen ez az állapot a foglalkozásból következik, veJe jár. Csak parasztságunk van? Csak annak vannak bajai? .Kérdezhet­nénk, látva a nagy tülekedést a pa­rasztság körül, amely már maga is kezdi megúnni a nagy szeruplést. Nem egyetemes .vizsgálatra volna szükség? Vájjon az okos orvos, lát­va egy betege balkezének sorvadá­sát, csupán az elsor.vadóba.n levő hüvelykujjat fogja megvizsgálni, s nam terjed-e ki a figyelme pl. a be­teg hátgerinicére, vagy az agyára? Egyoldalú, hiányos módszer az, ha csak egy társadalmi osztályt vizs­gálunk, ahelyett, hogy az egyetemes társadalmat, az egész életet vizs­gálnánk. Falukutatás, parasztkultusz helyett •egyetemes társadalomkutatás a he­lyes. Szabolcs vármegye népére és földjére vonatkozóan már folynak a kutatások. Azok, akik már hosszú évek óta gyűjtik az anyagot szű­kebb hazánkban, most rendezik mondanivalóikat, hogy közölhessék a hivatott vezetőkkel, tanulságul. Értesítem a t. szállító közönséget, hogy irodámat Rákóczi utca 15. szám alól Dessewffy tér 19. szám Tisztelettel alá helyeztem át. — RÓTH SÁNDOR SZÁLLÍTÓ ben el nem halványuló fénnyel lán­gol a hármas jelszó: Híven! Becsü­lettel! Vitézül! akkor egész biztosak lehetünk abban, hogy nincs olya.n messze az az idő, amikor a Kárpátok koszorújától le egészen az Adriáig újra kákastollat fog lobogtatni a széi és ismét csendőrszurony fog őr­ködni egy boldog és megelégedett magyar nemzedék álma felett. Isten adja, hogy úgy legyen! — fejezte be beszédét a szónok. Az ünnepi beszéd után kiosztot­ták a Felvidék visszacsatolásában különösen buzgó szolgálatot teljesí­tő csendőröknek a dicsérő okirato­kat és jutalmakat. „Csendőrnap" Ungvárira Hívei! Becsülettel I Vitézül! 1 hazáért mindhalálig! Felejthetetlen élményben volt ré­szük mindazoknak, akik részt ve­hetitek az ungvári „csendőrnapon". Húsz év szomorú tapasztalatai után a „csetnik" szó más jelentőséggel bírt az agyongyötört őslakosságra, mint ma a kakastollas csendőr, aki­nek éberségében bízva, nyugodtan hajthatja fejét álomra minden pol­gár! Hat évivel ezelőtt egy, a legfelsőbb helyről kelt elhatározás a február 14-ikét „csendőrnap"-pá, a magyar csendőrség ünnepévé nevezte ki. — Azóta minden éviben ezen a napon megáll egy pillanatra a csendőrség örökmozgó gépezete. A közbizton­ság fáradhatatlan katonái, akik hó­val, sárral, melegei, hideggel dacol­va, úgy nappal, mint éjjel, egyfor­ma őramű pontossággal járják az ország legeldugottabb vidékeit is, — felcserélik ezen a naipon a szolgálat semmitől vissza nem riadó kemény­ségét az ünneplés lelkesítő megemlé­kezésével és magábaszálló fogadal­mával. Ez csalhatatlan vezércsillag­ként mutatja mindenkinek az utat, ha majd az ünnepi órák továfobszál 1­nak és újra tollas .csákóban, szuro­nyos puskával indulnak majd el a ködös jövendő felé. Az ungvári csendőrnapon az ün­nepi beszédet Halászi Takách Atti­la csendőrhadnagy mondotta. — Ebben az ünnepi órában — mondotta a szónok — első gondola­tunk az ősök tisztelete legyen! Ez a néma hódolat szálljon szerte a ma­gyar föld felett, túr azokon a hatá­rokon, melyek közé megcsonkított hazánkat börtönözte be az elvakult gyűlölet, járja be azt a Nagy-Ma­gyarországot, azt a földet, melyen a csendőrség bölcsője ringott — és el­zarándokolva minden temetőbe, ahol csendőrTSÍr domborodik, tegye le a hála babérkoszorúját azokra a halmokra, melyek alatt a csendőrség megalapítói, úttörői, a mi dicsőséges elődeink nyugosszák örök álmukat. Gyújtsuk meg szívünkben a kegye­let lángját vértanúink emléke előtt, akik férfias elszántsággal, csodálatra méltó bátorsággal mutatták meg, mi­ként kell valóra váltani azt a szent fogadalmat, mely valamikor mind­annyiuk ajkát elhagyta: „A hazá­ért mindhalálig!..." Annak a pillanatnak az emléke,— mondotta tovább Takádh hadnagy — mikor a Nagy Magyar Haza egy darabja 20 évi megaláztatás és szen­vedés után visszatért, mikor az ősi, felvidéki városok kövezetén 20 év után először dobbant meg a magyar katona bakancsa, azt hiszem, mind­annyiunkat egész életen keresztül kísérni fogja. A bevonuláskor hal­lottuk a Lelkes „Isten hozott, ma­gyar csendőrök!" kiáltást, mert a felszabadító csapatokkal egyidejű­leg derék csendőreink is elfoglalták mindenütt őrhelyeiket, hogy az első pillanattól kezdve testvéri szeretet­tel, szívből fakadó gondoskodással és fokozott éberséggel őrködjenek a visszatért magyar testvérek 20 éven át sanyargatott és megtizedelt va­gyonkája felett. Ha miniden magyar csendőr lelké­eiőatlás a „Vérbairól" E hó 24-én rendkívül érdekes tár­gyú előadások lesznek a Kossüth­gimnázium dísztermében. Balicza Valéria tanár a nyírbátori Bátorligetről fog beszélni, vagvis ar­ról a 250 holdnyi területről, mely jégkorszakbeli csodáik maradványai­ért az egész világon ismert. Ameri­kaiak, angolok, németek keresik fel állandóan, tudományos vizsgálatok céljából. Dr. Gaizlerné-Csegezy Noémi dr. pedig az alattomosan támadó „vér­baj" különböző megjelenési formái­ról és a védekezések lehetőségeiről beszél. Dr. Hornung Anna orvos pedig a lues sokféle romboló alakját Rönt­gen- és fényképfelvételekkel fogja ismertetni. Sajnos, veszedelmesen ritkán be­szélnek még ma is erről a betegség­ről s ezért egyre jobban garázdál­kodik közöttünk. Már-már a csalá­dunkat, népünket veszélyeztető be­tegséggel szemben csak úgy tudjuk felvenni a harcot, ha minél jobban ismerjük. Az előadás nyilvános és ingyenes lesz, hogy a társadalom miméi széle­sebb rétege meghallgathassa. Modern háziasszony i ii i NI i 11 "iiin y IIIUMIIÉ Miiiiiiii'auninw festésnél és takarításnál ragaszkodik Krayer márkához MsgbizM! Já! Ölesé! Krayar M — festék — Kizárólagos agyetárysitö: festék fg§íesfc@di Rákócíi és Kos­suth u C3 sarok. Telefon 232. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents