Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

(Trianon 19.) 1939 Január hó 17. OLCSI HtRl -rffli Szabolcsi küldöttség a Magyar Eiet Mozgalmának hatalmas tiszántúli zászlóbontásán Csak az állhat ezentnl a nemzet itétiszftke elé, aki vállalja a népnek feléje hangzi parancsát — mandotta laross Indor Vasárnap a magyar reformpolitika nagy napja volt a Tiszántúlon is. Ennek a napnak déli harangszavával egyidő'ben a felvidéki küzdelemben megacélosodott magyarság nagy lelke kapott szárnyra Debrecen városában. Jaross Andor miniszternek, majd tomboló, viharos éljent és tapsot arató, majd a mély és tiszta megindultság könnyeit fakasztó, — éreztük, sorsdöntő beszédében, amelyet a Magyar Élet Mozgalom •hatalmas tiszántúli zászlóbontásón mondott. Ma a Tiszántúl minden részében erről a beszédről, ebből a váteszi erejű megnyilatkozásból nyilvánvalóan tűrhetetlenül harcos és a népmilliók elleiállhatatian lendületével győzelemre jutó reformpolitikáról beszélae.ic. Az Arany Bika nagytermében és a szálloda előtti téren ezren és ezren szorongva, meghatottan állva, majd viharos éljenben 'feloldódva éreztették, hogy nem álom többé a magyarságnak minden önző szempontokat háttérbe szorító nemzettestvéri közössége. Ott volt a nagygyűlésen az egész Tiszántúl. A rendezőség az egyes vármegyék és városok lakosságának szántóján yához viszonyítva határozta meg a küldöttségek nagyságát. Szabolcs vármegye vitéz Jékey Ferenc dr. főispánnak, a Nemzeti Egység vármegyei elnökének, vitéz szentkatolnai Elekes Gábor ny. ezredes h. elnökének, Uzoni Jenő vm. titkárnak vezetésével huszonöttagú küldöttségben vonult fel a zászlóbontó nagygyűlésre. A terem baloldali soraiban látjuk a nyíregyháziakat és' szabolcsiakat. A Nep. elnökségi karához tartozók között látjuk Török Dezső apátkanonok, főesperest, Szohor Pál polgármestert, Sarvay Elek dr. főügyészt, Szesztay Anxlrás dr. h. főügyészt, Dohanics János igazgatót, Jákváry Kálmán népművelési titkárt, a tanügyi csoport ügyvezető elnökét, Lipthay György ny. ezredes, frontharcoselnököt. vitéz Jékey Ferenc dr. főispán a szatmári küldöttség tagjaival, iiiiiiiiiiiimmii Kreskai rádió mkfaict labonrtórinm Iskola Btea 6, szám. 0rs8ág»éseló mögött. 11111111111111111111 Pédhy Szabolcs dr. főispánnal, Sztreicher Andor alispánnal beszélget a gyűlés előtt. A szatmáriak fekete magyar ruhában vonultak fel. Mire a szabolcsiak bevonulnak, már zsúfolásig telt terembe kell behatolniok, de mindenütt figyelmes rendezők nyitnak utat és a számozott helyet fenntartották számunkra, pedig a széksorok és a fal között is tömött sorokban szoronganak az érdeklődők. A díszterem színpadán kopjás, 'feketea magyar-ruhás, kékinges ifjak sora áll, mögöttük — mint drága művű ékszer-lánc — húsz szép magyarruhás leány sorakozik fel ' színpompás képet varázsolva elénk. Sokan vannak pompás magyar díszruhában a karzati hölgyek között is. Éljen-fergeteg kerekedik, percekig zúg, harsog a hatalmas terein, amikor Tasnády Nagy András elnök, majd a magyar feltámadás hősi lelkű harcosa, Jaross Andor, a miniszter jelenik meg kíséretével. A dalárda a Szózatot énekli, a zászlók meghajolnak, majd vi hatos éljen tői fogadva áll a mikrofón elé a zászlóbontó ünnep szónoka, Jaross Andor. Fekete magyar ruha, megjelenésében az eszmei erők, a láthatatlanul építő törvények fensége előtt való hódolás apostoli egyszerűsége. Kezét üdvözlésre lendíti, első szavai, amelyekre valami könnyeztetően jóleső melegség áramlik át a lelkeken: Kedves Magyar Nemzettestvéreim ... És ez az új magyarságot formáló közösségi eszme, a nemzettestvéri gondolat lenyűgöző ereje tart fogva bennünket az a több mint egyórás beszéd egész menetén. A másfél óra úgy suhan el, mint valami eddig nem ismert, boldog élmény időtlenideje. A perceket a magyar boldogság-esemény útján a tavaszi szellők üde suhanásával viszik Jaross Andor gondolatai, egyenletesen elosztott, tagolt, drámai emelkedésű és erős poéntírozottságú mo-ndatai, amelyek úgy dolgoznak, mint a ne| mes relifet vágó vésők, a szellem | vésői, amelyek az idegekbe, a sejtekbe igazságokat vésnek, igazságokat, amelyek hatására újjá lesz az ügyénnek és a nemzetnek lelki arca. (

Lossonczy főispán a fogadáson azt mondotta néki, hogy ime, Debí recenben nem vártja 'fény, pompa, ! lobogódísz. Oh szebb, fényesebb, ! díszesebb előttem itt az elémtáruló drapéria, a lelkek, a szivek, dranéT"

,,<

m Uránia Filmszínház ^ ii. 11. sz Január 17-18. Kedd-szerda. Budapesttel egyidöbenl AZ ALGÍRI LEGIÖ A francia filmgyártás uj nagy szenzációja. Főszerepekben: Marié Bell, Ch

arles Vanel, Piere Renor. Előadások minden nap 5, 7 és 9 órai kezdettel Ma, hétfőn utolsó nap: NINCSEWEK VÉLETLENEK. riája és nincs szebb ékesség a mögöttem felsorakozó húsz szép debreceni magyarruhás leánynál. Húsz éven át, cseh börtönökben, szuronyok között, amikor rejteni kellett a magyar trikolórt, megtanulták az embereket a tekintetükből, az arcuk sugárzásából, a kézszorításukbó!, a lelkűkből megismerni. Húsz év rejtett, boldog álmai valósultak meg, amikor idejöhetett, az annyiszor áhított Magyar Alföldre. A felvidéki szellemet hozza, azt a kemény, edzett, .harcos építőszellemet, amelyet most a magyarság életének újjáépítésére ajánlott fel. Ezt a szellemet megértette, alkotó munkájába fogadta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, akiben rendíthetetlenül bízva, dolgoznak együtt. Ez a szellem nem alulról feltörő és a nemzetépület falait megrendítő vulkánként akar érvényesülni, hanom a magyar alkotmányosság útján, az értékes magyar tradíciók 'felhasználásával, de mindig a népi, nemzeti közösség szem előtt tartásával. Lehet, hogy ezért a közösségért egyeseknek pozíciókat kel! ifeladni, áldozatokat kell hozni, de ez nem ok arra, hogy megkíséreljék a népi nemzeti reformpolitika feltartóztatását olyanok, akik gyökerüket a néppel már rég elvesztették. (Itt a .felvonult sok ezer főnyi tömeg viharosan tüntet Jaross mellett.) Elmúlt és soha vissza nem jöhet az az idő, hogy a kormányok, politikusok a nemzet nélkül inaugurálnak politikát s ezért az ellenzék a nemcet, a nép nevében támadhatja a kormányt. Ma ellenkezőleg van; ma a nép, a nemzeti közösség parancsa szabja meg a politikát, a nemzet kormányoz. Beszélt Jaross az új Élet Mozgalom jelvényét, a mondabeli szarvast gúnyolódókról is. Akik azt mondják, hogy ez a szimbólum pogány, elfelejtik, hogy bármennyit is köszönhetünk a kereszténységnek, nincs okunk rá, hogy ne becsüljük meg a kereszténység kora előtti magyarság emlékeit is. Azt megszokhattuk anár, hogy nálunk mindent kigúnyolnak s a legszentebb álmainkkal is viccelődnek a pesti aszifalton. Pedig a csodaszarvasszűmbolum szépségét a megszállás ideje alatt szenvedő és a szabadulás, a feltámadás csodaszarvasát üző magyarság szívébe zárja, mert eszmei jelentőségét át tudja érezni. Arról is sokat hallunk, hogy meg kell védenünk függetlenségünket. Vegye tudomásul mindenki, hogy a magyar nemzet soha nem fog egyetlen idegen nemzet ritmusára politikát csinálni. A keresztény gondolatot, mint a .megújhodás egyik vezető motívumát a magyarság akként értelmezi, hogy nemzeti életét a Krisztusba. Isten fiába beállítva építi ki krisztusi szellemben. Magyarországon egy forradalom tombolt át a világháború után, majd egy ellenforradalom következett. A nemzet ezeket a forradalmakat még ma sem számolta fel teljesen. Az ellenforradalom szegedi szelleme az, aminek mindenben érvényesülnie kell. Ennek a szegedi szellemnek, amely az új kibontakozás útját meghatározza, ma a nemzet vezére, vitéz Horthy Miklós kormányzó fejezi ki. ő a mi vezérünk, akin kivül mást nem ismerünk el vezérünknek. (A közönség itt felállva ünnepli Magyarország kormányzóját.) Rendkívül hatásosan foglalkozott Jaross a zsidókérdéssel az adottaáAZ EMBER EieTE. HA RENDES AZ SME'SZT/SP gok, a diszpozíciók, a vérségi élet kívánatos magyarságának gondolatkörében, továbbá a földreform és a honvédelem, a katonai szellem erősítésének problémájával. A középbirtok-rendszer nemes tradícióit érintetlenül kell hagynunk, de mis elbírálás alá esik a nagybirtok, amelyet meg kell szüntetnünk. A színmagyar csallóközi síkságon erős cséh-telepeket létesítettek, mert volt nagybirtok, amelyet fel lehetett osztani. A nagybirtok helyett a zselléreknek juttatott kisbirtokos exisztenciákat kell biztosítanunk, akiknek földjét semmiféle rendelet nem oszthatja szét. Szükséges ez a honvédelem erejének fokozása érdekében is. Igaz, hogy legszegényebb népünk fiai eddig is lelkes harci készséggel védték • a hazát, de még erősebb lendületü lesz a honvédelem, ha a haza fogalma a nép fiainak szemében nemcsak eszmei, hanem reális vonatkozású lesz. Tanuljunk meg egyszerűen élni A pompakedvelés, úri mód keleti adottságok, de a díszes életkeret akkor ragyog igazán, ha nemzettestvéreink méltó életet élhetnek. Addig nem hajthatjuk nyugodtan álomra fejünket, mig egy ínséges, szenvedő magyar testvérünk van. Az erkölcsi megújulásnak a felelősség erősödése a feltétele. Csak az állhat a nép elé, akinek egyéni élete példás, az állhat a nemzet ítélőszéke elé, aki vállalja a népből feléje Hungária Filmszínház Eselfit«: VArowl FllmastnhAz Telefonsaiám: 503 Budapestül egyidöoenl a „M'llák utca" fős'erep öjénfk egyetlen idei szeiemes világfilmje. Jinnar 17-18. Ked szerda. I IREMNE DÜNNE Ártatlan Theodora Előad^s>k minden nap 5, 7 es 9 órai kezdetlel. Ma. hétfőn utolsó nap: NINCSENEK VÉLETLENEK