Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-12 / 9. szám

10 fillér rianotl 19.) VU. évfolyam 9 (1734 ) szám CySltfÖí lÖk BBBMHH i^ülWEtSs^S ét iíaáihivstal BcítUea «:íew l. ez. fmMtkmm wvkkméw'. 47.1H. TtfeMnufan: 77. || R p ^ KÖ.tí!ÍÍ (Ti velőknek Sr^-os . LM f Előfizetés: Egy hónapra 2.50, ne#yeO<wfe 73® ?, Elszántan és felkészülten Hét koporsót kísért ki vasárnap délután Munkács ncpe a temetőbe, hét kaporsót, melyeik közül hatban • hősi halált halt magyar katonák teteme feküdt, a hetedikbén pedig annak a szerencsétlen tízgyermekes ruszin anyának, a (holtteste, akit ugyancsak leterített a cseh orvtámadás egy eltévedt golyója. Az újságok közölték elesett véreink fényképeit, melyek láttán a könny elöntötte szemünket s a düh ökölbe szorította kezünket. Ha a magyar tisztesség a'őtt nem volna szentség a megállapodás és az adott szó, akkor egyetlen csdh bandita sem tehette volna lábát magyar földre, egyetlen magyar katoüát sem siratnánk most, mert csirájában elfojtotta volna haderőnk a cseh orvtámadást az első megmozdulásnál. így páncélkocsik, gépfegyverek és állig felfegyverkezett cseh sorkatonaság elé határőrök, pénzügyőrök, rendőrök s mindenekelőtt a térképezés békés feladatával foglalkozó hős .magyar tisztek vetették magukat. Ez a maroknyi ember elég volt ahhoz, hogy a csehek óriási túlerejük és tohmkai felkészültségük ellenére visszameneküljenek cseh területre. Elég volt, mert az egyik oldalon a gyáva gazság állott, a másik oldalon az önifeláldozó magyar hősiesség. A magyar hősiesség mellett még egy dolgot csodálunk: a magyar önmérsékletet. Ez a csodálatos önmérséklet nyilatkozik meg azokban a kijelentésekben, amelyeket a .magyar kormány ebben a sajnálatos ügyben tett. A nyilatkozat megállapítja, hogy kétségtelenül cseh orvtámadás történt, még pedig katonai orvtámadás, mégis beleegyeztünk abba, hogy vegyes bizottság vizsgálja meg az események pontos történetét. Beleegyeztünk, de csak abban a reményben, hogy így gyorsabban világosságot lehet deríteni az egész ügyre és hamarabb kaphatjuk meg azt az erkölcsi és anyagi elégtételt, amelyről természetesen le nem mondhatunk. Nekünk azonban biztosítékok kellenek a jövőre vonatkozólag, hogy hasonló gálád támadások többé meg nem ismétlődhetnek, mert joggal követeli meg a batármenti lakosság az országtól a •védelmet. Az ország és a magyar konmány ezt a védelmet meg is adja s máris megtette az intézkedéseit a határ szigorú őrzésére. Egyben figyelmeztető szóval fordul az illetékes cseh körökhöz, hogy még egy ilyen incidens felidézése beláthatatlan következményekkel jáiihat. — Ezenfelül utasította prágai ügyvivőjét, hogy a magyar államot ért sérelem feltétlen jóvátételét követelje. Mindaddig, amig ez meg nem történik, a prágai magyar követ szabadságon marad. . A magyar közvélemény feszülten Jugoszlávia jelentős katfrkiigazitásra haj la: dó Magyarország javára Londonból jelentik: Az angol kormányhoz közelálló körök Chamberlain római látogatásával kapcsolatosan úgy tudják, hogy a római tanácskozások alkalmával jelentős helyet kap a magyar revízió kérdése is. Angol hírek szerint Pá! jugoszláv régensherceg Károly román királvlyal a közelmúlt napokban lefolytatott tanácskozásai során rámutatott a magyar revíziós törekvésekre a ezzel kapcsolatosan ismertette Károly királlyal Jugoszlávia állásfoglalását is. Annyival inkább szükségesnek látta Pál herceg eninek a kérdésnek a tisztázását, mert Ciano belgrádi látogatása alkalmával kétségtelenül elsőrendű kérdés lesz a magyarjugoszláv viszony megbeszélése. — Olaszországnak erős érdekei fűződnek Kelet-Európához. Az angol lapok értesülése szerint Ciano először a magyar-jugoszláv viszonyt kívánja barátságossá tenni, majd külön akar tárgyalni a magyar-román viszonyról. Jugoszlávia minden tekintetben készségét mutatja annak, hogy Magyarországgal való viszonyát a legjobbá alakítsa s éppen ezért hajlandó Magyarország javára jelentős határkiigazításit engedményezni. — Állítólag ugyanilyen lépést javasolt Pál herceg Károly román királynak is. Chamberlain olasz utjának eredményét izgalommal várja a világ Az egész világsajtó feszült várakozással lesi a Chamberlain római útjáról érkező híreket. Ma délelőtt 10 órakor Genovában nagy olasz bizottság fogadta a mosolyogva, derűs hangulatban érkező államférfit és a pompás zászlódísznek, amely körülvette a fogadás ragyogó külsőségeit, mintegy .visszhangja volt az egész olasz sajtó bizakodó, áradó öröme. A Popolo d'italia kiemeli mai cikkében, hogy Chamberlain ma a világ egyik legelső álJamférfia, aki azért is rokonszenves Olaszországban, mert annakidején még mint kincstári kancellár, hevesen ellenezte az olaszok ellen megindított szankciók tervét. Mussolininak és Chamberlain-nek köszönheti a világ a nagy katasztrófa elkerülését. Most az angol miniszterelnök és a külügyminiszter tapasztalhatja, hogy a Duce nemzete mindent egyenesen, kertelés nélkül szemébe mond bárkinek. kéri. Kiterjednek a tanácskozások Európa keleti részének és KözépEurópának függő ügyeire is. A tárgyalások a négyhatalmi együttműködés kérdésével fejeződnek be. A francia-olas.z viszony feszültsége nem engedi meg ugyan most az együttműködést a két nemzet között, de bizonyos, hogy Chamberlain ; és Mussolini megbeszélik a négy nyugati hatalom együttműködésének lehetőségét. I (raticia sajté nyogtalanol várja a rémal döntést A francia sajtó ma nagy nyugtalansággal tárgyalja Chamberlain római útját. A Matin rámutat a feszült közhangulatra, amely Semmiképpen nem kedvez az olasz-francia közeledés ügyének. Az Epoquc szerint jFranciaország szerette volna, ha Chamberlain mint Franciaország szövetségese lépett volna fel Rómában. Szlovák támadások a safté allén magyar flz angol-olasz egyatlmüködés u) korszaka elöl! állunk A római diplomáciai körök élénken tárgyalják a nagy államférfiak találkozásának eshetőségeit. Egyöntetű a vélekedés, hogy a megbeszélések megnyitják az útját az angol-elasz együttműködés új korszakának. Olasz körök biztosra veszik, hogy a tanácskozások első nagy kérdéskomplexuma' a földközitengeri problémákat érinti, mert mindaddig, mig a földközitengeri kérdéseket nem rendezik, nem kezdődhet meg semmiféle európai újjárendezés. — Dzsibuti, Szuez, Tunisz kérdését még ma beható vizsgálat alá kell venni. Mussolini kifejti az olaszok felfogását a szükségesnek vált megoldásoknál, Chamberlain pedig ismerteti az angol álláspontot. Mussolini fel fogja vetni Francoék hadviselő jogának elismertetését, utalva a nemzetiek döntő győzelmeire. A földközitcngeri kérdés és spanyol probléma után sor kerül a zsidókérdés rendezésére, amelyhez Chamberiain Mussolini együttműködését Lapunk más helyén megemlékeztünk arról a merényletről, amelyet Pozsonyban követtek el tegnap este az Esti - Újság szer kész tsőége ellen. Ma reggel három szlovák fiatalember Pozsonyban megtámadott egy rikkancsot s a nála levő újságot elveték és megsemmisítették. A pozsonyi rendőrség egyébként a tegnap esti merénylet tetteseit elfogta. A merénylők kihallgatásuk alkalmával azt vallották, hogy a magyarok elleni felháborodásuk miatt követték el tettüket. A merénylők egyébként megvertek egy végrehajtót is, aki hiába tiltakozott a merénylet ellen s hiába jelentette ki, hogy semmi köze sincs a szerkesztőséghez s állami tisztviselő. Kotosváry Borcsa Mihály képviselöjeifilt Politikai körökben hire jír annak, hogy a gyömrői választókerületben a NEP hivatalos jelöltje Ko osváry Borcsa Mihály, a miniszterelnöki sajtóiroda főnöke lesz. Kolosváry Borcsi megválasztása bizonyosnak tekinthető. selkedésünket, mert ma már Európában is mindenki tudja, hogy elég erővel rendelkezünk határaink megvédésére nemcsak a csehek részéről jöhető provokáció, de minden lehetséges támadás ellen. Az európai sajtó felháborodottan szól a munkácsi eseményekről és méltányolja népünk higgadtságát, amely a fájdalom és a felháborodás óráiban is az önuralom gyönyörű példáját mutatta. Minden türelemnek van azonés minden eshetőségre felkészülten várja a cseh kormány állásfoglalását. Higgadtságunkat és józan viselkedésünket azonban senki se magyarázza gyöngeségnek. Az európai sajtó egyöntetű állásfoglalása mutatja, hogy nem is értelmezik ily

Ten módon a viban határa s magá a magyar miniszterelnök üzente legutóbbi vigadói beszédében a csehek felé: „ne bántsd a magyart!" E mögött az üzenet mögött egy tízmilliós nép elszántsága és akarata áll, olyan népé, mely a történelem megpróbáItatásos évszázadai alatt bizonyítota be, hogy tud harcolni, ha kell és tud erőt mutatni, amikor arra szükség van. Meghízunk kormányunkban és hadseregünk vezetőségéiben. Elvégre ők ismernek minden részletet, minden körülményt, esetleg olyant is, amiről a nagyközönség nem tud. Egységesen sorakozunk fel az ország vezetői mögé s várjuk az eseményeket. Mindenre elszántan és felkészülten.