Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-10 / 7. szám
4. okidl 5 Z XB olcVMNÍSLAP (Trianon 19.) 193 9 január hó 6Pissser János ifja: Külterjes városfejlődés Alföldi városainknak- és kisebb településeinknek az a naqv hibája, hogy túlzottan nagy területfecsére* léssel, terjengős terjedelemben épülnek és — úgylátszik — ezúton kívánják bizonyítani, hogy ők mily „nagyok", mert több négyzetkilométer területet is elfoglalnak, se vége, se hossza az utaknak, ezek jó szélesek, annyira, hogy 8—10 szénásszekér egymás mellett is elhaladhat •rajtuk. Pedig az ilyen város- és közületfejlődés, a lakosságnak és a nemzetgazdaságnak, egyben a kultúrának, a szociális követelmények kielégítésének, az egészségügynek, a közigazgatásnak és más fontos tényezőnek nagy kárára van. Ma az a helyzet, hogy alig néhány emeletes, ritkán többemeletes ház áll a vidéki városokban, ellenben földszintes, keskeny utcai fronthoszszú ház, széles kerítéssel, a házban egy, legfeljebb két lakással a túlnyomó része a lakóházaknak. yiregyházán kb. 5000 ház van, de az ezekben levő, sokszor egészségtelen lakásokat el lehetne helyezni 1000 darab, jói megépített, megfelelő komforttal berendezett házban és a városnak a házakkal elfoglalt területe, a mainak egynegyed része lehetne. Elgondolható, hogy ez a városfejlesztés szemszögéből mit jelentene. Egynegyedrésznyi utca, negyedrésznyi útburkolat, járdaburkolat, negyedrésznyi világítás, utcatakarítás, locsolás, közrendfenntartás, jól záíható kapuibejáratok, menten a tolvajok búvóhelyeitől, a levelek, hatósági iratok kézbesítésének útjai megrövidülnének, az összes közműlétesítések kisebb költséggel volnának megvalósíthatók. Emellett felszabadulni a város területének háromnegyed része, a mezőgazdasági intenzív termelés számára, játszó-, tornaterek létesítésére. Sok szót használni mindezeknek igazolására felesleges lenne, ha nem látnók évről évre, miként nyúlnak terpeszkednek szét az alföldi városok, hangzatos jelszavaktól alátámasztva, sokszor az önámítás kellemes símogatásától kísérve azután a;z ökonomikus fejtegetések hanfiskás rabulisztikájával mint generálzafttal felöntve és hígítva csak azért, mert ez így kényelmesebb, gondot nem okozóbb, a parcellázott területekből nagyobb bevételt biztosítóbb, mintha belterjesen fejlődnének a városok. Szigorúan véve, a mai alföldi városok inkább ifaluvárosok, mint városok. Azt, hogy modernek lennének, éppen nem lőhet rájuk fogni. Az új felfogású városfejlesztő nemzetgazda semmiképpen, sem lehet megelégedve a mai faluváiosokkal. Lehet-e, amikor bármely irányú szél úgy ontja a port a városmag felé, mintha minden utca, minden út köve-zetlen, zöld foltokkal ellátatlan lenne. Sáros időben úgy hordják a szekérkerekek, általában a járóművek kerekei a sarat a kövesútra, hogv azt csak alaposabb vakarással lehet a kövezetről, a járdáról lekaparászni. Ha ugyan ráérnek az utcaseprők kis létszámuk mellett. A régivágású közgazdák, akik mindent az emberi önzés és iniciativa útvesztőjébe soroznak és akik megelégszenek az olyan három- és többemeletes bérkaszárnyákkal, — mert ez az ideáljuk — ahol az udvaron | lenn van egy vízcsap, ahonnan az " emeletekre hordják fel a lakók, azok, akik megelégszenek a csoport W. C.-rendszer elavult megoldásával, ezeknek természetesen jó a szétterpedt faluváros is. De önmaguk számára mindenesetre megkövetelik az erdőmenti villatelkeket, ezeket is jó naöy területtel, természetesen megkövetelve a várostól, hogy a burkolatok, mi egyebek tekintetében ne kezelje eket mos^oha r Ive rel rként és inkább mindent ők kapjanak meg előbb, semmint bárki más. Szépek is azok a budapesti villaterüie- I Isten a megmondhatója és tudója! tek és más faluvárosi „belsőségek", amelyek villaszerűén vannak beépítve. Csak, csupáncsak a lakosságnak drágák kissé. Mégis, terjengősen terjeng a faluváros mindenfelé. Szinte biztosítékot igyekszik szerezni arra, hogy száz esztendőn keresztül ne tudja a maga legszükségesebb közműveit kiépíteni, olyan fényűző iukszusokrÓl, mint pl. a vásárcsarnok, a ravatalozó stb. nem is beszélve. Mert hiszen tisztességes csatornázást sem tud magának a legtöbb közület biztosítani, nemhogy még vízvezetéke is legyen. Lesz-e erre gondja valakinek, legfőként a faiuvárosok korifeusainak? Szinisáki dr. Fenczik István is Natkó Gyula a „Szabolcs Vezér" B. E. H Mikor a világháború vértől áztatott lövészárkaiból visszatértek hős katonáink, közülök azok, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, ismét beültek az egyetem padjaiba. Ezek ekkor tapasztalataikat és tűzben edzett férfiasságukat a bajtársi egyesületek, megalapítására használták fel. Az idő érlelte az ő célkitűzéseiket. fts ma már láthatjuk, hogy az általuk alapított bajtársi egyesületek munkája nem volt hiába való. Nyíregyházán a „Szabolcs vezér" Bajtársi Egyesület ezeknek az eszméknek a zászlóvivői. E hó 14-én szombaton tartja az egyesület a Korona-szállóban tánccal egybekötött dísztáborozását. A táncot nívós .műsor előzi meg, melynek keretében az ünnepi beszédet szinisáki dr. Fen czik István Béla, volt miniszter, országgyűlési képviselő tartja, aki megalkuvás nélkül küzd a ruszin testvérek szabadságáért. Beszédet mond dr. Natkó Gyula is a kiváló ifjúsági szónok, kerületi Turul alvezér. Remélhető, hogy a keresztény, nemzeti érzésű fiatalság és az idő sebb generáció is átérzi a történelmi idők parancsát és megjelenésével fog tüntetni a nemzeti eszme és a nemes szórakozás mellett. Jegyek elővétele és meghívóigénylés naponta délelőtt 11—l-ig az Ujságboltbán és délután 3—7-ig a „Turáni Kör"-ben. (Luther-u. 13.) Eif Nyíregyházáról slszárnazs fiatalasszony megdöbbentő tragédiája a féri az friifiíksseft* Miére ssegőfö?! fájdalmáén Vízkereszt napján Budapesten, a Rákóczi-út 73. szám alatti bérház egyik elegánsan berendezett lakásában a sezlónon holtan találták Glück Sándornak, a Magyar Általános Takarékpénztár főtisztviselőjének fiatal feleségét. A szerencsétlensorsú úriasszonyt Nyíregyházán is ' igen jól ismerik, mert a feltűnő sugáralakú, szép Mittelmann Magda innen került fel édesapjával, Mittelmann Manó vegyésszel a fővárosba. Mittelmann Magda hosszú eveken át kedvenc tagja volt a város társadalmi életének és nem sokká' iskoláinak elvégzése után szüleivel, akik Színház-utcai otthonukat feloszlatták, elköltözött Nyíregyházáról. Glück Sándorné, Mittelmann Magda öngyilkosságáról férjét a hivatalában értesítették. Glück Sándor, aki- esztendők óta a legboldogabb családi életet élte, a fájdalomtól szinte eszét vesztve sietett haza és aléltan zuhant feleségének holttestére. A szerencsétlen férj, amikor ráeszmélt arra, hogy mi történt, elrohant hazulról és egész nap nem adott életjelt magáról. Eltűnését a késő esti órákban bejelentették a rendőrkapitányságon. Éppen megindult a felkutatására a nyomozás, mikor az Esplanade-szálló telefonon közölte a rendőrséggel, hogy egy rendkívül zavarosan viselkedő férfi bérelt szobát s az a gyanú, hogv öngyilkosságot akar elkövetni. A szállodába sietett detektívek •bezörgettek a szobájába. Glück Sándor a kérdésekre olyan zavaros válaszokat adott, hogy előállítottál főkapitányságra. Orvosok megvizsgálták, akik kétségtelenül megállapították, hogy Glück Sándor a szomorú események hatása alatt megzavarodott, úgyhogy ideggyógyintézetbe kellett szállítani. A Nyíregyházáról elszármazott fiatalasszony öngyilkosságának okát egyelőre homály fedi, de ismerősei körében úgy vélik, -hogy egyre romló hallása és a megsüketüléstől való félelme keserítette el annyira, hogy kinyissa a haláltihozó gázcsapot. Nyugati szél, változó felhőzet, sok helyen köd, a hegyekben napsütés, északkeleten és a keleti részeken helyenként eső és havas eső, nappal olvadás, éjszaka fagy, reggel sikos utak váthatók. — Akiknek foglalkozása minden erejük megfeszítését követeli, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert ez alaposan kitisztítja a bélcsatornát s előmozdítja a gyomoremésztést, fokozza az anyagcserét, élénkíti a vérkeringést az egész szervezetben és ezáltal új életerőt teremt. Kérdezze meg orvosát. Franciaellenes tSstetés THpsi&ga A Stefani Iroda jelenti, hogy a tuniszi eseményekkel kapcsolatban négy tüntetés vo't, amelyben a bevonuló munkásság, parasztság, szabadfoglalkozású egyének tün'ettek Franciaország ellen. —. I Rémei—lengyel viszony Berlinből jelentik: Német politikai körökben a iegnsgyobb megelégedéssel nyilatkoznak Beck berlini latogatásáróí, amely tisztázta a két állam között fílggő kérdéseket és vástozatlanul erős kapcsolatot biztosit Lengyelország és Németország között. Rominla dönig farűnfatot vár a magyar-jugoszláv kérdésben Aradi jelentés szerint Karoly román király Pál jugoszláv régens herceggel vasárnap délután a bánlaki vadászaton tüzetes megbeszélést folytatott. Ezt a találkozást f<ároiy király kívánta, hogy ismertesse Jugoszláviával Románia [álláspontját, mielőtt Ciano révén a magyarjugoszláv viszonyban döntő foidalat állna be. Lengyet magyar barátkozás A párisi magyar kolónia újév napján ünnepi bált rendezett, amelyen ez alkalommal megjelentek Lengyel ország képviselői is. A lengyel követség szónoka pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a lengyel-magva* barátság erősödése kedvező mértékben halad előre. A csehszlovák követ hivatalba lépése A budapesti csehszlovák követ, Kobr Miklós szabadságáról visszaérkezett és átvette hivatala vezetését. ÜZLETI • • KÖNYV mindenféle rovatozással „Dossierek* nagy választékban, olcsó áron beszerezfók JOBA E. pspir, írószer üzletében Nyíregyháza Bethlen ntca 1. szám. Telefon 77.
