Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

SítiS ' sz NtíRVIDÉK ABOLCfll HLE LRLAP 5. oiási i tsss xemmiesaatemmmwMi!mv?w.y ks^ mtssmm Keibízhatúsáfifirál közismert j| J J GLÜCK JENŐ BUTORHflZB árban, választékban és minőségben vezet Saját készítésű elsőrendű kárpitozott bútorok. TÖBBSZÖRÖSEN KITÜNTETVE V^Y ÁDÁM UTC^ 8 SZÁM Nyíregyháza hivatása a magyar knltorábaa •ilregybázi, az islolaviros A városok (fejlődését sokféle mér­tékkel lehet mérni. Nemcsak a lako­sok száma irányiadó .a fejlődés meg­állapításánál, hanem ugyanilyen mértékiben jellemző egy város fejlő­désére a közüzemek létesítése, a vá­ros intézményeinek, közhivatalainak száma és színvonala, külső képének korszerű átalakulása és szellemi tar­talmának emelkedése. A szellemi tartalom, az értelmi színvonal emelésének egyik íontos tényezője a város iskoláinak száma és azok működése. Ha ebből a szem­pontból vizsgáljuk Nyíregyháza fejlődését, valóban örvendetes emel­kedést látunk. A háború előtti évek néhány középiskolája helyett ma már a középiskolák egész serege működik városunkban, sőt a most új épületébe költözött községi köz­igazgatási tanfolyam már a közép­iskolák fölött álló felsőbb szakisko­la. Talán első hallásra el sem hiszi, aki a számokat olvassa, hogy milyen sok diák tanul Nyíregyházán. A pol­gári .iskolákat beleszámítva, 3204 magyar ifjú és leány szerzi művelt­ségét e város iskoláinak falai kö­zött. Nehogy azt higyjük azonban, hogy ezek az iskolák csak arra va­lók, hogy a helybeli ifjúság nevelé­sére szolgáljanak. Igaz, hogy a tanu­lók nagyobb része, 1884 helybeli, azonban ezen felül még 861 szabolcs megyei diákunk is van, az ország más megyéiből pedig 428, továbbá 31 külföldi, helyesebben .megszállott területi magyar gyermek nevelkedik Nyíregyházán. Ha ezeket a számokat szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk, hogy Nyíregyháza iskolaváros s ez a jel­lege még feltétlenül jobban kidom­borodik a jövőben, hiszen néhány középiskolánk tulajdonképpen csak most van kifejlődőben, tehát a ta­nulók létszáma a jövőben még emel­I MERflNO SZÁLLODA Budapest, IV., Bécsi ucca 2. — EXCIUSÍT belvárosi waládi haa. Propagandaárak kizárólag belföldi utasok szí mára. Kifogástalanul be­rendezett, hideg- meleg folyóvize* központi fűtéses szobák: Egyágyas 5 — Kétágyas 8 — Egyágyas háromszori étkezéssel 8 — Kétágyas háromszori étkezéssel 14 50 Szobát aján'atos előre rendelni! kedik. Amilyen örömmel kell minden nyíregyházit eltöltenie annak, hogy az állam és a különböző egyházak éppen Nyíregyházát -választották e sok iskola letelepítési helyéül, ép­pen olyan aggódó szeretettel kel! ar­ra is gondoinia, vájjon a város mél­tó-e erre, érdemes-e az iskolákra és vájjon tudja és akarja-e vállalni azt a kötelezettséget, amivel ez iskolák letelepedése jár. Az iskola még nem nevel egész embert. Az iskola tanít, ismereteket gyarapít. esetleg jó tanárok révén irányításokat is ad arra, hogy a diák mikép lehessen egész ember, művelt ember, jobb magyar ember, azonban a család és a környezet, te­Amíg Uh ahtíh • Darmot dolgozik. Nywqodf ahrisit nem zavarja. Mégis maghozza reggelre az MyM " fájdalmatlan kMrftÚat ÜST* OXS5E& hát a város legalább is akkora sze­repet játszik ebben, mint az isk«a. Az a sok szülő, aki nagy áldozattal Nyíregyházára hozza tanulni és ne­veltetni a gyermekét, bizonyára mind abban a reményben teszi, hegy­áldozatáért gyermeke meg is kapja az ellenértéket és Nyíregyháza, a nagy iskolaváros megfelelő környe­zetet biztosít gyermekének, hogy itt művelt magyarrá, egész emberré le­hessen. Nem elég tehát iskolákat létesí­teni. ihanem az ezzel járó kötelezett­ségeket meg is kell vizsgálni és vál­lalni. Ezekből a kötelezettségekből néhányat szemügyre véve, érdemes megnézni, vájjon Nyíregyháza mit ad drága kis vendégeinek, diákjai­nak az iskolai tanításon kívül. Zeneiskola, zenei élet A mai műveltség egyik legelemibb része a zenei műveltség. Rögtön elénk döbben az a szomorú tény, hogy 3204 diáknak nincs városi ze­neiskolája! Mennyi tehetség, Isten­áldotta magyar érték lehet ennyi diák között, hány szülő szeretné gyermeke tehetségét kifejleszteni, de nincs hol. Egészséges állapot ez? Egy város szellemi fejlettségének jellemzője az is, hogy milyen a ze­nei kultúrája és zenei élete. Ez bi­zony nálunk igen rövid szóval elin­tézhető: halott, — s legfeljebb azért n-cm jó a szó, mert csak az halhat meg, ami egyszer életképesen meg­született. Nem szeretek külföldi pél­dákra hivatkozni, de vájjon elkép­zelhető e.gy nyugateurópai, közel | hatvanezer lakosú városbar, hogy : aktív zenészei ne alakítsanak zene­kart és éveken keresztül ne legyen a városban egyetlen magasabb szín­vonalú hangverseny? A rádióra, mint hiánypótlóra hivatkozni nem j lehet, mert akinek zenei műveltsé­gét egy város fokról fokra nem ne­veli, az a rádióiban az érett művészi alkotásokat nem élvezheti és megra­gad a szórakoztató, könnyű zene színvonalán. És vájjon annak a kis­diáknak a bennlakásban vagy kosz­toshelyen, van-e rádiója és olyan ne­velője, aki a zenei nevelést meg­adja? Sztshiii kulfOFS, efSaááial Sajnálatos hiány az is, hogy diák­jainknak nélküiözniök kell a szín­házi kultúrát. Ez nem olyan feles­leges, mint talán első pillanatra lát­szik. A színdarab elolvasása nem pótolja a színházat s hogy a szín­háznak milyen nagy nevelő hatása van a maga különleges légkörével, azt csak azok tudnák elmondani, akik olyan városból kerültek ki, amely életüknek ezt a szépségét meg tudta aidni. Igaz, hogy a mis­kolci színtársulat néhány nagyon megbecsülésre méltó előadást pro­dukál minden évben, azonban a szí­ni szezon úppen az évzárás idejére esik, mikor pedagógiai szempontok­ból a legkevésbé helyes, hogy a diá­kok a vizsgákra való készülés he­lyett figyelmüket másra fordítsák, — meg aztán a nyári hangulatra való tekintettel a színház Í9 kénytelen ilyenkor a szellemi színvonalat nem jelentő, de nagyobb közönség-siker­rel biztató darabokkal előjönni. A klasszikusok, vagy egyáltalán ko­moly darabok látásától, rendszeres iskolai színielőadásoktól bizony diákjaink teljesen meg vannak fosztva. A komoly nívót jelentő előadá­sokkal csaknem úgy állunk, mint a •hangversenyekkel, a helyi jóindu­latú megnyilvánulások pedig több­nyire a tiszteletreméltó, de egy éret­tebb diáknak már élményt nem je­lentő műkedvelőség színvonalán mo­zognak. Ki;l3ü?vtir Szomorú az is, hogy Nyíregyházá­nak nincs egyetlen közkönyvtára, melyet a diákság szabadon igénybe­vehetne és amely könyvtár valóban meg is felelne a korszerűség köve­telményeinek. A soványka, évről évre alig gyarapodó iskolai könyvtá­rak a fejlődő diákság szellemi szük­ségleteit sohasem is elégítették ki, még ott sem, ahol ezek a könyvtá­rak jóval gazdagabbak, mint a sze­rény anyagiakkal rendelkező helyi középiskolákban. A .felsőosztályos középiskolás diák szelleme a leghá­lásabb talaj s az ekkor szerzett szel­lemi kincsek az egész életre eíhatá­rozó befolyást gyakorolnak. De egy heted-nyolcadosztályos tanuló már búvárkodó természetű is, szeret el­mélyülni abban a szaktudományban, ami különlegesen érdekli. Hova menjen Nyiregyházán? A városi és megyei könyvtár vagy egyáltalán nem ad ki könyvet, vagy igen nehe­zen s ezek is elmaradtak a fejlődés­től. A Kaszinó könyvtára, a Turáni Kör könyvtára csak tagoknak köl­csönöz könyvet s így erre a célra egyéb okok mellett egyik sem meg­felelő. A diáknak pénze könyvvásár­lásra nem igen van. Mi tehát az eredmény? Az, hogy a nyíregyházi diák feltétlenül műveletlenebbül, ol­vasatlanabbul kerül felsőbb iskolába, mint a szerencsésebb fővárosi vagy más nagyvárosi diák, noha a szülő itt is, ott is egyenlő áldozatot hoz gyermekéért. Mit avult a váras díéhlilReli ? Mit kap hát műveltségben, szelle­mi erőben a mi diákságunk? Mi az a többlet, melyet a .város a maga sa­játos levegőjéből, értékeiből az isko­lai neveléshez hozzáad? Próbálom őszintén és jóindulattal megadni a választ, de bizony ez mindenképpen rosszul üt ki Nyír­egyházára nézve. A tánciskolák, össztáncok emléke bizony ilyen ajándéknak nem mondható s az egyetlen művelődési lehetőség a mozi marad. A moziműveltség! Ez évtizedeinknek egyik legsajátosabb eredménye s a legszomorúbb elhaj­lás a nemes értelemben vett európai PHILIPS RADIO Dijmenti-sen bemutatja: Horváth János rádiószaf*üzlete, Bethlen utca 2. sz. Bernaiaijö: Katz Miksa o 4g Nvirfgvhází, Takurékoaloa. — művelődéstől az amerikai üzleti szellemű, gyermeteg sablónművcít­ség felé. Sajnos, a magyarnyelvű filmek sem jelentenek kivételt, mert bár a plakátokon magyar nemzeti színekkel csábítják a közönséget, a magyar nyelvűségen kívül csekély kivétellel a nemzeti lélektől idegen, silány kis alkotások ezek. Az eredmény tehát, elfogulatlan szemmel nézve — az, hogy rosszul jár az a szülő, ki gyermekét nevelni idehozza és rosszul jár az is, ki itt lakik s nem viheti gyermekét szelle­mi életet élő kultúrvárosba. De rosszul jár a gyermek is, mert Nyír­egyházán nevelkedvén, felsőbb isko­lába kerülve, rosszabbul képezve — kénytelen felvenni a versenyt sze­rencsésebb társaival és rosszabbul jár a.z ország, mert képzetlenebb magyarok kerülnek ki innen, mint' ahogy egy ennyi iskolával rendelke­ző várostól el lehetne várni. Hal a hiba? Mindezt átgondolva, feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy valahol hiba van. Nehéz a hibákat megálla­pítani anélkül, hogy ezzel akaratla­nul is meg ne bántsunk másokat, sőt bizonyos fokig saját magunkról is ítéletet ne mondjunk. Mégis meg kell ezt tenni, mert csak akkor lehe­Nagy pezsgő vásár! Törley, Littke, Louis Francois, Schambourg Lippe stb. pezsgők HOFFMAMN mleteban. (J jevre vásároljon hasznos dolgokat I Evőeszközök zsebkések kofcsolvik olcsón Gartunkel mü<ö-2Örüs és ke«es Na^y aurék­p |<va. _ 0 em Ho"rt u c* 4 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents