Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 január 8. (Trianon 19.) YH. évfolyam 6 (i 73u szá m. Vasárnap •JMWT JW: YIRVIDBK OLCSI HÍRLAP «• Wadáhiv«tal Bethlen-utca 1. *r. $®s&sá*kmékl c«kk*aám: 47.139. T«ttefí*a«sám: 77. POLITIKAI NAPILAP Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.5Í P. Magyar életet élni, u j magyar életet az ősi rögön Imrédy Béla Miniszterelnök ezzel a jelszóval bontotta ki az Országos Fajvédő Párt zászlóját a Vigadóban tartott nagygyűlésen Vízkereszt napján délután 6 órakor Imrédy Béla miniszterelnök a Vigadóban, meghívott előkelő köeönség jelenlétében nagyszabású s a magyar Összefogás érdekében nagyjelentőségű politikai beszédet mondott. A megjelent előkelőségek sorában nemcsak közvetlen párthíveit szemlélhettük, hanem azokat a politikai ellenfeleit - is, akik egyébként a magyar fajvédelem kérdésében azonos felfogást vallanak a miniszterelnökkel. A gyűlés időpontjára, 6 órára már zsúfolásig megtelt a Vigadó nagyterme az érdeklődőkkel, akik csak í meglhívó jegy felmutatása mellett léphettek a terembe. Ezzel is biztosítani akarta a gyűlés rendezősége a gyűlés zavartalanságát és komolyságát. • j A miniszterelnök pár perccel 6 óra j után érkezett 1 a terembe a jelenle- ; vők viharos tüntetése közepette. A I miniszterelnököt Vay Lá&zló báró < államtitkár vezette az emelvényre, ' majd utána nyomban felcsendült a j Himnusz s a közönség együtt énetelte a nemzeti imádságot. Az ének hangjai után Imrédy Béla emelkedett szólásra, hogy elmondja közel egyórás nagy beszédét, amelyet nagyon sokszor szakította meg a tetszésnyilvánítás. II mlniszterelnük beszéde Magyar Testvéreim! Magyar földön magyar, életet akarunk élni. ösi földön új magyar életet. Nem azért átlók itt, hogy mint a kormány feje programot adjak, hanem hogy a kormány részletproblémáin túl keressem s egybegyűjtsem a gyökeres jobboldali reformpolitika jegyében a jobboldali erőket. Életet, fennmaradást jelent ez a politika, ellentétét a halálnak, ellentétét a csak bölcselkedésnek, tehát cselekedetet jelent. Azt akarjuk, hogy ez a föld magyar maradjon és aki tudja magáról azt, hogy magyar, az cselekedetekre is tudja átállítani az akaratát. Különös hangsúlyt jelent ma ez a azó: magyar élet! Ma, amikor Munkácsot, ezt a régi magyar várost alattomos fegyveres támadás érte. A magyar katona, rendőr, csendőr és határőr hősiesen megvédte a magyar földet, visszaverte a betörőket, do a hősiességnek ismét fiatal magyar életek este áldozatul. Elesett hőseink emlékét egy percig tartó néma csenddel örökítsük meg. A miniszterelnök szavaira az eddig is folyton éljenző lelkesült tömeg mély csendbe dermedt s így áldozott új hősi halottaink emlékenek. Az egy percnyi csend után a miniszterelnök így folytatta beszédét: — Legyetek nyugodtak, a magyar katona mindenkor ismeri és teljesíti is kötelességét s azok felé, akik támadást intéznek ellene, odakiáltja: Vigyázz! Ne bántsd a magyart! Az új magyar élethez akarat kel!. A nemzet testét és Jelkét az életre kell beállítani. A nemzet minden rétegének ismernie és meg kell értenie egymást. Nincs helye a kas/ítrendszernek, az osztályelkülöniilésnek. Nincs helye a születési előjognak, nincs helye a gőgnek. Lesznek a jövőben is különböző életformák s így lehetnek különféle joguk is, a több jognak azonban több kötelesség is feleljen meg. Ez a különbség azonban csak úgy lehetséges, ha elsősorban biztosítani tudjuk mindenki számára a megélhetést s ha nyitva lesz az út mindenki számára, amelyen azt a pályát futhatja be, amelyen képességei szerint a legtöibb hasznot hajtja a nemzetnek. E.zért a tehetséget ápolni és ki kell fejleszteni. A tehetségek megtalálása csak akkor lehetséges, ha leomlanak a választófalak, ha tudjuk azt, hogy ennek a nemzetnek minden magyar értékre szüksége van s ha olyan egészséges értékelés fejlődik ki, hogy mindenki annyit ér, amennyit magából a nemzet számára ki tud termelni. Meg kell benne teremteni a közös szellemet, az egységet. De ennek az egységnek nemcsak a veszedelem pillanataiban, hanem a jó napokban is meg kell lennie. A nemzet minden fiát minden időiben szoros együttműködés érzésének kell áthatnia, hogy azután a próbatétel idején fegyelmezetten, erős lélekkel áljon mindenki egymás mellett. Elég voltt a széthúzásból. A turáni átok már nem egyszer tetszhalálba vitte a nemzetet. A nemzetinek meg kell érnie olyan feltámadást, amelyből nem következik többé tetszhalál. I társadalmi életet kell kialakítani. LeMeg kell tanulni magyar életet éini. I gyen tisztában ez a nemzet helyzeté-. A nép egységein belül tudatos nem- > vei, hogy Középeurópában mi lezeti életet kell élni. Nacionalista | gyünk a gravitációs középpont. I zsidékérriés megoldása Szorosan kapcsolódik a nemzeti célok tudatosításához annak a biztosítása, hogy a nemzeti öntudat az oda nem való, asszimilálódni egyáltalában nem tudó népelemeknek, fajoknak bekeveredése által ne zavarodjon meg. Igaz, a régi magyar törzsek leszármazol nagy keveredésen mentek végig a Duna-medencében és ha a legősibb, legmagyarabb elemet különleges védelem és tiszte'et illeti is meg, el kell ismernünk, hogy ennek a nemzetnek a lelkébe és testébe harmonikusan illeszkednek be más itt talált vagy bevándorolt népelemnek, amelyek magukévá tudták tenni a történelmi magyar gondolatot s egybe tudtak olvadni a magva rul érző és cselekvő emberideállal. Védelemre szorulunk'azonban azzal a népelemmel szemben, amely a magyar nemzettől erős fajiságánál, évezredes elzárkózottságánál é9 zártkörűségénél fogva állandó és öntudatlan elkülönülésben maradt — a zsidósággal szemben. Elismerem s jóindulatot a magyarrálevésne, de az eredmény — tisztelet a kivételnek — nem kielégítő. A fajvédelem tehát vezérlő elv, amely a nacionalista szellemből szükségszerű logikával következik. Ez a fajvédelem magában rejti a közegészségügy ápolását, a betegséggel szemben való védekezést, a fajtának gondozását és mind ennek a tudatosítását is. I katonai szellem megteremtése Ez a nacionalizmus, fajszeretet harcos katonai szellemet igényel. A katonai szellem nem azt jelenti, hogy két évet szolgálok a hadseregben, gyakorlatozok, mint levente, a lövészszervezetben mint kiszolgált katona céltbalövök s pár fegyverfogást csinálok a bajtársakkal, hanem jelenti a tudatot, hogy amikor hív az, aki parancsolni rendeltetett, sző nélkül beállok a glédába. Jelenti azt, hogy mindig és mindenhol, ahová állít a sors, poszton érzem magamat, ahol kötelességeimet maradék nélkül kel teljesítenem. Ehhez pedig a reformok legfontosabbika, a lelki reofrm, önmagunk átgyúrása, a társadalom átitatása kell a keresztény szolidaritás szellemével. Ehhez kell valami abból, amit Krisztus követésének hívunk, a keneszt'hordozás készségéből. Kell az evangéliumi okos szeretet, mert nem szeretet, hanem gyengeség az, amely a tolvajt futni hagyja. Az a harcos szeretet kell, amely korbácsot is tud a kezébe ragadni, jól tudván azt, hogy a nemzet templomában is vannak kúfárok, kikkel szemben korbácsot nemcsak szabad, hanem kell is ra.gadni. A tisztesség, becsületesség, erkölcsi integritás még nem került le a magyar társadalom oltáráról, de kell, hogy több is igazabb tisztelet övezze. Magyar szociálpolitika önmagunk átgyúrásán túl ott áll előttünk a társadalomnak, a közfelfogásnak a reformja. Sok történt eddig az országban szociális téren. Az utolsó 30 évben intézményeket állítottunk fel, inspirációt kapva az elesett magyarokért aggódó, rajtuk segíteni akaró szegedi szellemtől és annak megtestesítőjétől: az első magyar házaspártól, főiméltóságú kormányzó urunktól és fenkölt hitvesétől. A szociális munka mélyén az igazságkeresésnek kell állania. Szociális igazság a kisemberen való segítés, a kisember anyagi és lelki boldogulásának előmozdítása. A remény, hogy fiamból különb ember lehet, hogy előtte szabad a pálya, hocfv a tehetséget a környezet, a szegénység (Folytatása a 4-ik oldalon.)
