Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-28 / 23. szám
$. oldal fldy Endre halálának húsz éves fordulója volt most. Húsz év! "Két súlyos évtized! Mily nagy idő. Be sokan mentek eí azóta; be sok mindent felejtettünk el lassan! Az ő neve mégis csillogóbb, élőbb, mint valaha! Üj nemzedék nőtt fel és önként ismerte el költőfejedelmének. Hol van az, ki kételkedni mer még az ő magyarságában? Hol vannak a szűk látókörű kicsinyeskedők? Meghaltak volna? — Nem, csak behódoltak. Sokan: divatból. Húsz év után már nálunk is illik elismerni valakiről, hegy zseni. De azért ne legyünk optimisták. Jól tudjuk, hogy vannak még, akik féltve ejtik ki nevét. Ahol a „modern" irodalom Varga Gyuláig terjed. Jól tudjuk, de azt is látjuk, hogy áthullámzott fektetünk az Adyt igazoló élet. Harctéri naplií A m. kir. pozsonyi 13. honvéd gyalogezred az 1915. évi január 22 töl március 22-ig vivott téli kárpáti csatában a január 26 tói február 15-ig tartó orosz táraadás alatt és Przemysl felmentésére Irányuló első kísérlet idejében az osztrák-magyar 3. hadseregben, a m. kir. pozsonyi 37. honvéd gyaloghadosztály kötelékében harcolt. Ezen a napon Lulcwiska közelében, Zurawin-nál az V. hadtest támadásit megakadt, (Pjzemysl-től 60 kilóméterre délre) az ezred azonban Pogány Antal ezredes parancsnoksága alatt teljes erejével folytatta a támadást és az ellenség arcvonalát áttörte. . E napon az ezred 1. százada Zurawin-nál azt a parancsot kapta, hogy az ezrednek Lutowiskára való elönyomuását feltartóztató s a 67l-es erdős magaslatot megszállva tartó ellenséges csoportot vesse viss:sa, amely az ezrednek oldalozó gyalogsági és tüzérségi ttbével súlyos veszteségeket okozott. A derék 1. század az ellenséget igen ügyesen és merészen a köze h .rc távolságig megközelítette, majd rohamra indult az erősen kiépített állások ellen és azokat kézitusaban elfoglalta. Az 1. századnak ez a fegyverténye lehetővé tette, hogy csapataink Lutowiskát elfoglalják. imiiiiiimiiimi Kreskai rádió szaküzlet laboratórium Iskola utca 6. szám, Országzászló mögött. iimiimiiiniiiGi TELEFON 777. A magyar gazda saját kárán tanulta meg, hogy a gazdálkodásban uj utakat kell keresni — mondotta dr. lékey Ferenc főispán a gyümölcstermelők nyíregyházi országos ankéntján A Gyümölcstermelők Országos Egysül etének szabó csvármegyei tagegyesülete nagyjelentőségű gyümölcsértékesítési ankétot rendezett csütörtökön délelőtt a vármegyeháza dísztermében, amelyet ez alkalomból színültig megtöltött a Tiszántúl és a szomszédos vármegyékből összegyűlt érdeklődők hatalmas tömege. Az ankéton, amelyet a szövetség megbízásából Hanusz László nyug. pénzügyi főtanácsos, Rajky Jenő ny. ezredes aktivitása hívott egybe, ott láttuk Gyömörey György ny. főispánt, az Országos Szövetség elnökét, dr. Jeszenszky Áripád országos szövetségi igazgatót és Szöts Sándor titkárt. Dr. Urbányi Jenő ifőadjunktust, a földmüvelésügyi minisztérium növényvédelmi osztályának a vezetőjét, dr. Klementis Lajos titkárt, az Országos Mezőgazdasági Kamara, Vaja Gyula osztályvezetőt a Hangya, dr. Ernyey Imre osztálytanácsost, a Gyümölcskiviteli Egyesület, Macenauer Hugót a Külkereskedelmi Hivatal, Hank Olivért a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében. De eljöttek a szomszédos vármegyék és társegyesületek küldöttei is, Pohl Ferenc gazd. 'tanácsos Debrecen város, báró Kende György Szatmár vármegye, dr. Pauliczky István másodfőjegyző Zemplén vármegye, dr. Farkas Tivadar gazdasági felügyelő Bihar megye képviseletében. A vármegye gazdasági életét rendkívül közelről érintő ankéton megjelent Sziohor Pál polgármester, Mikecz István ny. alispán, Sarvav Elek vm. tisztifőügyész, Szesztay András dr., Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, vitéz Kiss Sándor gazdasági felügyelő, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, Westsik Vilmos, a homokkísérleti telep vezetője és még igen sokan mások. Pontban 10 órakor lelkes taps fogadja a terembe lépő vitéz Jékey Ferenc főispánt, aki az alábbi beszéddel nyitotta meg a gyümölcstermelők parlamentjének nagy érdeklődésre számot tartó ankétját. il konjunkMs farsang Dtán a magyar gazdira nagy következet! Igen tisztelt értekezlet! A boldog békevilág'ban a gazdálkodás szép, nyugodt és jövedelmező foglalkozás volt. Voltak, akik ast szakszerűen űzték, de boldogult az is, aki csak úgy kényelmesen intézte ügyeit, boldogult azért is, mert a régi monarchia ideális gazdasági egységében minden áru piacra talált, a kínálat és kereslet viszonya megfelelő volt. Nem kellett ebben az időben a gazdának emészthető fohérjével és keményítő értékkel foglalkozni, nem .volt fontos a sikér, a szakítási próba. Akkor a gazdálkodást bizonyos nagyvonalúság jellemezte, a főbb termeivények biztosították annak jövedelmezőségét, így kevesebb súlyt fektetett a gazda az olyan több munkát és állandó készenlétet kívánó termelési ágakra, mint pl. a gyümölcstermesztés. De jött a háború és az azt követő évek rövid konjunktúrás farsangja után a magyar gazdára a nagyböjt sz'omorú napjai következtek. Az évtizedek óta bevált termelési rend alapjában rendült meg. A legfőbb termények ára oly alacsony szintre zuhant, hogy nem fedezte többé a termelési költségeket. Ez lett a helyzet az állattenyésztés terén is. A magyar gazda saját kárán tanulta meg, hogy a gazdálkodásban új utakat kell keresni, olyan terményeket termelni, melyek mindig eladhatók s amelyek kiváló minőségükkel bárhol a .világon megállják helyüket. Igv ébredt sok vidék tudatára a gyümölcstermesztés fontosságának, különösen ott, ahol a világ legjobb almája terem, a Szamos és a Tisza mentén s így lassanként a gyümölcstermesztés messze kinőtt a régi házi gyümölcsöskertek kereteiből s különösen Szabolcs és Szatmár vármegyékben igen sok helyen rendes mezőgazdasági termesztési ággá fejlődött. Az 1934. évi statisztikai Ösaze írás szerint a Tiszántúl már kb. 7,000.000 gyümölcsfa van, me- lyékből 1,200.000 az almafa. Állandóan áj telepítések történnek, úgyhogy pár év múlva hatalmas gyümölcsmenn yiségnek piacra jöttével kell számolnunk. Ez a tény indította a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét arr*> hogy 1938. év november 10-én tartott évi közgyűlésén elhatározna Budapesten egy országos gyümölcsértékesítő ankét megtartásét. E«t megelőzően azonban a gyümölcs? termesztés fontosabb gócpontjaiban kerületi értekezleteket hív egybe a termelői-értékesítői és érdekképviseleti társadalom bevonásával Hálás köszönetemet fejezem ki « Gyümölcstermelők Országos Egyesületének, hogy egyik értekezlet® színhelyéül Nyíregyházét, ezt a fontos gyümölcstermesztési gócpontot választotta ki. Melegen' üdvözlöm a megjelenteket — az értekezletet megnyitom, A főispán beszéde nyomán tóhangzó lelkes taps cs-ak akkor ül ed, amikor Gyömörey György, a. gyümölcstermelők érdekeinek harcos szószólója szólásra emelkedett, hogy megköszönje az üdvözlést Az elnöki tisztség elfoglalása során az ankét összehívásának szükségességét ís» mertette. . < Megjelöljük azi az ulat, amelyei baladal kell — Tudatában vagyunk, — mondotta — hogy a gyümölcsértékesítés problémáját nem ez az egy ankét fogja megoldani, de megjelöljük azt az utat, amelyen haladni kell. A belső értékesítés megoldása fontosahb, mint az export. Rendkívül fontosnak tartja a belső értékesítés megoldását, mert az exportot a Külkereskedelmi Hivatal szervei végzik a Gyümölcstermelőik Orszé* gos Egyesülete útján, ezzel szembeo a belső értékesítés a lehető legrooaszabb helyzetben van. Egyes helyeken bőség va.n, más helyeken szükség. Arra kéri a felszólalókat, hogy az értékesítés panaszait és sérelmei* adják elő, hogy azoknak adataiból feldolgozhassák a februári országos kongresszus javaslatait, amit az illeTelelon 11. sz. Uránia Filmszínház Teleion il. Hungária Filmszínház Ezelőtt; Városi Filmszínház. Telefonszám: 503. ! Január 28-29-30. Szombattól-hétfőig I Budapesttel egyidöben ! királykisasszony Vidám zenés történet egy ^hortobágyi kislányról, akiért eljött a mesebeli herceg .. A főszerepekben: SZÖRÉNYI ÉVA, SZABÚ SÁNDOR, CSORÍOS GYULA, HAJMASSY, BlUCSi, ZAL A K8R0LA Előadások: hétköznap 3, 5, 7 és 9 óra után 15 perccel, Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órai kezdettel. A d. u. 2 és 3 órai előadások is kedvezményesek Ma, pénteken utolsó nap, Gaál Franciska ; PÁRISI NASZUT. - | Mi, pénteken utolsó nap, Gaál Franciska: PÁRISI NÁSZÚT. — J anuár 28-29 30. Szombattól-hétfőij. Budapesttel egy időben! királykisasszony Vidám zenés történet egy hortobágyi kislányról, akiért eljött a mesebeli herceg A főszerepekben: SZÖRÉNYI ÉVA, SZABÚ SÁNDOR, CSORTOS GYULA, HAJMASSY, BlUCSi, ZAIA KAROLA Előadások: hétköznap 3-5-7 és 9 óra előtt 10 perccel. Vasárnap és ünnepnap 3-5-7 és * órai kezdettel. Vasárnap délelőttiét 11 órakor* matiné kedvezményes helyárakkal. A d. u. 3 órai előadások Is kedvezminyessk