Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-28 / 23. szám

ftra 10 fillér Nyíregyháza, 1939. január 28. (Tftanoo 19.) Vll. évfolyam 23 (1748.) szám Szombat * JF'W' YIR1TIDEK Ét kiadéhívatal Bethkn-citc* 1. az. $B«fet*fcarékJ cftikksxám: 47.139. Teteféaasém. 77. p> Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, S LW r Előfizetés: Egy hóaapra 2,50, negyedévre 7.5« P, Németország a magyar-német határt szentnek és s ^ i*t h o t CÍ 11CÍ n"" nek tekinti Gróf Csáky István nagyszabású expozéban ismertette németországi látogatásának eredményeit a külügyi bizottságban A képviselőház külügyi bizottsága tegnap délelőtt, a felsőház külügyi bizottsága pedig tegnap délután 5 órakor ülést tartott. A bizottságok ülésein gróf Csáky István külügyminiszter részletesen beszámolt berlini útjáról és Ribbentrop külügyminiszterrel és Hitler kancellárral folytatott tárgyalásairól. Csáky István beszédében felölelte a magyar külpolitika egész anyagét. Nagy részletességgel azonban természetszerűen elsősorban a magyarnémet kapcsolatok alakulásával foglalkozott. I magyar-német kapcsolatok — Berlini látogatásom alkalmával, — mondotta — amely a legszívélyesebb légkörben folyt le, kapcsolatot találtam a birodalom vezető áilamférif iáihoz. A beszélgetések során -minden külpolitikai kérdésre kitértünk, amely a két államot különösen érdekli. A magyar felfogás megértésre talált. A német birodalom vezetőivel őszintén és behatóan megvizsgálxa minden problémát, arra a megállapodásra jutottunk, hogy ellentétes érdekeink sehol nincsenek, sok kérdésben pedig komoly érdekközösség áll fenn. — A német bir'odalom külpolitikájával kapcsolatban külföldön is sok helyen az a nézet, hogy a tengelypolitika talán egy negyedszázadig is meg fogja őrizni hatalmi súlyát Európában. Berliniben az volt a benyomásom, hogy a német birodalom sem szándékozik a hatalmi túlsúlyt kihasználni. A németek békét akarnak. A német r külpolitika célja Közép-Európában > és a Balkánon arra irányul, hogy le-, festőleg minden állammal a legjobb viszonyt tartsa fenn. A berlin-római tengely szilárdsága — A jelenlegi német külpolitika alapvető elgondolása, hogy esetlei ges nagyobb európai változások ne történjenek meg Németország kihagyásával vagy akarata ellenére. Európában — mondotta nekem egy igen befolyásos német álam/férfiú — sehol sem dördülhet el egy ágyú anélkül, hogy a birodalom arról előre ne tudna, vagy a fejleményedbe be ne vonassék. Ez nem annyit jelent, mintha Németország ellenőrzés alatt akarná tartani Európát, hanem azt, hogy nem engedheti meg, hogy fennálló, kiterjedt és sokszor bonyolult érdek hálózata folytán akarata ellenére beleránthassák egy fegyveres konfliktusba. Ezt a felfogást Olaszország is osztja. — Itt meg kell jegyeznem, hogy az a határozott benyomásom, hogy Berlin és Róma között talán soha nem volt olyan szilárd a viszíony, mint most. Mindkét nagyhatalom tudatában, van annak, hogyha bizonyos törekvések, amelyek szétválasztásukra irányulnak, sikereket mutathatnának fel, akkor mindkét hatalmat egymástól elválasztva, külön-külön pusztítanák el. I! magyar-német határvonal szent és sérthetetlen — Megelégedéssel vették tudomásul Berlinben, hogy a magyar kormány a tengely mindkét államával egyforma jóviszonyt kíván fenntartani. Ezt annak idején különben Ciano gróffal is közöltem, aki teljes mértékben helyeselte azt a fel" fogást. A beszélgetések folyamán szóbahoztam bizonyos nem kívánatos tüneteket', amelyek a magyarországi németség körében észlelhető és alkalmasnak látszanak a magyar és németajkú lakosság közt évszázadok óta fennálló egyetértést megzavarni. Üjból megismételték mérvadó körökben, hogy hálásak volnának, ha konkrét eseteket tudomásukra hoznánk, mert minden illegális akciót, amely német területről indul ki és Magyarország ellen irányul, hajlandók szigorúan megtorolni. A kisebbségi kérdés a harmadik birodalom egyik legkényesebb problémája. Ameddig a német kisebbségek törvényekben s rendeletekben meghatározott jogos követelései ki lesznek elégítve, a német birodalom hajlandó lesz a baráti gesztust megfejelő előzékenységgel viszonozni. — Talán felesleges említenem, hogy a tárgyalás során Hitler kancellár spontán kijelentette előttem, hogy a magyar-német határvonalat magától értetődően szentnek és sérthetetlennek tekinti. Hangsúlyozni óhajtom azonban, hogy semmiféle német tényező sem hozott fel olyan kérdést, amely a legcsekélyebb mértékben is beavatkozást jelenthetne Magyarország külpolitikájába. A birodalom vezetői német érdeknek tartják, hogy Magyarország erős, független és megelégedett legyen, i | hogy senkire se kelljen, hogy tá* rnaszkodjék, inkább támaszként szol| gáljon. Mert volt alkalmam máshol i is kijelentenem, hogy . | függetlenségünket a német biroi dalom nem fenyegeti sem közvetlenül, sem közvetve. A németek nem kívántak tőlem semmit és én sem kerestem konkrétumokat Berlinben. De azt hiszem, hogy sikerült a két nemzet között egy olyan légkört teremteni, amelyből konkrétumok bármikor adódhatnak. flz olasz-magyar barátság — Áttérve a magyar-olasz kapcsolatokra, azt fejtegette a külügyminiszter, hogy Ciano gróf decemberi látogatása a két állam őszinte és hagyományos barátságának légkörében folyt le. Minden kérdést, amely a két államot közösen vagy egyenként — itt nehéz határvonalat megvonni — érdekli, átbeszéltünk. Ezúttal nem frázis, hogy a hivatalos közieméínyekből már túl'oin-túl ismert kifejezéssel élek, hogy az olasz külügyminiszter belgrádi látogatása minden tekintetben a legharmonikusabb hangulatban folyt le. Erősen él bennem a remény, hogy a béllyei megbeszélések újabb szerencsés állomást fognak .jelenteni a magyar-jugoszláv kapcsolatok történetében. A belgrádi látogatással kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy Jugoszláviával türelemmel, körültekintéssel és kölcsönös bizalommal fokozatosan kiépülő kapcsolataink az utóbbi időben is tovább fejlődtek. A magyar nemzet osztatlanul és őszintén kívánja, hogy Budapest és Belgrád mielőbb térhessen rá a mindkét nép érdekeit egyenlően szolgáló együttműködés útjára. II magyar-lengyel barátság és az erdélyi magyar kisebbség sorsa — Lengyelországhoz változatlanul fűznek a tradíciók és kölcsönös szimpátia mélyen átérzett szálai. Mondanom sem kell, hogy amennyiben Berlinben sző esett a magy

rar-lenffvel barátságról, német részről csak a szimpatikus kommentárokat hallottam. A magyar-lengyel barátság egy olyan politikai realitás, amelyhez, mint tényhez lassanként mindenki hozzá kell, hogy szokjék. — Nagy érdeklődéssel figyeljük a magyar kisebbség sorsát Romániában. Utóvégre a magyar-román viszony alakulásának ez a kulcsa. Reméljük, hogy a román sajtónak az új külügyminiszter hivatalbalépése óta kevésbé gyakori magyarellenes kirohanásai lassan végleg megszűnnek. — A Csehszlovákiához fűződő vi> szonyunkat, sajnos, ' a határincidensek teszik bizonytalanná. A csehszlovák kormány sajnálkozását fejezte ki a történtekért és bár nem vállalja azok előidézéséért a teljes felelősséget, mégis egy normálisabb viszony kialakítása érdekéiben hajlandónak vallotta magát közösen megállapítandó kár megtérítésére és arra, h'ogy azokat a hatósági személyeket, akiket bűnösnek talált, megbünteti. A magyar kormány ezt tudomásul vette, újból felveszi a tárgyalásokat a bécsi döntés alapján alakított vegyesbizottsággal s a prágai magyar követet állomáshelyére .visszaküldte. — őszintén remélem, hogy magyar részről december óta többízben kézzelfoghatóig bizonyított jóakarat Csehszlovákiában megfelelő megbecsülésre fog találni. A müncheni konferencia óta a nyugati nagyhatalmak kevés érdeklődést mutatnak Közép-Európával szemben. De most, amikör sokan abban- a meggyőződésben élnek, hogy az idegen patronátus alatt létrejött kisantamtnak nevezett ellenünk irányuló politikai és katonai tömörülés, formailag is meg kell, hogy szűnjék, sok kérdésben talán kevesebb választ el minket a nyugati nagyhatalmaktól, mint a múltban. Kétségtelen, hogy Magyarország mindig örömmel veszi, ha a fennálló kultúr- és gazdasági kapcsolatok e hatalmakkal elmélyülnek.