Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-17 / 259. szám

Ara 10 miér Nyíregyháza, 1938. november 17. (Trianon 19.) vi. évfolyam 259 (I689 ) szám. Csütörtök StMKrkaaztéeég és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. #swt»íafearéki csdkkszámr 47.139. Telefórazám: 77. POLITIKÁI NAPILÁP ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Megalakult a második Imrédy kormány Négy ui tagja van a kormánynak A kormány tagjai kedden délután hatórai kezdettel minisztertanácsot tartottak. Vitéz Imrédy Béla minisz­terelnök ismertette arravonatkozó felfogását, hogy a magyar Felvidék visszac9atolása új korszakot nyit meg az ország életében és éppen ez­ért indíttatva érzi magát arra, hogy az államfő előtt felvesse a bizalmi kérdést és felajánlja a kormány le­mondását. Meleg hangon köszöne­tét mondott azért a felelősségteljes és eredményes munkáért, amelyet a kormány tagjai együttesen végeztek. A minisztertanács elhatározta, hogy a kormányzó úr őfőméltóságának A nemzeti egység pártjának kedd esti értekezletén Lmrédy Béla de- zignált miniszterelnök ismertette a jövő célkitűzéseit. A pártértekezle­ten pártjának úgyszólván minden tagja résztvett s a főispáni kar is teljes számban képviselve volt. So­kan voltak jelen a párt -felsőházi tagjai közű! is. Tasnády Nagy András országos elnök megnyitó szavai után Imrédy Béla miniszterelnök, akit a t erembe- lépésekor általános nagy tapssal és éljenzéssel fogadtak, hosszabb be­szédben mindenekelőtt a kormány lemondását indokolta meg. Rámutatott arra, hogy a kormány annakidején megbí­zását egy csonkaország vezeté­sére kapta és most, amikor nemcsak nagy számban, de minőségben is megnö­vekedett problémákkal állunk szem­ben, kötelességének tartotta felvetni a bizalmi kérdést, elsősorban az államfővel szemben. A kormányzó úr őfőméltósága a kormány lemondását elfogadta s új­ból őt bízta meg a kormány megala­kításával. Teljes nyíltsággal kívánja feltárni a helyzetet, megadni a szük­séges felvilágosításokat és a pártihoz azt a nyílt és férfias kérdést intézi: hajlandó-e magáévá tenni azt a po­litikát, melyet a jövőben követni kíván? Utalt ezután arra, hogy az utóbbi hetek a társadalom idegzetét súlyos benyújtja lemondását. A miniszter- j tanács félhét előtt ért véget. Imrédy Béla miniszterelnök a mi­nisztertanács után félhétkor kihall­gatáson jelent meg a kormányzó úr őf Öméltóságánál és előterjesztette a | kormány lemondását. A kormányzó j elfogadta a kormány lemondását és 5 az új kormány megalakításával .vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt bízta meg. A miniszterelnök 6.40-kor jött vissza a kormányzóságról és egy negyedóra múlva vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály sajtófőnök kíséreté­ben gépkocsin lement a pártba. töherpróbára tették. Bizonyos ide­gesség ha napozott el a közvélemény­ben, amely talán félreértett egyes törekvéseket. Egyes kijelentéseknek csak felét hallotta meg és ilyen módon olyan szándékokat tulajdonított neki, amelyektől ő teljesen távol áll. Mindenekelőtt ki kell jelentenie, — mondotta viharos tapstól kísérve — hogy semmiféle törvénytelenségre nem kapható. Tárgyi eltérések adódhatnak férfiak között és 'ezek most is akörül fo­rognak, hogy a követendő politikai kampányban, amelynek célja bizo­nyos olyan elkerülhetetlen reformok megvalósítása, amelyeknek szüksé­gességében mindenki egyetért, minő módszereket kövessünk. Ezeknek a módszereknek alkot­mányosaknak kell lenniök és éppen ezért nem is engedi felál­lítani azt az antitihézi-st, hogy az al­kotmány és diktatúra ellentétéről volt szó. Semmi körülmények kö­zött nem kívánja a parlamentet ki­kapcsolni, nálunk parlament el­len vagy anélkül kormányozni — hiba volna. A parlamentnek magának kell meg­találnia a legcélszerűbb munkametó­dusokat, amelyek biztosítják azt, hogy a vezetés minél gyorsabban tudja megvalósítani elgondolásait, amelyeket a parlament helyesel. A törvényalkotás technikájának gyorsításáról van tehát szó. — mondotta a továbbiak során, majd hangsúlyozta, hogy politiká­jának irányvonala a határozottan nacionális irányú politika, amely a •magyar öncélúság gondolatát igyek­Rámutatott ezután arra, hogy még nem záródtak le a történelmi idők és a nemzetet militarista szellem­mel kel megtölteni. Gondoskodni kell a katonai szolgá­lat előtti és utáni időkben a nemzet megszervezéséről. Nem párthadse­regre gondol, .hanem arra, hogy az új hon/védelmi törvényben általá­nosítsuk a levente- és lövészintézménye­ket, a hadsereg hivatott ténye­zőinek hivatott vezetése alatt. Biztosítanunk kell a keresztény er­kölcs uralmát, amely azonban nem jelenítheti a klerikális politikát, mert a párt a keresztény nemzeti erköl­csök alapján áll és nem tévedhet a fezőrösködés útjára. Nagy súlyt kell helyezni a törzsökös magyar népi elemek erősítésére, tehát fajvédő po­litikát kell követni, amelynek pozitívumokban kell ki­fejezésre jutnia. Itt utalt a népélel­mezés, a népegészségügy kérdésére, majd újból hangsúlyozta, hogy olyan kormányzati lehetőséget kell teremtem, amely a parlamentariz­mus útján és az alkotmányosság út­ján, de gyorsan tudja megvalósítani a reformokat. Rámutatott ezután arra, hogy az utóbbi idők 'eseményei és a kor­mánynak ennek következtében elő­állott elfoglaltsága nem tette lehető­vé számára azt, hogy a párttal sű­rűbben érintkezzék, hangsúlyozta azonban, hogy mihelyt enged a fe­szültség, élénkebbé kívánja tenni a pártéletet. Ezután részletesen foglalkozott politikájának tartalmi kérdéseivel, elsősorban a földbirtokpolitikával. Hangsúlyozta, hogy minél több élet­képes exisztenciát kell termelnünk, mert a falu népe olyan önfegyelem­szik megvalósítani. Ápoljuk a nem­zetközi kapcsolatokat, de nem helyeselhetjük azt, ha pár­tok nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn, mert ez igen gyakran helytelen irányba tereli az öncélúság magyar politikáját. I ről és áldozatkész magatartásról tett tanúságot, amelyet feltétlenül hono­rálni kell. Kisbériét! rendszert kell kifejleszteni és ahhoz kell biztosíta­ni a szükséges földterületeket. : Ezután utalt a házhelyakcióra, családi házak építésére, új exiszten- ciáknak hitel ellátására ,és gazdasági felszerelésére, majd hangsúlyozta, hogy a közmunkapolitikát és a sze­gény néprétegek foglalkoztatását kell biztosítani. Első teendőnek tartja a jövede­lem- és vagyonadó jobb és erősebb kimunkálását. Az adópolitikában is nagy súlyt kell helyezni a kisember védelmére és a családvédelem fo­kozottabb szempontjaira. Kiemelte ezután a hadsereg fejlesztésének és fel­szerelésének fontos szempontjait, majd a közéleti tisztaság és tisztes­ség kérdésére utalt és az összefér­hetetlenség kérdésének rendezésére, amelynél a képviselőháznak kell jő példával elöl járnia. A törvényhozói tisztet senki nem használhatja fel anyagi előnyök .biztosítására, ame­lyek nem férnek össze a törvény­hozói tisztségről alkotott közfelfo­gással. A rémhírterjesztéssel és az any- nyira lábra kapott rágalmazó hadjá­rattal szemben minden eszközzel fel fog lépni. Egészséges közszellem kialakí­tására van szükség, ezt szolgálja a megfelelő sajtópoli­tika is, amelyből már ízelítőt adtak a legutóbbi lapbetiltások. Ezt a tisz­tító munkát tovább kell folytatni. fi zsldtkérriésril — Az országnak nagyon kényes kérdése a zsidókérdés, mellyel szin­tén szembe kell nézni. Az amúgy is kedvezőtlen arány-szám még kedve­zőtlenebbé vált a visszatért terüle­tekkel. A keletről való beszivárgás Imrédy miniszterelnök beszéde a NÉP értekezletén Célkitűzések

Next

/
Thumbnails
Contents