Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-11-13 / 256. szám
Ara tO fillér Nyíregyháza, (Trianon 10.) VI. évfolyam f938, november 13. 256 (1686 ) szám. Vasárnap JtorSttttfóség és kireárifawBtal Bethlen-uteo 1. ez. f**i®fsselE*réki ceckkszám: «J89. Tdefóaazáia: 77. POLITIKAI NAPILAP * ™““ Egy hóaaora 2.56, negyedévre 7J6 P. zíviselök aek 20%-ee efcfigedsséay, És Kassa... 11 Felvidék visszacsatolása a magyar törvényhozás előtt Kassa, a magyar történelem egyik legnagyobb múltú városa. Itt szakadoztak fel a magyar sebek, amikor Rákóczi Ferenc kibontotta a szabadság zászlaját és ott írták fel arra: „Pro Deo et libertate“. És a Nagyságos Fejedelem, aki hazát szolgált mindig és nem privá’tumot, ® kassai dómban alussza örök álmát. Most, a késői unokák diadalmas bevonulását szemlélheti az Egekből. Kassa több a magyar nemzetnek, mint amennyit egy város fogalma jelent. Minden rög történelmi levegőt áraszt ott s mégis megtörténhetett, hogy a világháború után lábra kaphatott a hazugságnak az a foka, amelyik el tudta hitetni ■a népek sorsát intéző hatalmakkal, •hogy Kassa helye nem Magyarországon van. így lett a mi nagy szabadságbősünk pihenő helye idegen hatalom városa s el kellett szenvednünk azt a megszégyenítő valóságot, hogy Kassából .,Kosrce“-t csináltak. Hála Istennek, ez a nyomasztó rém-álom, amelyik húsz esztendő őta kínozta s mélyen gyötörte a magyar nemzet minden tagját, mindazokat, akik cseh rabságba jutottak, mind pedig azokat, akik a csonka haza lakói voltak; ma, amikor a fő- méltóságú Kormányzó úr fehér lován bevonult a magyar nemzeti hadsereg, a mi daliás honvédeink élén, Kassa városába, — reméljük örökre elmúlt a kínzó álom és a felébredés boldog érzete örökké tartó magyar birtoklást biztosít Kassán. Hosszú, nehéz, idegtépő munka eredménye az, hogy Kassát ma magunkénak vallhatjuk. Amikor Münchenben összeült a négy nagyhatalom képviselője Csehszl-oVákia ügyét rendezendő, meghozták a döntést, hogy a megoldás során a néprajzi határok az irányadók. Ezzel a felvidéki kérdés rendezésének is megadták az irányát. A magyar határok tehát a müncheni egyezmény szelleme alapján csak addig húzódhatnak, ameddig a néprajzi határok azt megengedik. Bizonyos, hogy a magyar nemzeti igények végső kielégítését csak az a szempont szolgálhatja, amelyik figyelembe veszi az ezer esztendős történelmi múltat. A magyar kormány, amikor a diplomáciai életben olyan példátlanul álló harcát vívta, a követelt tényleges revízió érdekében nem mehetett túl a müncheni egyezmény szellemén. Még így is rendkívül súlyos, idegtépő vita következett be, mert csehszlovák részről különféle katonai, tehát stratégiai és gazdasági szempontokat kívántak kielégíttetni. S csak nagy harc árán lehetett a felkért döntőbírók tárgyilagos ítéletét elnyerni olyan értelemben, ahogyan a müncheni megegyezés a kívánt jogok birtokába juttatta Németországot a szudéta-földöo, LeugyelorszáA képviselőház ma délelőtt ünnepi ülésre ült össze, hogy letárgyalja a magyar Szent Korona visszacsatolt országrészeinek az anyaországgal való egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypárti kép/viselők már jóival az ülés megkezdése előtt elfoglalták helyeiket. A kormány tagjai közül elsőnek Kánya Kálmán külügyminiszter érkezett meg, majd követte Keresz- t es-Fischer belügyminiszter. Utánuk jött Lmrédy Béla ReményUScihneller Lajossal, majd Teleki Pál gróf, Mi- kecz Ödön és Bornemisza Géza miniszterek. A képviselők valamennyien fekete ruhában jelentek meg az ülésen. A felsőházi karzaton igen sok magasrangú miniszteri tisztviselő jelent meg. Ott volt Apor Gábor báró, a külügyminiszter állandó helyettese, Csáky István gróf, a külügyminiszter kabinetirodai főnöke. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Korniss Gyula elnök. Napirend előtt bejelentette, hogy Kernal Ata- türk, a török köztársaság elnöke, 'elhunyt. Kegyeletes szavakkal méltatta a köztársasági elnöknek hazába/ újjáépítésében végzett nagy érdem'ert. Halála felett érzett gyászban a magyar nemzet őszinte szívvel és lélekkel osztozik. Bejelentette a Háznak, hogy határozni kell Temple Rezső indítványa felett. A Ház az indítványt elfogadta s kimondotta, hogy a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalási időjét egy órával meghosszabbítja. Ezután Tasnády Nagy András beterjesztette a Ház elé a törvényjavaslatot. Meg van arról győződve, hogy a Ház minden tagja osztatlan örömmel fogadja a javaslatot. Nem kétséges, hogy minden törvényhozó, sőt minden magyar ember is őszinte hálával gondol mindazokra, akik elősegítették a magyar Felvidék felszabadítását. A javaslat jelentőségét nem kívánja méltatni, mert arra részletesen kitér a külügyminiszter s csupán azt tartja szükségesnek, hogy az előadó-székből is Isten hozottat mondjon mindazoknak, akik a rabságból visszatértek. got Teschen vidékén. Soha el nem tűnő emléke marad a magyar nemzetnek az a pillanat, amikor vitéz Lmrédy Béla miniszterelnök a rádió hullámain át maga jelentette be a döntőbíráskodás eredményét. Szívszorongva hallgattuk a rádiót és amikor régi magyar városok nevét hallottuk egymás után említeni: Komárom, Érsekújvár, Léva. Rozsnyó, Losonc, UngvAr, Mun— Nekem jutott az a megtisztelő feladat, — kezdte beszédét Kánya — hogy tájékoztassam a képviselőházat arról a diplomáciai harcról, amelyet az elmúlt hetekben folytattunk s amely végül is az ismert eredményre vezetett. Történeti sorrendben ismertetem azokat az eseményeket, amelyek a május 21-iki cseh mozgósítástól a müncheni megállapodásokig vezettek. A magyar kormány kezdettől azt vallotta, hogy ne csak német- cseh .viszályról halljon a világ, hanem ismerje meg art is, hogy meg kell oldani a magyar kérdést is. A müncheni egyezmény eredménye számunkra az volt, hogy pótjegyzőkön yy ben elismerte a magyar és a lengyel kisebbség kérdéseinek szükségességét is. A müncheni jegyzőkönyv lehetővé tette, hogy a kérdést néprajzi alapon oldjuk meg. A magyar kormány a müncheni jegyzőkönyv- alapján haladéktalanul megtette a lépéseket a prágai kormánynál a kérdés rendezésére, azzal a szándékkal, hogy amíg békés eszik őzökkel lehetséges, így oldja meg a kérdést. Ragaszkodtunk az egyenlő elbánás elvéhez, amelyet Németország és Lengyelország követeléseivel szemben már érvényesítettek is. A magyar kormány a kérdés minél gyorsabb megoldására is törekedett, mert nyilvánvaló volt, hogy a hosz- szabb időn át tartó feszültség kirobbanáshoz vezetett volna. Ezért igyekezett a három hónapi tárgyalási időt minél jobban megrövidíteni. A lehetőségekkel élve, megtette a lépéseket a kibontakozásra Magyarország olyan rendezésre tett ajánlatot a cseh kormánynak, hogy biztosítsa az ország határain belül élő összes kisebbségek önrendelkezési jogának szabad megnyilatkozását. Ezen az alapon intézte első kács... és akkor megállt a miniszterelnök hangja s magasra emelve hangsúlyát, belekiáltotta az éter hullámaiba: és Kassa! Tomboló ujjongásba törtünk ki, meri) ezt .várta mindenki; és Kassát tényleg nekünk ítélték és ma katonáink, élükön az ország kormányzójával a Felvidék szívében vannak és Kassa, mint ezer éven át, örökre a szívünkben marad. jegyzékét Csehországhoz október 2-án. A cseh kormány a magyar jegyzékkel szemben ihú zó do zást és habozást árult el. Komáromban a cseh j kormánynak ez az eljárása rövidesen ki is derült. A tárgyalások nem nagyon kecsegtető eredményeire számítva sem lehettünk elkészülve arra az ajánlatra, amelyet a cseh kormány tett, amikor a magyar kisebbségnek autonómiát ajánlott fel a Csehszlovák állam keretein belül. A magyar delegáció erélyes állás- foglalása következtében azután a csehek a Csallóköz egy részét ajánlották fel, majd ismét újabb ajánlatot tettek, azonban mindegyik ajánlatuk semmivel sem haladta meg egy egyszerű határkiigazítás mértékét. Arról pedig hallani sem akartak, hogy nagyobb városokat is visz- szaadjanak Magyarországnak. A magyar delegáció látta, hogy nem a néprajzi elvek, hanem a harcászati, gazdasági és a közlekedési elvek irányítják a csehek ajánlatait s meg kellett állapítani azt is, hogy az egyenlő elbánás elvét a gyakorlatban nem akarják keresztül vinni. Az utolsó tárgyalás előtt határozottan meggyőződtünk arról, hogy a 'tárgyalások elhúzása csak azért történik, hogy Csehszlovákia hadseregét átcsoportosítsa, amit már maguk sem titkoltak, amikor a pozsonyi rádióban ellenállásra és a köztársasághoz való hűségre hívták fel a hadsereget és a polgári lakosságot. A magyar delegáció számára nem maradt más hatra, minthogy megszakítsa a tárgyalásokat és megtegye a magyar kormány azokat a katonai intézkedéseket, amelyeket a helyzet feltétlenül szükségessé ■tett, Komárom után veszedelmes szünet kezdődött. Tíz napi hallgatás után a prágai kormány új javaslatot terjesztett a magyar kormány elé. Ebben lényeges haladás mutatkozott a magyar javaslat felé, azonban még ebből a javaslatból is hiányoztak olyan városok, mint Pozsony, Nyitra, Kassa, Munkács és Ungvár. A magyar kormány erre az aján(Folytatása a 12-ik oldalon.) Kánya Kálmán ismerteti a visszaesateiás diplomáciai türtinetét Az előadó ezután üdvözölte azo- I kát a képviselőket is, akik a Falvi- I dék .visszatérése nyomán új tagjai g lesznek a masvar kénviselőháznak. ? A többízben nagy tapssal megszakított beszéd után Kánya Kálmán külügyminiszter emelkedett szólásra.
