Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-13 / 256. szám

Ara tO fillér Nyíregyháza, (Trianon 10.) VI. évfolyam f938, november 13. 256 (1686 ) szám. Vasárnap JtorSttttfóség és kireárifawBtal Bethlen-uteo 1. ez. f**i®fsselE*réki ceckkszám: «J89. Tdefóaazáia: 77. POLITIKAI NAPILAP * ™““ Egy hóaaora 2.56, negyedévre 7J6 P. zíviselök aek 20%-ee efcfigedsséay, És Kassa... 11 Felvidék visszacsatolása a magyar törvényhozás előtt Kassa, a magyar történelem egyik legnagyobb múltú városa. Itt szaka­doztak fel a magyar sebek, amikor Rákóczi Ferenc kibontotta a sza­badság zászlaját és ott írták fel ar­ra: „Pro Deo et libertate“. És a Nagyságos Fejedelem, aki hazát szolgált mindig és nem privá’tumot, ® kassai dómban alussza örök ál­mát. Most, a késői unokák diadal­mas bevonulását szemlélheti az Egekből. Kassa több a magyar nem­zetnek, mint amennyit egy város fo­galma jelent. Minden rög történel­mi levegőt áraszt ott s mégis meg­történhetett, hogy a világháború után lábra kaphatott a hazugságnak az a foka, amelyik el tudta hitetni ■a népek sorsát intéző hatalmakkal, •hogy Kassa helye nem Magyaror­szágon van. így lett a mi nagy sza­badságbősünk pihenő helye idegen hatalom városa s el kellett szenved­nünk azt a megszégyenítő valósá­got, hogy Kassából .,Kosrce“-t csi­náltak. Hála Istennek, ez a nyomasztó rém-álom, amelyik húsz esztendő őta kínozta s mélyen gyötörte a ma­gyar nemzet minden tagját, mind­azokat, akik cseh rabságba jutottak, mind pedig azokat, akik a csonka haza lakói voltak; ma, amikor a fő- méltóságú Kormányzó úr fehér lo­ván bevonult a magyar nemzeti hadsereg, a mi daliás honvédeink élén, Kassa városába, — reméljük örökre elmúlt a kínzó álom és a fel­ébredés boldog érzete örökké tartó magyar birtoklást biztosít Kassán. Hosszú, nehéz, idegtépő munka eredménye az, hogy Kassát ma ma­gunkénak vallhatjuk. Amikor Mün­chenben összeült a négy nagyhata­lom képviselője Csehszl-oVákia ügyét rendezendő, meghozták a döntést, hogy a megoldás során a néprajzi határok az irányadók. Ez­zel a felvidéki kérdés rendezésének is megadták az irányát. A magyar határok tehát a müncheni egyez­mény szelleme alapján csak addig húzódhatnak, ameddig a néprajzi határok azt megengedik. Bizonyos, hogy a magyar nemzeti igények végső kielégítését csak az a szempont szolgálhatja, amelyik figyelembe veszi az ezer esztendős történelmi múltat. A magyar kor­mány, amikor a diplomáciai élet­ben olyan példátlanul álló harcát vívta, a követelt tényleges revízió érdekében nem mehetett túl a mün­cheni egyezmény szellemén. Még így is rendkívül súlyos, idegtépő vita következett be, mert csehszlo­vák részről különféle katonai, tehát stratégiai és gazdasági szemponto­kat kívántak kielégíttetni. S csak nagy harc árán lehetett a felkért döntőbírók tárgyilagos ítéletét el­nyerni olyan értelemben, ahogyan a müncheni megegyezés a kívánt jo­gok birtokába juttatta Németorszá­got a szudéta-földöo, Leugyelorszá­A képviselőház ma délelőtt ün­nepi ülésre ült össze, hogy letárgyal­ja a magyar Szent Korona vissza­csatolt országrészeinek az anyaor­szággal való egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypárti kép/viselők már jóival az ülés meg­kezdése előtt elfoglalták helyeiket. A kormány tagjai közül elsőnek Kánya Kálmán külügyminiszter ér­kezett meg, majd követte Keresz- t es-Fischer belügyminiszter. Utánuk jött Lmrédy Béla ReményUScihneller Lajossal, majd Teleki Pál gróf, Mi- kecz Ödön és Bornemisza Géza mi­niszterek. A képviselők valamennyien feke­te ruhában jelentek meg az ülésen. A felsőházi karzaton igen sok ma­gasrangú miniszteri tisztviselő je­lent meg. Ott volt Apor Gábor bá­ró, a külügyminiszter állandó he­lyettese, Csáky István gróf, a kül­ügyminiszter kabinetirodai főnöke. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Korniss Gyula elnök. Napirend előtt bejelentette, hogy Kernal Ata- türk, a török köztársaság elnöke, 'elhunyt. Kegyeletes szavakkal mél­tatta a köztársasági elnöknek ha­zába/ újjáépítésében végzett nagy érdem'ert. Halála felett érzett gyász­ban a magyar nemzet őszinte szív­vel és lélekkel osztozik. Bejelentette a Háznak, hogy határozni kell Temple Rezső indítványa felett. A Ház az indítványt elfogadta s ki­mondotta, hogy a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalási időjét egy órával meghosszabbítja. Ezután Tasnády Nagy András beterjesztette a Ház elé a törvény­javaslatot. Meg van arról győződve, hogy a Ház minden tagja osztatlan örömmel fogadja a javaslatot. Nem kétséges, hogy minden törvényhozó, sőt minden magyar ember is őszin­te hálával gondol mindazokra, akik elősegítették a magyar Felvidék fel­szabadítását. A javaslat jelentőségét nem kí­vánja méltatni, mert arra részlete­sen kitér a külügyminiszter s csu­pán azt tartja szükségesnek, hogy az előadó-székből is Isten hozottat mondjon mindazoknak, akik a rab­ságból visszatértek. got Teschen vidékén. Soha el nem tűnő emléke marad a magyar nemzetnek az a pillanat, amikor vitéz Lmrédy Béla miniszter­elnök a rádió hullámain át maga je­lentette be a döntőbíráskodás ered­ményét. Szívszorongva hallgattuk a rádiót és amikor régi magyar váro­sok nevét hallottuk egymás után említeni: Komárom, Érsekújvár, Lé­va. Rozsnyó, Losonc, UngvAr, Mun­— Nekem jutott az a megtisztelő feladat, — kezdte beszédét Kánya — hogy tájékoztassam a képviselő­házat arról a diplomáciai harcról, amelyet az elmúlt hetekben folytat­tunk s amely végül is az ismert eredményre vezetett. Történeti sorrendben ismertetem azokat az eseményeket, amelyek a május 21-iki cseh mozgósítástól a müncheni megállapodásokig vezet­tek. A magyar kormány kezdettől azt vallotta, hogy ne csak német- cseh .viszályról halljon a világ, ha­nem ismerje meg art is, hogy meg kell oldani a magyar kérdést is. A müncheni egyezmény eredménye számunkra az volt, hogy pótjegyző­kön yy ben elismerte a magyar és a lengyel kisebbség kérdéseinek szük­ségességét is. A müncheni jegyzőkönyv lehető­vé tette, hogy a kérdést néprajzi alapon oldjuk meg. A magyar kor­mány a müncheni jegyzőkönyv- alapján haladéktalanul megtette a lépéseket a prágai kormánynál a kérdés rendezésére, azzal a szán­dékkal, hogy amíg békés eszik őzök­kel lehetséges, így oldja meg a kér­dést. Ragaszkodtunk az egyenlő el­bánás elvéhez, amelyet Németor­szág és Lengyelország követelései­vel szemben már érvényesítettek is. A magyar kormány a kérdés minél gyorsabb megoldására is törekedett, mert nyilvánvaló volt, hogy a hosz- szabb időn át tartó feszültség kirob­banáshoz vezetett volna. Ezért igye­kezett a három hónapi tárgyalási időt minél jobban megrövidíteni. A lehetőségekkel élve, megtette a lépéseket a kibontakozásra Ma­gyarország olyan rendezésre tett ajánlatot a cseh kormánynak, hogy biztosítsa az ország határain belül élő összes kisebbségek önrendelke­zési jogának szabad megnyilatkozá­sát. Ezen az alapon intézte első kács... és akkor megállt a minisz­terelnök hangja s magasra emelve hangsúlyát, belekiáltotta az éter hullámaiba: és Kassa! Tomboló ujjongásba törtünk ki, meri) ezt .várta mindenki; és Kassát tényleg nekünk ítélték és ma kato­náink, élükön az ország kormány­zójával a Felvidék szívében vannak és Kassa, mint ezer éven át, örökre a szívünkben marad. jegyzékét Csehországhoz október 2-án. A cseh kormány a magyar jegy­zékkel szemben ihú zó do zást és ha­bozást árult el. Komáromban a cseh j kormánynak ez az eljárása rövide­sen ki is derült. A tárgyalások nem nagyon ke­csegtető eredményeire számítva sem lehettünk elkészülve arra az aján­latra, amelyet a cseh kormány tett, amikor a magyar kisebbségnek au­tonómiát ajánlott fel a Csehszlovák állam keretein belül. A magyar delegáció erélyes állás- foglalása következtében azután a csehek a Csallóköz egy részét aján­lották fel, majd ismét újabb ajánla­tot tettek, azonban mindegyik aján­latuk semmivel sem haladta meg egy egyszerű határkiigazítás mérté­két. Arról pedig hallani sem akar­tak, hogy nagyobb városokat is visz- szaadjanak Magyarországnak. A magyar delegáció látta, hogy nem a néprajzi elvek, hanem a har­cászati, gazdasági és a közlekedési elvek irányítják a csehek ajánlatait s meg kellett állapítani azt is, hogy az egyenlő elbánás elvét a gyakor­latban nem akarják keresztül vinni. Az utolsó tárgyalás előtt határo­zottan meggyőződtünk arról, hogy a 'tárgyalások elhúzása csak azért történik, hogy Csehszlovákia had­seregét átcsoportosítsa, amit már maguk sem titkoltak, amikor a po­zsonyi rádióban ellenállásra és a köztársasághoz való hűségre hívták fel a hadsereget és a polgári lakos­ságot. A magyar delegáció számára nem maradt más hatra, minthogy meg­szakítsa a tárgyalásokat és megte­gye a magyar kormány azokat a katonai intézkedéseket, amelyeket a helyzet feltétlenül szükségessé ■tett, Komárom után veszedelmes szü­net kezdődött. Tíz napi hallgatás után a prágai kormány új javasla­tot terjesztett a magyar kormány elé. Ebben lényeges haladás mutat­kozott a magyar javaslat felé, azon­ban még ebből a javaslatból is hiá­nyoztak olyan városok, mint Po­zsony, Nyitra, Kassa, Munkács és Ungvár. A magyar kormány erre az aján­(Folytatása a 12-ik oldalon.) Kánya Kálmán ismerteti a visszaesateiás diplomáciai türtinetét Az előadó ezután üdvözölte azo- I kát a képviselőket is, akik a Falvi- I dék .visszatérése nyomán új tagjai g lesznek a masvar kénviselőháznak. ? A többízben nagy tapssal megsza­kított beszéd után Kánya Kálmán külügyminiszter emelkedett szó­lásra.

Next

/
Thumbnails
Contents