Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
Ajándékszám
8. oldal fTriaaoji If.) If38 d©ccmb«r hó. Magyarságuk nyilvánításában a. esettek, flporttudásukaé el nem vehették. Nagy örömünkben sem feledkezhetünk meg azonban azokról a városokról, amelyek még * nem kerültek vissza az óhazához. Pozsonyban 11 sportegyesülete hív bennünket és mi nem fogunk sokáig váratni magunkra. Nem akarunk többé magyar testvér- csapatainkkal csak külország! portyákon találkozni,- hanem minden magyar egyesületet bele akarunk kapcsolni a nemzeti sportéletbe. —- j Nem engedjük, hogy a beregszászi Kalocsáik, az ungbári Boksayk a csehek válogatottját erősítsék. A most visszacsatolt városok erőt adnak nekünk a további küzdelemre. A magyar feltámadás csillaga elindult az útján. Ma még fényét aránylag csak kis terület boldog magyarjai élvezik. A siport fejlesztette erős hitünkkel hisszük, tudjuk, hogy ez a fény be fogja borítani rövidesen az egész Nagy-Magyar országot! Szeretettél várjuk a sport küzdőterén is visszatérő testvéreinket. zetihez tartozóknak minél nagyobb jövedelmet biztosítson. A másik oldalról azonban ezzel lehetetlenné vált, hogy a fogyasztó közönség ellátása közegészségügyi szempontból kifogástalan és elsőrendű minőségű tejjel, vajjal és sajtféleségekkel történjék. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy a tejtermelés és a tejipar a legrövidebb időn belül érje el azt a magas nívót, melyet az anyaország e téren 15 év nehéz és gondterhes munkája eredményeképpen biztosított. Ezen elvek megvalósítására legeE sósorban a tejszövetkezeti mozgalom hivatott, örömünkre szolgálna, ha a visszacsatolt terület tejtermelő gazdái alkalmilag minél sűrűbben látogatnák meg nyíregyházi nagy feldolgozó üzemünket, hogy a magyar tejipar felkészültségéről, magas nívójáról, teljesen modern, higiénikus berendezéséről és célszerű építésmódjáról saját szemünkkel is meggyőződést szerezhessenek. Tesz- szük ezt azért is, mert bemutathatjuk Nyíregyháza magas fejlettségű iparának egyik büszkeségét. T ejértékesités, jobb gazdasors Darányi Ignác halhatatlan emlékű földművelésügyi miniszterünk kezdeményezésére a világháború előtti Nagy-Magyarországon közel 700 *ejszövetkezet alakult és folytatta áldásos működését. A háború és az azt követő idők a tejszövetkezetek lágyrészét elszakította az anyaországtól. A román invázió alatt majdnem egész szarvasmarha állományunkat elrabolták. Megkezdődött 0 magyar gazda heroikus küzdelme, iogy a híres magyar állattenyésztést ismét talpraállítsa és rövid 7—8 «sztendő alatt oly eredményeket ért el, hogy az évről évre megismétlődő tavaszi tenyészállatvásárok anyaga a világ csodálatát váltotta ki. Az egyre gyarapodó jóminőségü fejőstehén-állomány lehetővé tette, bogy a tejértékesítés a községek legnagyobb részében intenziven meg induljon és 1925-től a mai napig •sonka hazánk területén közel ezer tej szövetkezet alakult. A tejtermelés és a tejnek megfelelő értékesítése tehát mezőgazdasági helyzetünk jobbrafordulásának alfája és ómegája. Minden mező gazdasági üzem rentabilitása főleg attól függ, milyen mértékben képes a föld birtokosa a szarvasmarha tenyésztését feljavítani. A szarvasmarha tenyésztés pedig csak akkor rentábilis, ha a tej értékesítése biztosítva van. A tej értékesítésének biztosítására és a tejszövetkezeti hálózat kiépítésére alakult meg az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ. A tejszövetkezeti központ budapesti központi üzemén kívül az anyaország nagyobb városaiban teljesen modern, a higiénia, a technika ős a korszerűség minden igényednek megfelelő feldolgozó üzemeket •melt, ahol a széles körben községekből és uradalmakból beérkező teljes tej, vagy tejszín feldolgozása egyrészt belső értékesítésre, másrészt a felesleg nagy felvevő külországok részére történik. A mi szempontunkból a tej értékesítésének a beszervezése Kassa magasságától keletre egészen a román határig a visszacsatolt területeken egyrészt az OMTK. nyíregyházi nagy feldolgozó telepére, mely vidéki viszonylatban az ország legnagyobb tejüzeme, — másrészt a már meglevő Kassai Tejszövetkezetre vár. Az OMTK a tej értékesítését teljesen altruiszti- kus alapon folytatja. Diadalmas magyar honvédségünk bevonulása után mindjárt megjelentek a visszacsatolt Felvidék .városaiban az OMTK. vaj- és sajttermékei. Meg kell állapítani, hogy teavajuk és sajtjaik minősége a közönség soraiban a legnagyobb megelégedést és csodálatot váltották ki. A most visszacsatolt Felvidéknek Ekem volt és nincs az anyaországhoz hasonló tejipar-jogrendszere, községi tej szövetkezetek alig-alig találhatók és a tejipar gyakorlása — szabad ipar lévén — nem követelt a hatóságok részéről semmiféle ellenőrzést sem technikai, sem közegészségügyi szempontból. A tjtrmlés és tejipar csak azon célt szolgálta, hogy a hatalmat gyakorló cseh nemA nyíregyházi Gabonakereskedelmi Részvénytársaság nagy szervezettséggel veszi fel nira az issiekitíetást a Felvidék gazdasági életével A Nyíregyházi Gabomaheresfce- delmi Részvénytársaság Északkel et- Magyarország egyik legnagyobb export-import gabonaivál'lalata. Az intézet éppen földrajzi elhelyezkedésénél fogva, amíg arra lehetőség nyílt, forgalmának legnagyobb részét a Felvidékkel bonyolította le. Az elcsatolás .előtt a legintenzívebb kapcsolata volt az egész Felvidékkel, amikor pedig „Export“ lett a felvidéki szállításokból, kiviteli forgalmának nagyrészét bonyolította le a felvidéki malmokkal. De nemcsak a felvidéki malmokat látta el az intézet áruval, hanem vetőmag-akciókat is bonyolított le közmegelégedésre és általában a vámháború kitöréséig olyan szoros kaipcsolat fejlődött ki az elszakított részek beszerzési forrásaival, amely a legszebb jelképe volt a két terület ö&szetartozandó- ságának. Az intézet most ismét beállítja üzletének teljes aktivitását a Felvidékkel való kapcsolat felújításához és megfelelő szervezettséggel indul ismét az összeköttetések felújításához és kimélyítéséhez, amelyeknek megfelelő eredménye nem kétséges. Gabonaneműek: A gabonaneműek, mezőgazdasági cikkek minden fajtájával foglalkozik a vállalat, a gazdaságokkal való összeköttetése, elsőrangú lebonyolítása mind hozzá fognak járulni ahhoz,, hogy a Felvidék visszacsatolásával az intézet üzletköre megnagyobbodjon. Tárháza: Nyíregyházán bevezetett, modern üzem, többszáz .vagó- no9 férőhellyelö iparvágánnyal, re- expedícióe joggal. Olajiizlete a vidéken a legkifejlettebb, miután szoros kapcsolatot tart fenn Szabolcs vármegye egyik legnagyobb olajgyárával. Biztosak vagyunk abban, hogy a Nyíregyházi Gabonakereskedelmi Részvénytársaság, amely eddig is közmegelégedésre látta el hivatását, a Felvidéken is csak elismerést fog kivívni működésével A szerkesztésért felelős: Jóba Elek. A kiadásért felelős: A Szabolcsi Hírlap lapkiadó betéti társaság Kovách B. és Társai kiadótulajdonos A nyírségi boroknak nincsen párja A Felvidék a nyíri bort régen várja. Kitünően kezelt Sóstói fajborokat tokaji és más borkűlönlegességet korcsmárosok és vendéglősök részére azonnal legOÍCSÓbbaO szállít Karfunkel, Weisz és Tsa Bt. borpincészete, Nyíregyháza Ruszliszhí kereskedelmi szakektatása A nyíregyházi városi gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi iskola tanári testületé, amint a bécsi határozatok híre eljutott széjjel a nagyvilágba és osztatlan örömet szerzett, ahol magyarok és a magyarok barátai élnek, rendkívüli értekezlC’ tét tartott és ezen elhatározta, hogy segítségére kíván lenni a felszabadult országrész városainak, hogy a kereskedelmi szakoktatás intézményeit újjáépítse. Az iskola egy zászlót is felajánlott a felszabadult iskolák részére, valamint egy könyvtárat, amelyet a növendékek nagy szeretettel gyűjtöttek össze és- pár százra tehető a,z igy beérkezett értéjpes könyveknek a száma. A tanári kar ezeket a könyvtárakat kiegészíti gróf Széchenyi Istvánra vonatkozó munkákkal és egy kirándulás és egy önképzőiköri gyűlés rendezésével kapcsolatban nyújtja át az illető iskoláknak. Nyíregyházát- különösen két iskola érdekli; egyrészt a „Munkácsi m. kir. Állami Kereskedelmi Akadémia“, amely megfelel a mi négyév- folyamú felsőkereskedelmi iskolánknak és amely majd ezt a nevet is fogja felvenni, másrészt az „Ungvári Kétéves Kereskedelmi Iskola“, amely hasonló a mi kétéves kereskedelmi szaktanfólyamunkhoz. Az. intézet igazgatója, Margócsy Emii meglátogatta az iskolákat, hogy egyrészt tájékozódást szerezzen az ottani állapotokról, másrészt, hogy felajánlja szolgálatát és segítségét» Munkácson a csehszlovák tanárok igazgatóval az élén elmen elvűitek, de a „'Nemzeti Tanács“ megbízta dr,. Tárczy Károlyt az iskola vezetésével. Nevezett két évtized alatt sokat szenvedett és dolgozott a magyarságért és az ő megbízatása őszinte örömet keltett egész Munkácson. A megmaradt tanári kar 17 tagból áll és 8 osztályban folyik a tanítás, azonkívül a kereskedő tar nonciskola is ebben az intézetben van elhelyezve. A felszerelések egy- részét, az> értékesebbet a csehek elvitték, de annyi visszamaradt, hisz nemr volt idejük nekik mindent élrabol- niok, hogy az iskola folytathatja munkásságát. Ungváron már kedvezőtlenebb a helyzet. De ott is megindult a mozgalom, hogy a feásó kereskedelmi .iskola első két osztályát felállítsák, mert hisz épület nagyon sok üresen maradt Ungváron, felszerelésben sincs hiány, úgyhogy idegenből hozott tanárok segítségével, meggyőződésünk, hogy pár napon belül ott is megindul a tanítás. A nyíregyházi felső kereskedelmi iskola egy tanulmányi kirándulást fog rendezni, amelyben meglátogatja az említeti két iskolán kívül a kassai felső kereskedelmi iskolát is. Megígérték a munkácsi és ungvári iskolák vezetői, hogy eljönnek ide Nyíregyházára, hogy megismerjék Szabolcs vármegyét, mert az ő iskolájukból kikerülő kereskedői nemzedék lesz hivatva Ruszinszkót minél szorosabb összeköttetésbe hozni Szabolcs megyével, hogy az még erőteljesebb, még «virágzóbb, még nagyobb legyen, mint amilyen az a békeidőben volt. M. E.
