Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-12-25 / 291. szám
14. oídal kSOft (Trianon 19.) 1938 december 25. Hogy megy a betlehemjárás Elbeszélte Prekuia Károly l2 éves iskolásfiu 1934. szeptemberben — Osszebeszélünk egypár jó cimborával, ismerős fiúval, hogy me- gyünk majd karácsonykor betlehemmel. Azt mondják azok: Na, ez jó lesz! Gyűjti mindenki a rávalópénzt már októberben. Ha van egy pár fillérje valaméknek azt arra teszi félre. Mikor mán negyven fillér együtt van, veszünk egy cukrosládát, azt megcsináljuk, kiifürészeljük a deszkára felrajzolt toronyiadat és a betlehem falát, össze szegezzük. Mikor ez mán megvan, veszünk színes- papirost. Ezüstöt, világossárgát, .világoskéket, pirosat, ezzel beragasztjuk a betlehemet. A sárga megy a falakra oldalt, hátra, a piros megy a torony tetejére, az ezüst a tetőre, a kék meg ablakoknak. A torony úgy van megcsinálva, hogy a falak fent összeszűkülnek és oda a tetejére teszünk egy aranyozott diót. a dió hegyibe belefúrunk, abba teszünk egy aranyozott keresztet. Kívülről már megvan, akkor jön a belseje. Először is kirakjuk mohával, akkor osztán veszünk egy oltárt, azt hátúira tesszük, aztán csinálunk bá- ránykákat, hét darabot, annyi kell bele, fából, agyagból, de porcellán- ból is van, ezt vesszük a botba, jó az is bele, ha van, — akkor osztán a baloldalába megy egy gémeskát, fából. Ha ,ez a kút is megvan, jön bele egy juhász a kutyájával, fából kifűrészelve, a kutya feketére van festve, a juhász bundába van. A juhok úgy vannak betéve, hogy az oltár felé mennek, a juhász meg utá- nok. Az oltár jobbsarkánál van egy tehén, meg egy szamár, ezek feküsz- nek. Ezeket csak vili a estére rendezzük el így, hogy ne rongálódjanak. Ami belevaló, azt addig külön elrakjuk és külön a betlehemet is. — De hát nemcsak betlehem kell a járáshoz, hanem legelsőbb is engedély. Az engedélyt a rendőrségen kell kérni. Azt már nem nekünk kell váltani, hanem édesapánknak. | Csak tizenhárom éven felülieknek I adnak. Írni kell kérvényt, arra két- f pengős bélyeg kell. Rá egy hétre I lejön az engedély. I — Ha megvan az engedély, ruha I után kell nézni. Betlehemjáró rulhá- ? nak jó egy hálóing, ha jó hosszú, ha í bokáig érő vagy egy jó, csipkés alsó- i szoknya, pásztoroknak bő gatya, jó ráncos, felülre meg bőujjú ing kell. A ruha alá jól fel kell öltözni, hogy ne fázzunk. Kiskiabát, nagykabát, meleg ing van alatta. Hogy díszesebb legyen a ruhánk, hát rózsaszín és I zöld krepp papirost tekerünk a vál- í lunkra, meg a derekunkra vagy szé- I les nemzetiszínű szallagot, ami leér | a gatya sarkáig. A fejünkre meg si- | sak kell. Két sisaknak egy ív ke- f mény papi rost kell venni. Kerekre 1 összeragasztjuk, teteje nincs, csak keresztben két pánt van, annak a hegyibe a pásztoroknak csillag, az | angyaloknak kereszt van. Jó bőre I kell csinálni, hogy a sipka alá férjen, mert a fejünk fázna. Be kell vonni piros papirossal, azután jönnek rá a csüllöngők. Kinek milyen színe van, olyat tesz rá, csak jó sűrűn, háromszorosan is. Az a jó, ha olyan sürven van, hogy a képe ki ne Ha Jól és olcsón akar étkezni, keresse fel a Psooper Ede Étkezdéjét. (Beih’en utca 10. Telefon : 742. ahol 1 P 20 fillérért étlap szerint étkezhet Leves, sült, köret, főzelék, tészta és kenyér. Bor és borravaló vagy százalék nincsen. — Egyszer Ízlelje meg és akkor ál'andn vendégem marad. látszik. Asztan jön pásztoroknak a bot. Akármilyen karót megcsiszolunk, jó ha görbe is, még jobb. Az aljára szegezünk egy gumit, hogy fel ne törje a ház földjét, ha csörgetjük. Akkor osztán megrakjuk csörgővel. A bot tetejére és legfel ül kétoldalt egyenként 4—-5 darab kis kerek pichet felszegezünk úgy, hogy jól mozogjanak, csörögjenek. Az angyaloknak meg kard kell. Fábul szépen kifaragjuk a kardot, kifestjük ezüstre. Vigyázzban állunk vele. Felfelé, egyenesen kell tartani. Az egyik angyalnak sete kézre esik a kard, mert a másik kezével tartja a betlehemet. Osztán jön az öreg. Azt is fel kell őtöztetni. Annak egy bunda kell, meg ‘egy sipka, melléje egy talu- seprü. Ki kell kenni korommal az arcát és szakáit, bajuszt kelj ragasztani. Rossz rongybul kötjük fel a szakáiét és krétáival huzgáljuk rá a szőrszálakat. Akik parádésabban akarják, bunda aljáöul vágnak ki egy darabot, suszterviaszkkal kikenik, a bajuszt keményre ikipedrik, hogy álljon. Az öregnek az arca meg az orra ki van pirosítva. Neki is van botja, de az ő botjának a végén lánc is van. A lánc van egy rőf hosszú és van a végén egy horog. Amikor megy az öreg az utcán, a lába közé fogja a botot, mintha lovagolna és a láncot úgy lóhálja, hogy a járókelőknek a Lábához ütőd- jék. Most mán minden készen van, —• kezdődik a be ti ehernes versnek a betanulása. Hogy jói összemondjuk, vilia előtt egész héten mán próbáljuk. Főpróbát a vilia előtt való estén tartunk, akkor mán fel is őtözünk. A házbeliek megnézik, szép lesz-é. Igen, hát van még egy perselyünk, az benn áll a betlehembe, onnan vesszük elő, abba adnak, ahol jós-zív- vel vannak hozzánk. — Kap, kap nagyapátok egy kis bajuszpedrőre valót, mondja az öreg, ha pénzt kap. Ezt a pénzt csak úgy röviden bajuszpedrőnek mondjuk, a tréfás háziak sokszor beleköpnek a bacsa tenyerébe, mikor tartja a markát. Ha járás közben másik bet- lehemessel találkozunk, kikerüljük őket, ha azok nagyobbak, mert a nagyobb legények elverik a kisebbeket és a perselyt elveszik. Szent estén csak kilenc óra után szabad járni, de karácsony első napján, meg másodnapján egész nap jór- runk, csak ebéd alatt nem, egész este nvolcig, azután Szilveszter este és újévkor. Minden este megszámláljuk együtt a persely tartalmát, de csak az utolsó járás után, újév estéjén osztjuk szét. Akkor sül ki, hogy mire vittük, mert addigra elkőtöttünk a betlehemre meg a ruhákra vagy 30 pengőt, de ha nagyon szépen akarj ik, csak a betlehem van benne ennyibe, ezt meg is kell keresni. Ha igyekszünk és jól mondjuk, amit mondani kell, a bacsa meg jól tudja szórakoztatni a háziakat, akkor 50—60-— 80 pengőt is összekeresünk. Ha a pénzen megegyeztünk, padra tesz- szük a betlehemet, sisakot, kardot, botot, a ruhát visszaadjuk annak, akitől szereztük, ott pihen az a jövő karácsonyig. Közli: DIENES ISTVÁN ^ ............................... * • Iü elí gíne’a titta készítesse ruháit Ferencinél ZRÍNYI ILONA U. 8. — (UDVARBAN) I Báli meghívók, alkalmi értesítések [ egy vagy több színben nyomtatva, [ jutányos áron készülnek OROSZ s KÁROLY nyomdaüzemében, Nyír• egyháza, Bercsényi-u. 3. Telefon: 577, Dr. Mérspé Julalsz Margit: Mem a jézuska volt? Ezen a címen írattam dolgozatot kis növendékeimmel. Szerettem volna tudni, hogyan intézték el egykor lelkűkben a.zt a problémát, ami bennem is olyan, fájdalmasan oldódott meg valamikor: nem a Jézuska volt... Nem ő hozta a karácsonyfát, az apró ajándékokat. A titokban írott gyermekes ákambákomo- kat sem az angyalok szállították a mennybe s bármilyen szépen kanva- rítottam a verejtékes igyekezettel rajzolt nagy „J“ betűt, nem az Ür szeme pihent rajta. Ahogy szeretettel olvasgattam a dolgozat javításakor az apró vallomásokat, harmincegy kislány harmincegy apró tragédiája bontakozott ki előttem s bizony sokszor töröltem le könnyeimet a fehér füzetlapokról. A legtöbben megvallják, hogy kis 'elemista korukban társnőik suttogása nyomán már felébredt bennük a kétely, de csak akkor hitték el a szebb álom helyett a valót, amikor a véletlenül nyitva felejtett ajtón vagy a kulcslyukon beleskelödve a maguk szemével látták a ifa körül buzöólkodó mamát vagy édesapát. Voltak, akik a Jézuskához írott levelet találták meg öreg lomois fiókba rejtve és keservesen sírtak, hogy a fényesszárnyú angyal nem suhant el vele az égbe. Itt fekszik a drága írás, ócska kesztyűk és kinőtt harisnyák között. Egyik kislányt kamasz bátyja világosította fel a valóságról, de amikor feltárult a szalon ajtaja, s a gyermek a gazdag ajándékokat meglátta, szemrehányóan fordult bátyjához: — Hogy gondolod, hogy ezt a sok mindent nem a Jézuska hozta? Anyukáéknak honnan lenne ennyi pénzük? Bizony, csak a Jézuska lehetett! Két kisleány a tanítónénitől tudta meg a valót. Az egyik különösen figyelemreméltó indokolással. Sok szegény gyermek járt abba az osztályba. Karácsony előtt .pár nappal, amikor már nagyon izgatott várakozásban voltak, azt mondta nekik az okos tanítónő: — Kislányok, itt nagyon sok szegény gyermek van. Én most megmondom nektek, hogy a karácsonyfát nem a Jézuska hozza. Az édesanyátok, az édesapátok szerété te állítja. De az ajándékhoz pénz kell. Akinek nincs, annak nem lehet karácsonyfája. Azért mondom ezt el néktek, hogy a szegény gyermekek, akik nem kaphatnak ajándékot, ne higyjéik, hogy a Jé.zuska őket nem szereti. Nem akarom, hogy ők megharagudjanak a kis Jézusra. Mennyi okosság volt ennek az ismeretlen tanítónőnek a lelkében! Mennyi szeretet és mennyi szociális érzés! De meghatóan bájos megnyilatkozásokra is bukkantam a dolgozatok között. Volt, akit azzal fenyegetett meg a jó mama, hogyha a kislány nem eszi meg a paradicsomlevest, nem jön el hozzá a Jézuska. Ez a kislány, amikor véletlenül megpillantotta a konyhából kieipelt székre ágaskodva az udvari ablakból a karácsonyfát díszítő szülőket, ijedt bűntudattal állapította meg, hogy most bizonyosan a paradicsomleves miatt nem kapott a Jézuskától semmit. azért pótolja az ajándékot anyukája. Nagyon búsult és karácsony első napján könyörögve kérte az édesanyját, hogy neki semmi mást ne főzzön, csak paradicsom- levest, mert ő ki akarja engesztelni a kis Jézuskát. Volt, aki az apró barátnők minden bizonyítja tása ellenére sem akart' tudomást szerezni a valóságról, s dacosan hitt szép álmában. Ennek a kissé exaltált lelkű gyermeknek okozott legnagyobb megrázkódtatást a valóság. Hetekig beteg volt utána. Szinte érthetetlen, hogy ilyenkor úgyszólván senki sem próbák a gyermekek leikéhez férkőzni. Igaz., hogy legtöbben — amint bevallják — hallgattak a felfedezett titokról és hősi lélekkel ökölbesztorult kezecskéikkel birkóztak a karácsonyfa alatt a szemükbe toluló könnyekkel. A szülők talán azt hitték, hogy a meghatottságtól sápadtak meg a kis gyermekarcok. Egyetlen leány akadt a 31 közül, aki annakidején bevallotta az édesapjának csalódását. Ez az apa meg is magyarázta szépen, hogy a pénzt a karácsonyfára mégiscsak a kis Jézus adja. Kérte is a kisleányt, imádkozzék,
