Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-12-25 / 291. szám
RACSONY 1938 Qd Magyarok a karácsonyfa alatt Irta! Dr. NANÁ.SSY IMRE országgyűlési képviselő Valaha úgy tanultuk, hogy a nemzet az egyén életét éli. Van öröme, boldogsága, szomorúsága, élete s ha nem vigyáz, még halála is. Sok-sok időre volt szükségünk, mig ezen tanulmányunk összefüggéseit, igazságait megértettük, beláttuk. Most látiuk, hogy kár volt ideiében meg nem érteni s kár mindenkinek meg nem érteni. Az emberiség legnagyobb problémái a ugyanis, hogy az emberi haladás és tudás elért eredményeit nem lehet az ifjúságnak, mint „készt“ átadni. Nem volt még a világon fiatalság, mely a történelem és az életbölcsességet készen lett volna hajlandó átvenni. Mindegyik nemzedék élőiről kezdi. A közelmúltban egy néhány budapesti éjszaka nem kis gyönyörűséggel és meglepetéssel átrágtam magam Benes Eduárd volt cseh köztársasági elnök és külügyminiszter Pá- risban 1908. évben kiadott doktori értekezésén, mely a nemzetiségi problémákat öleli fel. Itt áradozik arról a való tényről, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a sok tényleges és alaptalan kifogás ellenére is a gyakorlatban milyen szerencsésen olvasztotta össze a nemzetiségi kérdést a közös kül- ügy, hadügy, vámhatár és gazdasági tekintetben. A perszonál uniót olyan zseniális találmánynak minősíti, melynek kimélyítése alkalmas a nemzetiségi problémák lehető tökéletes megoldására. — Oly gyönyörűen fejtegeti, hogy a történelmi tradíciókkal rendelkező vezető nemzetiségeket miért kell széleskörű autonómiával ellátni s hogyan kell az ezzel nem rendelkező nemzetiségeket beilleszteni a nagy nemzetiségi állam keretébe. Rámutatott, hogy nagyon kevés szerencsés nemzete van a világnak, mely saját néprajzi határain belül rendezkedhe- tik be. A többinek meg kell alkudni a történelem és a szellemszabadság jogán a nemzetiségi problémákkal. A nemzetiségi államból mindent ki lehet rekeszte- ni, — mondja ő — csak a szabadságot nem, mert a nemzetiségi államban a diktatúra legbölcsebb rendelkezéseit is egész biztosan félreértik, mely veszte lesz az államnak. Mily gyönyörű elmélet, értelem és milyen más volt a saját gyakorlata!? Miért? Mert azokat csak kapásból írta, léleknélkül vette át a nemzetiségekkel bőven telt történelméből, anélkül, hoc*v összefüggéseit megértette volna. Saját álmainak összeomlását az ] eredményezte, hogy ezeket leírta, de nem volt róla meggyőződése, mert a történelmi reparálásra nincs idő, a történelemben ritkán van javító vizsga. Változatos karácsony jött reánk magyarokra is. Változatos gondolatokkal ülünk a karácsonvfa alatt. Nemzet és egyén, de jó volna, ha a valóságban is úgy ösz- szeolvadna, mint az elméletben összeolvadt! De jó volna, ha nem formális, de meggyőződéses tudattá alakulna át, hogy a nemzet boldogtalan egyénekkel s az egyének boldogtalan nemzettel mit sem érnek?! 1938-as karácsony szörnyű kontraszt! A nemzet karácsonyfája kétségtelenül megterebélyesedett, messze láthatóan megfénye- sedett. A Mindenható által csonka magyarok részére alárakott ajándékok felette becsesek, hasznosak, szépek és boldogítóak! Alatta van a csonkaország nyolcadával való megnövekedése, a kitűnő magyar földben s a fejlett értékes, nagyszerű magyar gyár és egyéb iparban, kereskedelemben. Alatta vannak a Felvidék dicső városaihoz az ezer éves magyar vérrel szerzett és alapított történelmi magyar büszkeségek. Mindezeken felül a magyar hit és remény, Erdély, Dél- és Nyugat-Magyaror- szág és a Felvidék többi részeinek visszaszerzésére, melyet most kétségtelenül alaposabban hihetünk, mint az azelőtti 20 év karácsonyain hittünk. Régen nem volt ilyen boldog karácsonva a nemzetnek. Ha nincs is ott a karácsonyfa alatt minden, mire vágytunk, miről álmodoztunk, lázadás volna az isteni végzet és kegyelem ellen, ha a hála helyett oktalan, elégedetlenségre nvílna a szánk. Ha megelégedés ezer és ezer vaskarma szorítja is torkunkat, mégis kikívánkozik belőlünk annak megállapítása, hogy vájjon az egyének, a millió és millió magyarok egyénenként boldogok-e a magyar karácsonyfa alatt? Leszámítva a leszámítani való boldogságot, melyekkel magunkat a nemzeti boldogságból ki nem re- keszthetjük, mégis meg kell vallanunk, hogy boldogtalanságra is van bőven okunk. Nem tagadhatjuk le, hogy az 1938-as magyar karácsonyfa alatti ajándékok nem tizeknek, százaknak, ezreknek adattak, hanem mindazon magyar millióknak, kik véres áldozatkészségükkel, szenvedésükkel, viselkeKarácsonyi ének Kis Jézus, ki e föld üdvéért Elhagytad tündöklő Eged, Örömmel zeng az angyalokkal Lelkünk is háladalt neked. Légy áldva földünk égi kincse, Te testetöltött szeretet — Magyar szívünk örömszavával Csókoljuk áldó kezedet. Simogatja kezed fejünket, Érezzük most nagyon-nagyon, Szabad vidék szabad fenyője Áll előttünk az asztalon. Húsz év óta ez a legelső Örvendetes karácsonyunk. Amelyért, égi Kisdedecske Hálával sírva csókolunk. I Ajándékul Te adtad nékünk. Hogy megnagyobbodott hazánk. Leragyogott szent Szíved fénye, Mint az igazság napja, ránk. Karácsonyfánknak legszebb dísze Az ősi drága Felvidék — Millió hű magyar testvérünk Teheti szívünkhöz szívét. Ó, drága Kisded, ég szerelme. Továbbra is maradj velünk. Az egész régi szép hazánkat Segítsd visszanyerni nekünk! Legyen itt mindig víg karácsony, Ne sírjon bánat és a baj, örvendező lélekkel áldjon Tégedet mindig a magyar! Tamavölqyi András Máriapócson, a postaépülettel együtt, vele egy tagban fekvő 40 kát. hold föld, amelyből 15 — 20 házhely is eladható, szabadkézből 30.000 pengőért eladó. Az ingatlant a vevő azonnal birtokba veheti, Cim a kiadóban. I désükkel magukat erre érdemesnek megbizonyították. A türelem nem lehet ismeretlen fogalom ezen magyar milliók előtt, de viszont az is ismeretes lesz, hogy sok dolgon lehet, sőt kell segíteni! Micsoda igazságosság követeli annak a magyar szerencsétlenségnek fenntartását, hogy a kereskedelemben, iparban beszerzési áron alul odaadni árut, büntetendő tisztességtelen verseny vétsége, míg a mezőgazdaságban másfél évtizede szokássá válik ez s csodálkoznak, hogy az emberi agynak gazdavédettségeken, gazdakamatokon kell törni szerencsétlen fejét. Lehet-e boldog nemzeti karácsonyt fenntartani, ha napnál világosabban tudjuk, hogy az ország népének egyharmad része, mint egyén, nyomorban, munka- nélkül teng, leng s a bizonytalanság szárnyaival vergődik?! Ha ezen karácsonyfa alatti magyar gondolatok jutnak eszünkbe, akkor leszögezhetjük, hogy az Isten adott 1938-ban boldog nemzeti karácsonyt, de az emberek részére biztosított szabad akarat abban van, hogy az isteni büntetés és felelősség terhe alatt ezen 1938-as nemzeti karácsonyt minél hamarabb, de 1939-re legalább is egyéni magyar karácsonnyá kell tennünk! Ha ezt nem cselekedj ük, úgy járunk, mint Csehszlovákia, aki a maga részére akart cseh nemzeti karácsonyt csinálni s a nemzetiségétől ezt megtagadta. Ha mi ezen egyéni karácsonyon nem dolgozunk teljes erővel, nekünk is végünk lesz, mert nekünk sem bocsát javító vizsgálatot az Űr rendelkezésünkre. A mostani kormány tapogató lépései ennek az egyéni magyar karácsonynak szolgálatában állanak. A közeljövőben még bátrabban és erélyesebben kell a viszonyok megváltoztatására törekedni. Lesz nagyon sok olyan dolog, ami tegnan még igazságtalanság volt, de holnap az egyéni magyar karácsony érdekében igazsággá kell váljon. Nagyon sokan lesznek, akik ú<tv fogják tartani, hogy igazságtalanságot szenvedtek, holott miliőkért és milliókért szenvedik azt és sokan lesznek, akik nem érik el a szemükben látszólagos igazságot, mert a többi milliók érdekében arról le kell mondjanak. Mindegyik nagy tudomány, de erre az áldozatkészségre és lemondásra el kell legvünk készülve. Űgv gondoljuk, hogy az 1938- as karácsonyfa alatt fogjuk eltölteni az egész jövő évet, úgv gondoljuk, ha az egyéni karácsonyt megcsináljuk, a nemzet karácsonyát tesszük szebbé, fényesebbé és boldogabbá, hogy tetszeni fog Istennek, a nemzetnek és az egyénnek. Ha olyan tiszta kézzel végezzük, mint ahogy mostan rágondolunk, nem lehet olyan hiba, amelyet el ne viselhetnénk. Ennek csak egy titka van, az idejében való megértés, belátás. Az eddigiekhez még ezt az egy isteni ajándékot kérjük mindnyájunk számára!
