Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-12-10 / 278. szám
2. oldal SZÄBO|.gsi HÍRLAP Nyíregyházi cserkészek, az Ung partján Kihalt kának néma ablakai alatt A határról utunk arra a városrészre vezetett, amelyet iából emelteik ,a csehek. Mondják, hogy ezeket a formás kis egy- és kétszoba-kony- hás faházakat Prágában mérték ki és Ungvárott csak összeállították. Olyanok mint a hegyek szép erdészházai. Csinotsak is, kellemesek is. Minden udvaron vízvezeték, minden házban villany. Ezek voltaik ia cseh munkáslakások. Most hallgatag az egész utca. Ahogy végigmegyünk a házsorok között, csak egy ebbel találkozunk. Más élő lénynek nyoma sincsen. Az ablakok, mint a vak ember szemei, üresen ásítanak ki az úttestre. A kéményekből sehol sem szál! a leg- vókonyabb ifüstcsík sem az ég felé. Csak a mi lépteink cuppanása mutatja, hogy élő emberek járnak egy elátkozott mesebeli város utcáin. Ebből a kis Prágának csúfolt városrészből a nagyúri városrészbe, a Galagób'a mentünk. Világvárosi stílus és méretek bontakoznak ki a látogatók szeme előtt a városrészben. Nemcsak a méreteiben is kolosszális, pazar fényűzéssel berendezett ötemeletes kormányzósági palota, hanem a köréje sorakozó középületek, rendőrségi, csendőrségi, pénzügyőri, törvényszéki, fellebbviteli bírósági palotáik, postapalota, a kormányzósági tisztviselők és egyéb magasrangú tisztviselők villaszerű, emeletes bérházainak utcasora is azt mutatja első szempillantásra, ihogy a csehek soha meg sem álmodták talán azt, hogy Ungvárról egyszer ki kell voniul- niok. A betegségéivZő háromemeletes palotája tető alatt áll, de már nem lehetett befejezniök. És így maradt félbe még egy csomó épület. Súlyos milliókat öltek bele a köz- építkezésekbe. Egyedül a kormányzósági palota 35 millió cseh koronába került. Nem csoda, ha kivonulásuk alkalmával a dühtől és a keserűségtől még a katonák is sírtak. Azt mondja egy csendőrt,iszfhé- lyettes, aki a magyar hadsereg bevonulása előtt a parlamenterekkel együtt lépett Ungvár földjére, hogy még olyan dühöt, mint amilyen a csehek arcáról tükröződött, nőm •láttak. És ennek a szörnyű dühnek szörnyűséges kegyetlenkedések voltak az útjelzői. Hogy az általuk épített és berendezett palotákat kifosztották, azt még csak meg tudjuk érteni. De hogy a védtelen lakosságra emelték fegyverüket, megmutatta, hogy a kultúra csak máz rajtuk s ez alatt a máz alatt a legvéresebb barbarizmus él. Hősök voltak a fegyvertelen polgári lakossággal szemben. Két emTatai szén: 5700 kalóriás Barcikai szén: 4000 kalóriás KIZÁRÓLAG Kara Sándor cégn*i fcaptmó Víz u 30 Tel. 93 bért ott terítettek le a városba vezető híd alatt. Másokat is minden ok nélkül ért a csehek puska golyója. De legszörnyüségesebb emlékei a csehek és a velük együtt kegyetlenkedő ukránok bosszúszomjának azoknak a szerencsétleneknek a megkínoztatása, akiket keresztre feszítettek és tüzes fáklyákkal égették meg az alsó testüket. Ezeknek az emlékeknek a láttára és bizonyítékainak előterjesztésére a napokban ott járt 70 külföldi újságíró is megborzadt s nyilatkozataik ezekben a szavakban foglalhatók össze: — Ez a helyzet tarthatatlan. Ungvári időzésünk alatt a legtöbbet a ruszin diákok kiasl voltunk együtt, akiknek legnagyobb része cserkész és különben is a.nnalk a'z interné tus.nak lakói valamennyien, amelybein mi nyertünk szállást. Este, vacsora után meghitt kis csoportok keletkeztek és jó magyar- sággal beszéltek egy letűnt világról az ott élő, szomorúarcú ruszin diákok. Az egyik elmondja, hogy a.z apját \ Munkácsra nevezték ki esperesnek, de már nem tudta elfoglalni helyét, mert a csehek letartóztatták. Nem tud róla semmit sem. ,A másik fiúnak szintén cseh területen maradt az apja. Nem mehet haza ő sem. Eddig már öt diáktársuk vesizett oda, akik megkísérelték, hogy meglátogassák cseh fenlhatóság alatt maradt szüleiket. A csehek nyomban elfogták őket s azóta semmi hír róluk. Van, akiről tudják, .hogy kivégezték. Beszélgetés közben valamelyik cserkész megkérdezi az egyik ruszin cserkésztől, hogy miféle vágás van az arcán. Feltűnő is, mert nem is 'egy fiúnak mély és éktelen vágások díszelegnek az arcán, homlokán, ál Ián. A ruszin fiúk egy darabig hallgatnak. Azután keserű lesz a szájuk széle és csendben beszélni kezdenek. A diákok között napirenden volt a verekedés. Csehek, szlovákok, ruszinok, ukránok és magyarok jártak az iskolába. Koedukáció volt az iskolákban. Még most is az van. A leányok nagyrésze büszkén is, dacból is nyíltan magyarnak vallotta magát. A fiúk nem nagyon merték .vállalni ezt a szerepet. Inkább ruszinnak, vagy szlováknak mondották magukat. De egy sem volt a ruszinok és magyarok között, aki csehnek vallotta volna magát. A csehek és ukránok, akik nem r^gi lakói voltak Ungvárnak, állandóan támadták emiatt a magyar fiúkat és az internátusbán nőm egyszer előkerült a kés és nem egy ilyen összecsapás után felihasított arccal, állal, vagy homlokkal kerültek a diákok a kórházba. A csehek és ukránokkal szemben táplált gyűlölet lángja a ruszin fiúk lelkében lobogott fel a legmagasabbra. Szinte izzótt a szavuk a gyűlölettől. amikor arról beszéltek, hogy ha Vclosint, akit népük legnagyobb árulójának tartanak, a kezükbe háríthatnák. ízekre szednék és a magyar hadsereg ereje sem volna elegendő arra, hogy kezük kö.zül ezt az árulót kiszedje. És amilyen mélységes volt ez a gyűlölet a csehek és főként a ruszinokkal szemben, annyira meleg volt a barátság a magyar fiúk iránt. Hallgatták a magyar szót, amelyet nagyon jól megértettek, hallgatták a magyar dalt, amely a fiúk ajkán csendben felcsendült, s azután elővették halai ajk áikat és felsírt a szomorú dal, az orosz lélek bánatos hangja. Egy negyedóra múlva már magyar fiú és ruszin fiú együtt énekelte a két nép dalait. Valahogyan .nem tudom elhallgatni azt a keserű érzést sem, ami elfogta lelkünket a .cserkész avat ás után. Az ungvári gimnázium igazgatója nagyon meleg magyar szavaikkal üdvözölte az átnyújtott, zászlót és fogadalmat tett az ezeréves hazára. S aanikor vége volt az ünnepélynek, a Kárpáti Magyar Hírlap vasárnapi száma ikerül a kezünkbe, amely kétbasábos címbetükkel arról számol be, hogy ugyanez az igazgató nemrég még kiesapatással fenyegette meg azokat a magyar fiúkat, akik a magyar jelvényeket s így a cserkészjelvényeket is fel merték tűzni. Nem szükséges arról inni. hogy miképpen jellemezte a lap ezt az igazgatót. bizonyára lesz majd a cikknek folytatása is. Egy azonban bizonyos, hogy mi kissé túlzottan lojálisak vagyunk. — Főfájás, idegesség, hipochond- riás állapotok gyakran a legrövidebb idő alatt megszűnnek, ha bélműködésünket reggelenként, éhgyomorra egy kispohár természetes „Ferenc József“ kesorűvízzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. mi mindent el tudunk feledni, el tudjuk feledni azoknak bűneit is, akik 20 éven át a magyarsággal szemben állottak, de ma mosolyognak felénk. És .ilyenkor egy kicsit megkeseredik a szánk széle. Ilyenkor úgy érezzük, hogy még nem vagyunk egészen kemény magyarok, akik csak egyet nézhetnek, saját magyarságukat és annak jövőjét. De hagyjuk az ilyen keserűségeket. Inkább zárjuk azzal beszámolónkat, amit egv ruszin diáktól hallottunk. A csehek a húszéves jubileum emlékére egy Masaryk-iskolát építettek a Galagoban. Modern, szép épület. Az épület egyik termében elhelyezték Masaryk kb. félméteres kis szobrát. Mikor azután ki kellett költözniük a cseheknek, ki is mentek, el is vittek magúikkal mindent, de hogy a Masaryk-szobrőt véletlenül ott ne felejtsék, a ruszin diákok a szobor hátára egy kis hátizsákot kerítettek, a mellére táblát akasztottak ezzel1 a felirattal: — Ne hagyjatok itt egyedül, vigyetek engem is magatokkal. (Trianonl90l938 decembe^0. Művészeti csoportkiállitás A városházán rendezett művészeti kiállítást az ünnep alatt a közönség élénken látogatta. Horthy Béla festményeiben a nyíregyházi publikum már többször gyönyörködhetett. Mostani kiállítására több esztendei munkásságának legérettebb darabjait gyűjtötte ösz- sze. Híven a nagybányai 'hagyományhoz. a határtalanul gazdag természetet mutatja he kimeríthetetlen .változatosságában. Téli, tavaszi táI jain a szemlélő a valóságot érzi, az üde levegőt, a nedves földet. A kor- f mányzó úr őfőméltóságáról mintáI zott szobrai monumentalitást, ma- , gyár méltóságot árasztanak. | Aba-Novák Vilmost, a fiatal mes- j tért bárom pazar alkotása képviseli. 1 Lacikonyhája a kevéssel mélyen jelI lemző rajz remeke. Batthyány Gyula gróf keleti uta- . zásainak 'emlékeit küldte a kiáJXí- j tásra: rács mögül bámészkodó rab- nőt., egy görög kolostort. Finom téli tája, amelynek .pedig nincs meséje, szintén tele van hi zár rs ág okát kedvelő leikével. Boldizsár István könnyed tájai A legpraktikusabb Karácsonyi ajándék egy pár különleges kikéizitésfl a r iU a cipő K Vay Adam utca 9. Takarékot égi hitel. sx. ugyancsak a nemes nagybányai tradíció hajtásai. Csók István mester, kit „a lcgma- gyara.hb festő“ büszke jelzőjével tisztelnek, gyöngyházas, irizáló színezésével ragad meg. Kandallónál c. képe muzeális remekmű. Glatz Oszkár professzor „Leckét író“-ja a művészi áhítat mintája. fványi-Grünwald Béla sokoldalú művészete is általánosan ismert és közszeretetnek örvendő .városunkban. Színpompás balatoni tájai tom- pítatlanul adják ifjúkori skálájának 'tüzet. Cigányai elevenek és forrő- vérüek. Virágé jkrai hódító illatot lehelnek, bokrétái a szemet kápráztatják. Meg kell mondanunk, Nyíregyházán ilyen szép kiállítást még nem mutattak be. — Kitüntetett vincellér. Góthi János sóstóhegyi .vincellért egy helyben eltöltött, közel négy évtizedes hűséges szolgálatáért a földművelés- ügyi miniszter úr díszes kiállítású bekeretezett oklevéllel és 80 pengő pénzjutalommal tüntette ki. A jutalmak átadása Kemecsén a Járási Mezőgazdasági Bizottság december 1-én megtartott ülésen történt meg, Mi- kecz István beszéde után a gyűlés lelkes éljenzése közben adta át az oklevelet és a 80 pengőt Góthi Jánosnak. A megható ünnepélyes pillanatok csak fokozódtak, amikor Góthi János megköszönte a jutalmazását s a 80 pengőből 20 pengőt azonnal a „Magyar a magyarért mozgalom javára ajánlott fel, ezzel a nemes .gesztusával is igazolva,, hogy a kitüntető jutalomra mindenképpen rászolgált. Két nap a ruszin diákok között
