Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-12-06 / 275. szám

II (Trianon 19.) 1938 december 6. JBL 52 iOLCSI HÄLAP zoos és szép Maibaum Mariska ha felkeresi Titarftossig! Mill Divatüzletét. (Rákóczi utca 4.) Natur, skunksz, shiras és i«4is perzsa női kabá­tok, bakfis kabátok, szövetnihák, kalapok, pon­gyolák «agy választékba« és olcsó szabott árban. még annyi fizetésünk sem lenne, ■mint egy rendes béresnek. Már aki­nek lenne. 5. Nem igen van mezőgazdasági szeszgyár, ami még mindig üzemen kívül volna és eddig mindössze há­rom gyakornok praktizál. Kettőt ki- semmiztek, gondolván, hogy rájuk erőszakolt Ígéretüktől megszabadul­tak. Mi, lesz velünk?! Az oklevelet sem tudjuk megszerzői! Hát vájjon hogy nézzünk a jövő elé?! Hogy fo­gunk boldogulni később, amikor már teljesen szárnyainkra fognak bocsátani? Hogy gondoljunk család­alapításra, nemzetfenntartásra? Kegyelmes urunk! Ez így nem me­het.tovább! Mi sokat tűrtünk, sokat szenvedtünk! Mi voltunk az elsők, akik , elmentünk átképző tanfolyam­ra. ÜttÖrők voltunk csak azért, mert .becsületes, talpig magyarok va­gyunk- és ebben is nemzeti feladatot láttunk. Ezt a bánásmódot, ezt az . elintézést nem érdemeltük! 6. Féltve, aggódva figyeljük azo- . kát,,akik még ezután mennek átkép­ző tanfolyamra. Vájjon mire mon­danak le a diplomájukról? Vájjon miért adják oda becsületszavukat? ' Ha ők is ennyit fognak kapni, mint ipi, .vájjon mire fog ez vezetni? Mi .megpróbáltuk, utána vagyunk és fáj ,a szívünk, lelkünk, mert ismét ala­posan becsapódtunk. És ha szabad kérdeznünk, hány főúri, vagy mél- tóságos úr fit csaptak még be ilyen formában? Vájjon hány méitóságos úr fia ment átképző tanfolyamra és ha ment is, ki az, aki állás nélkül .van, ki az, aki ott áll, ahol mi?! Kegyelmes urunk! Kérdezzük, mit fpgnak csinálni 25.000 kenyérfé­lén ifjúval, ha 17-nek nem bírnak exiszteuciát teremteni? 7. Mi önérzetes szabolcsi ifjak el- , sók.-voltunk, akik a nemzet hívó . szayára fegyvert kértünk! Mi ott voltunk, aho! vér, áldozat kellett a hazáért! És most itt vagyunk és kö­veteljük, hogy mi legyünk az elsők, akiknek kenyeret adjanak! Kéré­sünknek ma már csak egy formája .yan: Adják fel a reménytelen /hite­getést és ne álltassanak feleslegesen ,a későbbi „busás és mammut fize­téssel“. Erről mi lemondunk azok javára, akik ígérik. Ellenben helyez-' zenek el valamennyiünket, tizenhe­tünket az államnál. Azt is megmond­juk, hogy hová: a m. kir. Szesz­e gyed árusé ghoz tisztviselőnek. Ez való pékünk, oda vágyunk! Ezt meg is Ígérték, tessék most ezeket az Ígé­reteket beváltani. 8. Félreértések elkerülése végett tisztelettel közölni bátorkodunk, hogy számtalan kérvényt adtunk már be illetékeseknek, de egyet ki­véve minden kérésünk, könyörgé­sünk válasz nélkül maradt. Ezt utol­U] H ■•dirim biraidezill helyiségbe a BETHLEN UTCA 2. SZÁM alá költözött a &okolay Ferenc bőrdíszműves üzlete. — Vétalkényizer nélkül tekintse meg női éltat ratikül modelljeit, bőröndjeit, pénz­táráéit, női éa féríi divat kesztyűit! — só összeadott filléreinken, utolsó kí­sérletképpen tesszük. Több kér­vén yt nem írunk, de ha nem jön segítség, minden eszközt felhaszná­lunk arra, hogy az ifjúság élére áll­va jogainkat má.s eszközökkel vív­juk ki. Mi a nemzet fiai vagyunk és vannak jogaink is. Ezeket a jogokat ha kell, érvényesíteni fogjuk. Nagy- méltóságod szavait idézzük, amikor ! ezeket írjuk: „Itt minden magyarnak I kenyeret akarunk biztosítani“. Ne- | szociális eseménye évről évre a lel­kes gárdával csodálatos lendülettel dolgozó Szociális Missziótársulat Mikulás vására, amelynek sugárzó ereje koncentrálja a jóra való érzé­seket és megmozdítja az egész vá­ros szépért és nemesért lelkesedő közönségét. A vásárt tegnap, vasár­nap délelőtt fél 12 órakor nyitotta meg Török Dezső kanonok. A meg­nyitásra érkezőket a Missziós mun­ka mélységes jósággal és cselekvő szeretettel áthatott vezetője, Kris-; ton Ferencné fogadta, aki Horthy Istvánné elnökkel és a Misszió pél­dátlan lelkes tisztikarával ez évben is gyönyörű aktivitással készítette el a két napot, a jóság és szépség ünnepnapjait. A megnyitón ott láttuk vitéz dr. Jékey Ferencnél, dr. Borbély Sán- dornét, Szobor Pálnét, Mikecz De­zső udvari tanácsos, ny\ alispán, fel­sőházi tagot, Horthy István dr. kir. közjegyzőt, vitéz Lázár Ferenc dr. vármegyei főjegyzőt feleségével, Szesztav András dr. h. főügyészt, Kriston Ferenc dr. igazgató-főmér­nököt, vitéz Hunfal.vy Artúr szék- kapitányt, Barkóczy Aladár dr. ár­vaszéki ülnököt, Korompay Károly ig. főorvost, a katolikus szervezetek elnökét, a nyíregyházi nőegyletek elnökeit, Szoller Aladár igazgatót fe­leségével, dr. Hubay Balázs tiszti­ügyészt, dr. Korányi Endre ügyvé­det, dr. Garay Gyula kir. törvény- széki bíróit, Jakula Béla veszprémi Nép. elnököt, Jákváry Kálmán nép­művelési titkárt és társadalmi éle­tünk számos reprezentánsát, az egy­házi, polgári, katonai társadalom képviselőit. Török Dezső apátkanonok ifőes- peres-plé'bános, a Misszió egyházi elnöke, mélyen megható szavakban méltassa a nagy ajándékvárás, a csodás örömök lét-ünnepének, a Mi­kulásnak és a karácsonynak jelentő­ségét, a gyermeki lélek emocionális nagyszerűségét a várakozás izgal­maiban és hitében, majd a felnőttek karácsonyi lelkét jellemezte. Mi már nem várhatunk angyalokho.zta künk sohasem volt, eddig az apáin­két ettük. Valamennyien magas kor­ban vagyunk, mi legyünk ,hát az elsők! Kegyelmes urunk! Az Isten nevé­ben kértünk. Tizenhét magyar fiatal életéről van szó! Kegyeskedjék meg­hallgatni bennünket. Leírhatatlanul elkeseredtünk és így tovább már nem bírjuk! Gyors beavatkozásra van szükség. Nagyméltóságod —« re­méljük — jó orvosa lesz válságunk­nak és hisszük, hogy ezek az elke­seredett sorok meghallgatásra talál­nak Nagyméltóságod nemes, ma­gyar szívében! Alázatos kérésünket megismételve vagyunk Nagyméitóságodnak Nyíregyháza', 1938 dec. 1. alázatos szolgái Mosonyi László, Csonka János; Pusztay Béla, Rippel László, * Ebhez a memorandumhoz nem kell kommentár. Beszél, sír, döröm­böl, harsog minden sorából a vád egy tétova, szertehulló, beteg társa­dalommal szemben ... fénylő karácsonyfát, de hála Isten­nek, nem veszett ki szívünkből a szeretet és másoknak szerzünk ka­rácsonyfás fényű örömet. Egy orosz legenda elmondja, hogy karácsony előtt sorozás van a mennyország­ban. Az angyalokat választja ki az úr a karácsonyi ajándékozásra. De mivel a földön több a gyermek, mint amennyi angyal van a.z égben, egyes embereket tüntet ki azzal, hogy az Úr nevében ajándékozhas­son a szegényeknek. Ezek az embe­rek láthatatlan angyalszárnyakat vi­selnek és nyomukat csókkal illetik. Nagy a földön a nyomor, szégye­ne az emberiségnek és ezt a mérhetetlen nyomort megszün­tetni nem képes ma a karitász, de az óriási nyomort is enyhíteni le­het, amint e.zt- évről évre a Missziós vásár asszonyai teszik hősi lélekkel. Ügy látom ezeket a hölgyeket, — mondotta az elnök — mint akiket Isten kitüntetett, az angyalszárnyak­kal. Hetek óta szorgoskodnak fá­radhatatlanul, hogy ajándékról gon­doskodhassanak a vásár al ka Ilmával, mert így lesz ruha, cipő, így lesz a szegények számára hálakönnyekkel fogadott karácsonyi ajándékozás. Krisztus mondotta, hogy aki egy gyermeket fogad ölébe, engem fogad be. A missziós hölgyek jóságáért nem a.z angyal szárnya, nem a lába nyomukat illető csók a legnagyobb ajándék, hanem az Ür maga, aki magát adja ajándékul. Van nyomor, de új színe van a jóságnak, ami ni a cserkészek budapesti gyűjtése mu­tatja, akiknek gyűjtéseit ezrek és ez­rek várják. Bennünket is így várnak sokan, várják adományunkat és mi­lyen boldogság adni abból, ami ne­künk van. A mi számunkra már nem díszítik a karácsonyfát, de vállal­kozhatunk valamennyien az angya­lok szerepére és segíthetünk a sze­gényeken adományainkkal. Eljön majd mindnyájunk számára az utol­só karácsony és szembenézünk Krisztussal. Készen lesz itt a mi ka­rács onyunk és aa égi karácsonyfán az lesz a miénk, amit életünkben a szegé­Emeljük ki a bánatot a megkínzott lelkekből és álljunk útjába szivek dermedéséaek — maiditta Tűrik Dazsí kaioiak a Misszlé vlsáriiak ■euyllé ilinpségta Nyíregyháza nagy társadalmi és — Féloldali hüdésben szenvedő betegeknek gyakran igen nagy meg­könnyebbülést szerez egy kispohár természetes „Ferenc József“ kese­rűvíz azért, .mert anélkül, hogy a be­tegnek a legcsekélyebb mértékben is erőlködnie kellene, a beleket ala­posan kitisztítja és az egész anyag­cserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. _______________________ ís váiyolafgyár keres vidéki organizációja részére biz­tosítékkal rendelkező KÉPVISE­LŐKET, BIZOMÁNYOSOKAT Bbaujtorna, Zemplén, Szabolcsr Szatmár és Hajdunegyében. Csak komoly, miade* információt ki- birék ajáalkozzanak. — „Biztos megélhetés“ jeligére BLOKNER J. hirdetőirodába Budapest, VI. Andrássy ut 4. nyék számára nyújtottunk. A mi fánk azoktól az adományoktól fog ott majd csillogni, amit itt most a földön a szegények karácsonyára adtunk. Addig is készítgessük ezt a fát, adjunk kenyeret, ruhát a.z ínsé­ges szegényeknek. Emeljük ki a bánatot a megkín­zott telkekből és álljunk útjába a szívek iszonyú dermedésének. Aki most nem teljesíti a szeretet parancsát, nem nézhet nyugodt lel­kiismeretid a betlehemi Kisded ar­cába... annak ajakén üres fecse­gés, világcsalás a keresztény jelző és karácsonyi érzelgősség az ün­nepi áradozás, hacsak a maga hasznára, a maga zsebére gondol. Szerezzük meg az igaz karácsonyi öröme, az adás, az ajándékozás fen­séges örömét és a betlehemi Kisded égi mosolya jutalmaz .. . A megnyitó be,széd után megkö­szönte újra a missziós hölgyek fára­dozását, majd megkezdődött a szí­nes, eleven vásár. ízléses sátrakban olcsón vásárol­hatta a közönség a karácsonyi aján­dékokat. Kedves, szépséges asszo­nyok és leányok árusították a köny­veket, játékokat, cukorkákat, a sze­rencsesátor körül horgászók sokasá­ga élvezte a szerencse in cselkedését. A kisteremben zöld levéllel díszített asztalok mellett fagyasztották a pompás büfé ajándékait, .mert az ízes falatok ajándékok voltak a missziós árakért. Délután, a rossz időben is zsúfolásig megtelt a nagy­terem a műsor közönségével. Juhász Lajos szellemes, értékes prológját Dévény Annuska mondot­ta el kedves melegséggel. Papp Lilli, Kristóf Ági, Takács Irma a Hiszek­egy c. mozdulat mű veszeti számban szerepeltek gráciával, majd gyö­nyörű táncok következtek. A ma­gyar táncban gyönyörű leánycsoport remekelt. Maár Éva, Szatmáry Teri, Oláh Ili, Szegedy Kató, Rácz Rózsi, Mayer Anci. Elegáns volt Mokos Kati, Járay Vera, Rácz Rózsi, Ma­yer Anci francia négyese, lendület és báj volt a Takács Irma és Papp Lilli tarantellájában és finom muzsi- kalitással táncolták a keringőt Szik- lay Böske, Szén te Ilona, majd Papp Lilli és Kristóf Ági. (Folytatása a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents