Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-27 / 268. szám

{Trianon 19.) 1938 november 27 St íOLCSI hirläP 7. oláaí I ^ESSSBSS^S^4éÉ4^úS3í Kffnmjf«' fa*, ka c& (Mmdmftf Miért lesznek öngyilkosok az emberek ? Magfigyelések az öngyilkosok szomorú statisztikánkéi Az utóbbi években külön ősképpen emelkedést .mutat egy szomorú sta­tisztikai adat: az öngyilkosságok száma. N,ap mint nap olvasgatunk egy-két öngyilkosságról, amelyet a vármegye különböző részeiből jelentenek a nyíregyházi ügyészségnek. Ha tüze­tesebben megvizsgáljuk ezt a szo­morú statisztikát, érdekes megfi­gyeléseket tehetünk. A nyíregyházi, a Szabolcs-, szat- már- és beregmegvei öngyilkossá­gokról mindig az ügyészségihez ér­kezik jelentés. A jelentés átvétele után a soros ügyész intézkedik a továbbiak felől, hogy megadják a temetési engedélyt vagy sem. A temetési engedély megtaga­dása, illetve a boncolás elrende­lése csak olyan esetekben szo­kott bekövetkezni, amikor nem lehetett kétséget kizáróan meg­állapítani, hogy a halál müven körülmények között követke­zett be. Amikor az öngyilkosságról beszé­lünk, figyelmet érdemel, hogy az emberek általában .milyen eszkö­zökkel igyekeznek megválni az élettől. A legtöbb az önakasztás. Különösen a falvakban fordul elő MERRRO SZűllOOfl Budapest, IV., Bácsi ucea 2. — Excluaiv belvárosi családi háe. Propagandaárak kizárólag bslfö'dl utasok »simára. Kifogástalanul be- rendssett, hideg-ma lag folyévisea központi fütóess szobák: Egyágyas 5 — Kétágyas 8-— Egyágyas háromszori étkezéssel 8 — Ká<ágyas háromszori étkezéssel 14 50 Egy heti tartózkodás­nál a taxi költségét a pályaudvartól is vissza megtérítjük. — ajánlata: alfirs rendeli!! legtöbbször az öngyilkosságnak ez a módja. Ennek általában az a ma­gyarázata, hogy a szegény falusi emberek szá­mára ez a borzalmas halálnem a legkönnyebben elérhető. Érthető, de mindenesetre figye­lemreméltó, hogy az öngyilkossági módozatok ál­talában az áldozatok társadalmi állásától és értelmiségétől is függ. Intelligens emberek például csak a legritkább esetben választják az önakasztást. Inkább nark.otikus sze­rekkel, nagymennyis égben bevett álomporokkal igyekeznek megválni az élettől. Speciális öngyilkossági formája a városba szakadt falusi kiscselédék­nek a lúgmérgezés, ami az utóbbi időben azonban rit­kábban fordul elő. Ma a legtöbb ön- gyilkosságot a városokban — így Nyíregyházán is — túladagolt orvosságokkal köve­tik el. Amikor a hatóságokhoz jelentés ér­kezik arról, hogy valahol öngyiikos- jj ság történt, feltétlenül ott szerepel í mellette annak a .magyarázata is, I hogy a szerencsétlen ember miiért \ vált meg az élettől. És ha ezeket \ az adatokat is figyelmesen megnéz- | zük, igen érdekes helyzetkép tárul i elénk. A falvakban igen sűrűn előfor­duló öngyilkosságok között a legritkábban szerepel olyan, aki anyagi bajok miatt vált meg az élettől. A falvak népét nem a nyomor viszi a halálba, hanem elsősorban az életuntság, ami akkor válik érthetővé, ha: meg­figyeljük, hogy a legtöbb öngyilkos­ságot ötven—hatvan éven felüli em­berek követik el. Mindjárt azután a súlyos betegségek miatt és a szerelmi hátterű öngyilkosságok következnek. A szerelmi csalódások miatt elköve­tett öngyilkosságoknál igen feltűnő, hogy csak igen ritkán fordul elő ön­akasztás. A falusi szerelmes tragédiák vé­UJ és modernül berendezett helyiségbe a BETHLEN UTCA 2. SZÁM aiá költözött a Szokofay Ferenc bőrdíszműves üzlete. ­Vételkény^ier nélkül tekintse meg női divat retikül modelljeit, bőrőndjett, pénz­tárcáit női és férfi divat kesztyűii 1 — ge legtöbbször kútbaugrás. ma­rólúg vagy fegyver. A városban már más a helyzet. A nyíregyházi öngyilkosságoknak is a legnagyobb százalékát anyagi gondok miatt követik el. Ebből az következik, hogy a városi lakosság sokkal érzé­kenyebb a gazdasági problé­mákkal szemben, mint a falusi. Talán nincs benne annyi ellenálló­képesség sem. Ezzél szemben tény az, hogy a városban az öngyilkossá­gok arányához képest elenyészően csekély azoknak a száma, akik be­tegség miatt válnak meg az élettől. Még a szerelmi tragédiák is arány­lag ritkábbak, mint a községekben. Egy azonban bizonyos, ha az ön­gyilkosság nem sikerül, a beteg­ágyon valamennyi öngyilkosjelölt egy­formán viselkedik. Úgyszólván mindegyik könyörög Megbízhatóan FONTOS Mindenkit érdekel, akinek' péazre van szüksége, hogy december 7 ér« esik a magyar királyi jótékemy- céla állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra« kerül a 40.000 P.-fis főnyeremény és több szép nye­reményösszeg is. c A sorsjegy kapható az összes sorsjegy- főárusitóknál és dohánytózsdékbea. az orvosnak, hogy mentse meg. Ter­mészetes, itt is marad kivétel, de rendkívül kevés. Vannak olyanok, akik annyira meghasonlottak, hogy az egyszeri halálveszedelem sem tudja eltéríteni őket végleges szán­dékuktól és másodszor, sőt harmad- i szór is megpróbálkoznak. { Ezek azonban aránylag ritka ♦ esetek. olesii, fél sukoabertftTásiriftat Vay A. utca 4. Suhanesz 14 uj körorvosi állást szerveznek Szabolcsban lz aj állésak bitSItéséra a aapskbaa kiírják alvilasziásakat A falu közegészségügyének meg­javítása céljából a kormány 205 új községi orvosi és körorvosi állás megszervezését határozta el. Az új állások betöltésére a közeljövőben már kiírják a pályázatokat. Sza­bolcs vármegyében a következő ál­lások kerülnek betöltésre: Poll gá r (Görbeháza székhellyel), K i s v á r d a (hozzácsatolva Dóré), Niagykálló (hozzácsatolva Kiskálló, Bari), Üjfehértó (hozzácsatolva Ér­patak és Kálmánháza) községekbe® egY''egy községi orvosi állás, Prügy, Gáva, Ny.irpa.zony, Napkor, Páitro- ha, Kopóesapáti, Piricse, Demecser (demecser vidéki közegészségügyi kör), Vasmegyer (egyelőre Keiwe- cse székhellyel), Mán dók (mándok- vidéki közegészségügyi kör) községi székhelyekkel alakított közegészség­ügyi körökben egy-egy körorvosi állás. A.z üzletek zárórájának uj szabályozása Nyíregyháza város területén a je­lenleg még érvényben levő szabá­lyozás szerint az üzletek a téli hó- | napokiban 6 órakor, a nyári hóna­pokban fél 7 órakor zárnak, kivéve a szombatot, amikor este 7 órakor van a záróra. A kereskedelmi alkal­mazottak munkaidejének törvényes szabályozása következtében Nyír­egyháza város kereskedői a zárórá­nak új szabályozását kívánják és pedig úgy, hogy az összhangban le­gyen a kereskedelmi alkalmazottak munkaidejének szabályozásával. E célból a kereskedők értekezletet tartottak, ahol is a megjelentek egyhangúlag elhatározták, hogy az üzletek záróráját a jövőre akként kívánják szabályozni, hogy a záróra télen-nyáron és pedig minden na­pon, tehát a szombati napon is esti 6 (hat) órakor legyen. Elhatározták azt is, hogy szabályrendelet útján kívánják a vörösbetűs ünnepnapok zárórájának szabályozását is és pe­dig olyképpen, hogy minden keres­kedő köteles legy en a vörösb e tűs ünnepnapokon az üzletét délután 1 órakor bezárni. Értesülésünk szerint a kereskedők nagy többsége máris magáévá tette az értekezletnek a határozatát és így az 1938 december 1-én életbe is Lép. A kereskedőknek ez a záróra ren­dezésére .vonatkozó és az alkalma­zottak iránti szociális megértésre valló határozata természetszerűleg a kereskedelmi alkalmazottak köré­Eitőrendü minőségű tűzifa és szén előnyösen beszerezhető RonwflHH és mm eégnél, Bu^a tér 16 szám. Tel 223. Pontos ki*?o’gálás

Next

/
Thumbnails
Contents