Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)

1938-11-24 / 265. szám

B»aHb*s*$&*ég és kfctáóbmii»} BeÄlen-otca 1. ez. ^ PÍH ITIIf&i NAPI! ÄP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedéire 7J0 P. '^Pitíáfifakxréki «»ekiesírám: 47.139. Tekíéns^ám: 77. i\JLIIbI\MI Pl Mr IsLMr Köztisztviselőknek 20%-qg engedaiéay,, Gazdasági kiegycniitödés A Felvidék visszacsatolásának örömünnepe után a mindennapi élet »agy kérdései lépnek előtérbe. A ha­sához visszatért felvidéki véreink húsz esztendeig nemcsak más törvé­nyek, más nyomasztó szellemi kö­rülmények kö.zött éltek, de egészen más gazdasági viszonyok között is. Egy ország gazdasági életének a ki­alakulása nagyon sok tényezőtől függ. Függ elsősorban az ország be'l- *ő gazdasági szerkezetétől, de igen nagymértékben függ attól is, milyen más európai államokkal van baráti viszonyban, milyen más államokkal kötött gazdasági szerződéseket. Ter­mészetes, bogy Csehszlovákia, mely az európai politika egészen más út­jait járta, mint Magyarország, más gazdasági körülmények között élt s nemcsak külpolitikai okok miatt élt más gazdasági körülmények között, de a régi Csehszlovákia belső gaz­dasági struktúrája miatt is. A Felvidék visszatérése után most ezek a kérdések nagy erővel nyo­multak előtérbe. Egyes iparcikkek ára alacsonyabb a Felvidéken, mint • csonka hazában. Ez nem annyit jelent, hogy az egyik állam a másik­nál rosszabb vagy jobb gazdaságpo­litikát folytatott, mert ennek a kü­lönbségnek az oka az előbb említett körülményekben keresendő. Általá­ban Angliát a kontinens lakói elvi­selhet etlenül drágának találják, de nyilván nem azért, mert az angolok rossz gazdaságpolitikát csinálnak, hanem egészen más világbirodalmi és belső strukturális okok miatt. A jelen esetben azonban nem az ok, hanem az okozat a fontos. Ez- eél a belátással előtérbe kerül egy­ben az a szükségszerűség is, hogy n Felvidék visszatérése gazdaságilag is a lehető legkisebb rázkódtatás nélkül történjék. A magyar kor­mány belátta ezt, de nemcsak belát­ta, hanem azonnal a cselekvés út­jára is lépett. Máris leszállította a cukor árát, mintegy húsz százalék­kal, úgyhogy a Felvidéken régebben fennállott cukorárak és a magyaror­szági cukorárak közötti árkülönbség jórészt megszűnt. Másik nagyfon­tosságú intézkedése a kormánynak az, hogy azok az árukészletek, ame­lyek a Felvidéken vannak felraktá­rozva, a régebbi vagyis csehszlovák uralom alatt érvényes árakon áru- síttassanak ki továbbra is. Az eset­leges áruhiány elkerülésére intézke­dés történt, hogy megfelelő mennyi­ségű áruval lássák el a lakosságot. Mivel egységes akció keresztülvite­léről van szó, amely csak kellő álla­mi ellenőrzés mellett biztathat si­kerrel, a kormány ennek a nagy ár­kiegyenlítő .processzusnak a lebo­nyolítását a Hangyára bízta. A Han­gya nem tudta volna azonban olyan »ikerrel megvalósítani a rábízott feladatot, ha a magyar vállalatok minden dicséretet megérdemlő mó­don nem sietnek a kormány támo­gatására. Az ásványul ajka r.ted hat­| Szolgálni akarok, nem vezérkedni I- mondotta Imrédy Béla miniszterelnök nagy lelke­sedéssel fogadott parlamenti beszédében A képviselőiház mai ülését rend­kívüli érdeklődés előzte meg. A fel­sőházi tagok, a diplomaták páholya megtelt, a képviselők teljes számban ■vonultaik fel. A Nep-ből kilépett képviselők csoportja a jobboldalon í helyezkedett el. Az elnök 10 órakor j nyitotta meg az ülést és kegyeletes szavakkal méltatta az elhunyt Ernst ■Sándor érdemeit. A megemlékezést a Ház tagjai állva hallgatták végig. Ezután a képviselőház elhatározta, I hogy Ernst- Sándor érdemeit jegy-. I zőkönyvében örökíti meg. Közben Karnis Gyula házelnök bejelentése •alatt Darányi Kálmán ny. miniszter­elnök lépett az ülésterembe. Dará­nyit lelkesein tüntető taps fogadta. Ezután Putnoky Móric gróf ház­nagy vezetésével bevonult vitéz Im­rédy Béla miniszterelnök a kormány tagjaival. A miniszterelnököt és a minisztereket lelkesen ünnepelték a kormánypárt tagjai. Kornis Gyula bejelentette, hogy a kormányzótól üzenet érkezett és felolvasta a leg­felsőbb kéziratot, amely a kormány kinevezéséről szól és a Ház mun­kásságára Isten áldását kéri. A kor­mányzói kéziratot állva hallgatták végig és lelkesen megéljenezték. Az elnök ezután bejelentette, hogy Sztranyavsz'ky Sándor, Eck­hardt Tibor és Rakovszky Tibor ‘felszólalásra kértek engedélyt, amit meg is adott nekik. Sztranyavszky Sándor felszólalá­sában hangoztatta, hogy ő és társai meg akarják itt indokolni, miért 'léptek ki a pártból. Utalt az állító­lagos új stílusra, amely a párttal szemben jelentkezett az utóbbi idő- | ben. Az a felfogása, hogy alkotmá- i nyos élet csakis alkotmányos több­ségre támaszkodva folyhat zavarta­lanul. Aki alkotmányosan vezet, an­nak nincs szüksége arra, hogy bizo­nyos mozgalmak adjanak tevékeny­ségének szárnyat. A reformokat nem lehet elvonni a nyilvános bírálat elől. Azt mondják, hogy a Felvidék visszacsatolásával új levegő özönlők az országba és a magyar életet a fel- I vidéki szellemihez kell idomítani. Nej felejtsük el, hogy nem a osonkaor- | szágót csatolták a Felvidékhez, ha- j nem megfordítva. Itt nem kell az a S rendszer, amelyet Benes inaugurált. { Sztranyavszky e szavaira óriási í vihar tört ki. A képviselők helyük- | ről felugrálva, hevesen tiltakoztak. I Majd tüntető éljen hangzott fel és ! a kép viselők Ja rosst ünnepelt ék. — í Jaross miniszter felugrott helyéről I és az asztalra ütve, hevesem tiltako- \ zott, de szavai elvesztek az óriási ; zajban. Az ellenzék egyrésze is be- j vesen tiltakozott Sztranyavszky fel- i tűnő magatartása ellen. Többen ki- | áltották: Elnök, utasítsa rendre! Sztranyavszky a .vihar után sá- í padtan állt helyién és sajnálkozásé- ? nak adott kifejezést. Ö nem akart | vihart és felháborodást kelteni, sza- 1 vait fél re magyarázták. Itt ebben az t országban nagy lelki válság van, i amelyen segíteni kell. Eckhardt Tibor utal arra, hogy | az egész közvélemény a kormány f mellett áll a reformok sürgőssége t tekintetében, de aggályosnak tartja | a maga részéről a miniszterelnök í politikai vezetését. Gömbös Gyula f örökének igazsága mélyen benne él \ a .nép lelkében, onnan nem irtható | 'ki. Ez az örökség a népi, nemzeti, | szociális megújulás szükségessége, » Ezek követelésében a nemzet egy- jj séges. A reform rendje ez kell, hogy I legyen: 1. a földreform, 2. a széllé- j mi és fizikai munkásság kenyerének s biztosítása, 3. a zsidókérdés mara- # déktálán rendezése. Ezeket a reformokat minden fel- ! tétel nélkül végre kell hajtani. Eckhardt beszéde után Rakovszky j elállt a felszólalástól, majd nagy él- ■ jenzés és tüntető tapstól fogan ottan * Imrédy Béla miniszterelnök állt fel j szólásra. | — A felszólálások a magyar sors, í a magyar élet rendkívül széles per- ! spektíváját tárták fel. Az az érzése, j hogy a népi, nemzeti felfogás és vá- j gyakozás tekintetében közel állunk egymáshoz és ha a személyes vonat­kozású eltéréseket kiküszöböljük, kitűnik, hogy mindnyájan ugyan­azt akarjuk. Pártnehézségek nincse­nek, személyes jóakaratra van szük­ség és a kibontakozás útját köny- nyen megtalálhatjuk. Nem azért hagytam el előző hiva­talomat, hogy kirándulásra menjek a politika területére. A nagy fele­lősséggel járó pozíciót azért vállal­tam, hogy teljesítsem a legelső ma­gyar ember kívánságát. A miniszterelnök ezután hangoz­tatta, hogy a kormányzás sikeréhez nem elég a tudás, a tehetség, a jó­szándék, hanem bizalomra is feltét­len szükség van. Tudja, hogy Ma­gyarországon nem lehet vezérked- nie senkinek és tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha ő ilyen szere­pet kívánna betölteni. Szolgálni akar, nem vezérkedni. Itt újra nagy taps hangzott fel. Az alkotmányos út-, a jogfolytonosság útja az, amelyen járni kíván és he­vesen tiltakozik a diktatúra vádja ellen is. Az ország ügyeit lehetséges a jogfolytonosság útján tovább vin­ni, de a koreszméknek is teret kell engedni Magyarországon. A miniszterelnök ezután elisme­réssel emlékezett meg arról a szel­lemről, amely a felvidéki magyar­ságot a Legsúlyosabb időkben ösz- szetartotta. A továbbiakban áttért a kormányzati program ismerteté­sére. A miniszterelnök beszéde után napirendi vita volt. A kormány azt javasolta, hogy a felvidéki képvise­lőknek a képviselőházba való behí­vását tűzzék napirendre. Ezzel szemben a.z ellenzék a miniszterel­nöki program vitája mellett foglalt állást. A szavazás elrendelésekor megállapították, hogy a kormányja­vaslat mellett 85, ellene pedig 115 képviselő szavazott. Üjabb szavazás elrendelése után az arány 115 volt 94-gyel szemben a kormányjavaslat ellen. száz métermázsa petróleumot ingyen bocsátott az Árellenőrzés Országos kormánybiztosa útján a Hangya rendelkezésére, ami lehetővé tette, hogy a Hangya útján eladásra ke­rülő egész petroleummennyiség az itteni napi árnál jóval olcsóbb áron kerülhessen kiárusításra. Ez az ár a magyarországi érszintnél jóval ala­csonyabb s alig pár fillérről több, mint a csehszlovák uralom idején fizetett ár. A rizskartel harminc vágón ere­jéig mé tea-mázsánk ént nyolc pengős árengedményt nyújtott. Három nagy szappangyár ugyancsak har­minc vágón erejéig a szappan árá­ból kilogrammonként tizenöt fillér engedményt ad. Befejeződtek azok a tárgyalások is, amelyeknek célja a Felvidék részére olcsóbb fűtési szén biztosítása. Százezer métermá­zsáról van szó, mely mennyiséget az itthoni áraknál tizenkét százalék­kal olcsóbban bocsátanak a Hangya útján az akció rendelkezésére. A felsorolt adatok bizonyítják, hogy a Felvidék riasza térésével fel­merülő gazdasági kérdések megol­dására a kormány a legnagyobb fi­gyelmet fordítja. Kétségtelen, hogy még sok probléma fog felmerülni, hiszen — amint már említettük —- húsz esztendő gazdaságpolitikai kü­lönbségeit kell kiegyenlíteni. Hisz- szük, hogy a kormány a megkezdett úton tovább halad s kellő eréllyel kíséri figyelemmel, hogy a Felvidék visszatérése az anyaországhoz minél simábban, minél öröm teljes ebben bonyolódjék ie> gazdasági vonalon is.

Next

/
Thumbnails
Contents