Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-10-22 / 238. szám
(Trianon 19.) 1938 október 22. H 03SKB ABoicai Miß LAP Nagyasszonyunk flnnepe Polgár kizségben Az egyházközség lélekemelő ünnepség keretében hódolt október hó 19-én a magyarok Nagyasszonyának. Délután 3 órára hatalmas tömeg vonult a Miassz o.n yu nik r ó 1 nevezett Iskolanővérek zárdájának udvarára, ahol Gáspárdy József egyházközségi világi elnök mondott megnyitó beszédet. Nagy gonddal készített beszédében kiemelte, hogy a szentist- váni év méltó befejezése csak ez az ünnepség lehet, mert az elmúlt kilenc évszázad alatt isteni Megváltónk Anyja többször megmutatta, hogy védő Asszonyunk. Az elnöki megnyitó után az elemi iskolás fiúk VI. osztályának szavatlókórusa gyönyörködtette a hallgatóságot, majd ezután dr. Bajna Bálint községi főjegyző tartotta meg ünnepi dicsőítő beszédét a magyarok Nagyasszonyáról és Szent Istvánról. Ennek elhangzása után az ifjúság részéről Kovács Albert és Boros Edit szólaltak fel, hitvallást téve a magyarok Nagyasszonya mellett. Nagy tetszéssel hallgatta ezután az ünneplő közönség az iskolai énekkar ók és leventezenekaT együttes közreműködésével előadott énekszámokat, mely énekszámok betantíása körül Bérez Jenő ig. tanító és Szarka Béla kántor buzgólkodtak. Majd Tőkei Károly vándortantíó jelent meg az emelvényen, hogy elszavalja Berzsenyi Dánielnek „Fohászkodás“ e. költeményét. A legnémább csendben, a legosztatlanabb figyelemmel kísérte a nagyszámú hallgatóság a szavalatot. A szép szavalat elismeréséül kitört tapsvihar után ismét néma csend következett, mert hirtelen kezdetét vette a leggyönyörköd te - tőbb jelenet az Iskolanővérek rendezésében. A megszemélyesített Nagyasszonyhoz járultak az egyes néposztályok képviselői, panaszkodva saját maguk és honfitársaiknak kedvezőtlen sorsáról a legigazságtalanabb békeszerződés miatt. A Nagyasszony pártfogásáról biztosította őket. A zárószó jogán dr. Kiss Péter esperes-plébános emelkedett most már szólásra, köszönetét mondva minden egyes szereplőnek bátor és lelkes szerepléséért, örömmel emlékezve meg a magyarokra nézve fontos komáromi tárgyalásokról, kérve az egyházközség minden egyes tagját a magyarok Nagyasszonyát ostromló huzgó imára. — „Kísérje a magyarság képviselőit — úgymond dr. Kiss Péter — ott, Komáromban egyházközségünk legteljesebb bizalma és a Szent lé leknek bőséges felvilágostíó kegyelme.“ — llllllllllllllllllll Kreskai Rádió Service Suücszérfien javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON ,7-77 llllllllllllllllllll Majd indítványozta, hogy az egyházközség táviratban üdvözölje Magyarország miniszterelnökét, mely távirat értesítse őt a polgári egyházközség bizalmáról és arról, hogy nevezett egyházközség Isten áldászerdán délelőtt a nyíregyházi büntetőtörvényszék Várady-tanácsa. — Erre a napra tűzték ki ugyanis Langer Lajos vásári kereskedő és társainak bűnügyét, amelynek izgalmas részletei a detektívragényírók fantáziáját is felülmúlja. A tárgyalóterem már reggel 9 órakor megtelt érdeklődőkkel és „táblás hráz“ hallgatta végig a kitűzött tárgyalásokat, mert Langer Lajos ügyének a tárgyalására csak a déli órákban ke- rüLt a sor. Szuronyos fogházőr vezette alő a biz alma tk alto, könnyen megtévesztő, jómegjelenésü Langer Lajost és vádlott társát, Jakab Mihály 46 éves de b récén i gyű m ölcsk er esk ed őt. Várad y Mihály elnök a tanúk számbavétele után a vádlottak személyi adatait vette fel, amelynek során kiderült, hogy Langer Lajos lopásért már két íz ben volt büntetve, egy alkalommal pedig közveszélyes munkakerülésért ítélték el. Ugyancsak több alkalommal meggyűlt a baja a büntetőihatóságoknak Jakabbal is, aki sikkasztásért és csalásért, mintegy három évi börtönbüntetést töltött már ki. A harmadik vádlott Langer Lajosáé, aki jelentéktelenebb váddal terhelve állott a bíróság előtt és szabadlábon terjeszti elő védekezését. A .vádirat rendelkező részét olvasta fel ezután az elnök. Az ügyészség Langer Lajost egyrendbeli rablás és kétrendbeli csalás bűntettérvel, mig Jakab Mihályt kétrendbeli csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint Langer Lajos egy ismeretlen férfival felkereste a múlt év márciusában Weisz Ignác nyíregyházi lakost és ott nagy bizalmasan elmondotta, hogy lengyel ismerősének, aki egyáltalán nem beszél magyarul, különféle aranyneműje van eladó és azt olcsón meg lehetne venni, mert sürgősen 1300 pengőre van szüksége. Weisz hajlandónak mutatkozott az ékszerek megtekintése után az üzletre és amikor az 1500 pengő vételárat leolvasta, Langer revolvert rántott és le- lövéssel fenyegette meg, ha szólni mer, majd az 1500 pengőt hirtelen felkapta és társával együtt eltávozott. Weisz azonban attól való félelmésát kívánja ama nemes törekvésére, mellyel az elszakított Felvidéket az ország sértetlen részeihez csatoltat- ni igyekszik. A bájos ünnepségeb a „Boldog Asszony Anyánk“ kezdetű ének elzemgése fejezte be. ben, hogy kiderül, hogy tiltott úton akar arany ne műt vásárolni, nem tett feljelentést Langer ellen. Egy más alkalommal Jakab felkereste Klein Imre vásárosnaményi kereskedőt és bizalmasan elmondotta neki, hogy Nyíregyházán van egy lengyel mérnök, aki titkos eljárással valódi pénzről teljesen hű lé- vonatot tud készíteni, arra kérte, hogy erre a célra nagyobb összegű pénzt adjon, majd bizalmának felkeltésére beinvitálta Nyíregyházára, ahol Langer Lajost mutatta be lengyel mérnökként és amikor néhány tízpengős jólsikerült kísérlete után 1000 pengőt kértek, azt is átadta Klein. Jakab és Langer „mérnök úr“ nagy hokusz-pokusz közben kicserélték a tíz darab százpengőst értéktelen fekete ipapírrail és ijedten köztölték KIeinnal, hogy a másoláshoz szükséges folyadékból sokat használtak és a pénz teljesen elégett. Klein természetesen a szélhámosság felfedezése után sem mert megtorló lépéseket tenni Langer és társa ellen, mert félt annak rávonatkozó büntető következményétől is. A harmadik bűncselekmény, amivel Lángért és Jakabot vádolják, az, hogy 1937. év augusztus havában Zelekovics Károly garbóiéi lakost fondorlattal tévedésbe ejtettek azzal, hogyha pénzt ad nekik, Szatmáriról és Nagybányáról aranyat és ezüstöt fognak busás haszon ellenében csempészni. Zelekovics erre a célra 1900 pengőt át is adott nekik, de a pénzzel többé nem jelentkeztek. Langer Lajos a vádirat ismertetése után kijelentette, hogy nem ér.zi magát bűnösnek, mert nem követett el semmit. Ezután részletes védekezése során elmondotta, hogy a szélhámosságokban! nem vett -részt és Zelekovics vádaskodása csupán bosszú műve. Előadta, hogy Zelekoviccsal együtt csempészett selyemárüt, de egy alkalommal a nagyértékü selymet elkobozták, mire Zelekovics abban a tudatban, hogy ő tett ellene feljelentést, bosszút esküdött. Mikor a vádba tett napon Garbóiéra ment, éppen az ellenkezője történt, mint amit Zelekovics állít, mert becsalták agy szobába, ott megkötözték, azután kirabolták. — Majd kényszerítotték, hogy egy bont állítson ki, amelyben elismeri, hogy 1500 pengővel tartozik Zeleko- vicsnak. Tagadta, hogy bármikor is lengyel mérnöknek adta volna ki magát, ami már azért is képtelenség lett volna, mert a sértett Klein Imre évek óta személyes ismerőse volt. Jakab Imre szintén tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy Zeleko- vics-csal Debrecenben találkozott, ahol 500 pengőt adott kölcsön neki néhány napra az általa Ígért gyümölcsüzletre előlegképpen. A pénzt azonban nem kapta meg. Pár hét múlva Mátészalkán találkozott Zele- koviccsal, akinek szemrehányást tett. Zelekovics arra kérte, hogy szóljon Langernek, hogy menjen ki hozzá Garbókra, mert egy nagyobb tétel selymet akar értékesíteni, ö is kiment Langerrel abban a reményben, hogy a vételárból Zelekovics megadja a tartozását. Fel is keresték Zelekovicsöt és míg Langerrel a szobában folyt az alku, ő a konyhában evett. Egyszer csak kétségbeesett hangon kiáltozni kezdett Langer: — Segítség, megölnek, kirabolnak! Amikor támogatására akart menni, két ember őt is megragadta és kivitte az udvarba. Nem sokkal később alaposan összeverve kilökték Lángért is az udvarra, aki feldúltam remegő izgalommal elmondotta, hogy egy bont zsaroltak ki tőle. — Langer feljelentést is akart tenni, de ő lebeszélte, nehogy a csempészés a napvilágra kerüljön. Ugyancsak tagadta, hogy Klein Imrénél járt és kérte, hogy szembesítsék a sértettel, aki azonban időközben Csehszlovákiába költözött. A vádlottak kihallgatása után Ze- lekovicts Károlyit szólította be Kenyeres teremőr. Zelekovics részletes vallomása során elmondotta, hogy kiment hozzá egy Grünblatt nevű fiatalember és elmondotta, hogy ismerve becsületességét, egy báró azzal akarja megbízni, hogy a Romániában levő vagyonát csempéssze át, amiért búsá- san megfizetne. Eleinte ki akart térni az ajánlat elől', de újabb rábeszélésre elhatározta, hogy a megj előlit napon beutazik Debrecenibe a „báróval“ beszélni. A „Méltóságos báró úrnak azonban nem tettszett a pofám“ — folytatja a vallomását és Grünblatt kijelentette, hogy a szolgálataimra, sajnos, nincs szükség. Legújabb férfiszövetek, férfiingek pu lóverek, nyakkendék Mindent tagad a rablás és csalással vádolt Langer Lajos KI az a titokzatos Grünblau ? — I bizonyítás kiegészítésire elnapolták a tárgyalást Páratlanul izgalmas ügyet tárgyalt Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telefonszám: 503, Október 21, 22, 23. Péntek, szombat, vasárnap. Budapesttel egyidőbeny Cifra nyomorúság Bónyi Adorján pompás uj magyar filmje. Előadások: pénteken és szombaton3, 5, 7 és 9 óra után 15 perccel, Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órai kezdett»!. nt0 Uránia Filmszínház Október 21, 22, 23. Péntek, szombat, vasárnap. Budapesttel egyidöbe» I Cifra nyomorúság Bónyi Adorján pompás uj magyar filmje. Előadások: pénteken és szombaton 3-5-7 és 9 óra előtt 10 perccel. — Vasárnap délelőtt fél 11 órakor és délután 3-5-7 9 és órai kezdettel
