Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-10-15 / 232. szám
ára 10 fillér Nyíregyháza, 3938. október 15. (Trianon 19.) VI. évfolyam 232 (1662) lizám. " Szomba NYÍRVIDÉK »LG SI és kiadóhivatal Bethfen-ote« 1. sz. 0^*2 1*71 A I BJApil fiP ^ if*$®tataksrék! csekk az ám: 47.139. Tekfónszám: 77. V V I I mHI * UMT Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P„ Köztisztviselőknek 20^-os engedmény, Megszakadtak a komáromi tárgyalások Magyarország a négy nagyhatalomhoz fordul hővogefésefneh gyors teljesítéséért — Éjszakai minisztertanács Budapestiig Komáromból jelentik: A magyar és csehszlovák delegáció tárgyalásai csütörtökön este megszakadtak. A magyar delegáció 7 órakor ment át Ókomáromba és hét óra után 7 perccel mentek be a delegáció tagjai a tanácsterembe. Az ülés mindössze 5 percig tartott. Utána a delegáció tagjai visszatértek Ókomáromba, a Zsófia hajóra. Kánya külügyminiszter bejelentése az ötperces ülésen Komáromból jelentik: Kánya Kálmán külügyminiszter a magyar és csehszlovák delegáció csütörtök esti néhány perces ülésén bejelentette, hogy érintkezésbe lépett kormányával s kormánya utasítására a kővetkező nyilatkozatot teszi: Amint már ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legöszintébb szándékokkal s abban a biztos reményben jöttünk ide, hogy a lehető legrövidebb időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi az országaink között fennálló viszonyt. Sajno?, ez a reményünk nem ment teljesedésbe, nem akarok itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivatkozni, mert az részünkről a tárgyalások során többször megtörtént. Hangsúlyozóban ki kell azonban emelnem, hogy az uj határokra nekünk csütörtök reggel átnyújtott ellenjavaslat annyira eltér a mi felfogásunktól, hogy az ujjárendezés a apelvét illetőleg oly ür tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy am ők áthidalását felfogásunk szerint ezektől a tárgyalásoktó nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy a tárgyalásokat a maga részéről befejezetteknek tekinti és Magyarország Csehszlovákiával szemb-n fennálló területi követeléseinek mielőbbi rend^ését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri. Kánya nyilatkozatát magyarul olvasta fel, majd a nyilatkozat francia szövegét Írásban átnyújtotta a csehszlovák delegációnak. Trso miniszterelnök, a csehszlovák delegáció vezetője kijelentette, hogy a nyilatkozatot tudomásul veszi. A két küldöttség tagjai ezután kézszoritással búcsút vettek egymástól s a magyar kiküldöttek azonnal gépkocsira szálltak s visszatértek a Zsófia magyar gőzösre. II csehszlovák delegáció magafarfása miatt szakadtak meg a tárgyalások lamirsm kivételivel egy vérest sem akarlak átatfnl, sél Kantáromat Is szakad kikelfinak akartik ayilvéaltaai • Űsszefsglalé jelentés I magyar kormány fenntartia magának, kogy az ország érdekeinek védelmére szükséges lépéseket megtegye A megszakadt komáromi tárgyalások tulajdonképpeni első etappja a müncheni négyhatalmi értekezlettel kapcsolódik össze. Szeptember 29-én határozatilag mondta ki a (müncheni konferencián résztvevő négy kormányfő, hogy amennyiben három hónapon belül a lengyel és magyar kisebbség problémáját az érdekelt kormányok megállapodás útján nem rendezik, a négy hatalom ott jelenlevő kormányfői újabb összejövetelen tárgyalják meg ezt a kérdést. A konferencia nyilvánvalóan úgy gondolta e kérdés rendezését, hogy Csehszlovák iának lengyel és magyar kisébbséglakta területeit Lengyel- országhoz, illetőleg Magyarországhoz csatolják. (Ezen az elvi alapon állott a magyar kormány, amikor a csehszlovák kormányihoz fordult, hogy a tárgyalásokat haladéktalanul megkezdjék és amidőn október 3-án jegyzéket nyújtott át és abban október 6-ban állapította meg a tárgyalások megindulásának időpontját. Ebben a jegyzékben néhány olyan kívánságot is felvett a magyar kormány, amelyek a tárgyalások komolyságát voltak hivatva biztosítani. Ezekre a csehszlovák kormány elvben beleegyező, de gyakorlatilag halogató .választ adott, míg végre október hó 9-én a tárgyalások meg indultak. A tárgyalásokat megelőzőleg a csehszlovák kormány többízben kifejezésre juttatta a magyar kormány képviselőjével szemben, — de nyilvánosan Í9, így a rádió és sajtó útján — hogy Csehszlovákia idegen nemzetiségeit nem óhajtja keretei között megtartani, hanem azokat, illetőleg az általuk lakott területeket hajlandó átadni. Az elvi kérdésben tehát nem állott fenn ellentét a nagyhatalmak, Csehszlovákia és Magyarország között. Az átadandó területek meghatározásánál) nyilvánvalóan ugyanabból az elvből kellett kiindulni, amelyeket a szudótaniéjnetek által lakott- területüknél alkalmaztak, nevezetesein, h-ogy a húséi év előtti állapotok, illetőleg azt megelőző legutóbbi nép- számlálás adatai az irányadók. Fokozottan áll e tétel a magyarokra nézve, hiszen olyan területről van szó, amely azelőtt Magyarországhoz tartozott, de onnan, mint a müncheni értekezlet határozatai mutatják, a wilsoni elvek megtagadásával jogtalanul elcsatolták. így tehát ezt a jogtalan és igazságtalan állapotot nem lehet a rendezésnél figyelembe venni, hanem vissza kell térni a jogtalanság és igazságtalanság előtti állapothoz. Bár az elveket így tisztázták, a csehszlovák kormány az október hó 9-én megindult tárgyalásokon először is erős harcba került a magyar delegációval, a jelképesen átadandó területekre vonatkozóan, de a tiszta magyar területek átadásánál is olyan álláspontot foglalt el, amely azt mutatja, hogy ki akarta játszani a területek átadását. Érdekes az is, hogy amikor a magyar kormány átnyújtotta javaslatait, a csehszlovákok csak nehezen voltak hajlandók el len javaslata ihat megtenni s ez az ellen javaslat nem is szólt magyar területek átengedéséről, hanem csak arról, hogy a csehszlovák állam kebelében autonómiát hajlandók biztosítani a magyarságnak. Természetesen a magyar kormány ezt a megoldást eleve elutasította. Erre a csehszlovákok újabb ajánlatot tettek, amely a magyarlakta területek egy töredékének átengedésére terjed ki csupán. Ez a javaslat csupán a Csallóközt foglalja magában s Komáromon, kívül egy várost sem volt hajlandó átadni, sőt Komáromot is szabadkikötőnek kívánta nyilvánítani. A csehszlovák kormánynak ez a semmivel sem indokolható álláspontja elárulja, hogy hiába fogadta el azt- az elvet, hogy a nemzetiségi elv az irányadó, nyilvánvalóvá vált, hogy magyar nemzetiségi területeket akar uralma alatt tartani. A magyar bizottság ezt a jegyzéket sem fogadhatta el. A mai napra újabb jegyzéket! Ígért a' csehszlovák kormány, amely még egy kisebb töredéket is hozzácsa-
