Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-12 / 229. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1938, október 12. (Trianon 19.) VI. évfolyam 229 (1659.) &zám. ^8 Szerda YIRYIDEK M Wtnnt ,h, L I. „il i és kiadóhivatal Bethteo-otoa 1. sz. % nA| ITII/A| MADII AD * &**** csekkszám: 47.139. TAfóosrto: 77. I UUIIHHI llHMUMr Közt Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. isztviselőknek 20^-oe engedmény. A magyar delegáció nára döntést akar Komáromban Területi követeléseinket minden körülmények között fentartiuk Engedményt csak gazdasági téren adkatnnk Komáromból jelentik. A komáromi tárgyalások során ma délelőtt a szakértők tanácskoztak. A tárgyalá­sok elhúzódásának oka az volt, hogy a szlovák delegátusok teljesen fel­készületlenül Sítek le az asztalhoz * egyetlen statisztikai adat sem ál­lott rendelkezésükre, kivéve azokat, amelyeket a magyar delegáció ter­jesztett elő. Miután pedig a szlo­vákoknak sincs megfelelő statiszti­kusok, Angliához fordultak segítsé­gért s Loadonból meg is érkezett Vansittart egyetemi tanár, aki a szlovákokat Teleky Pál világhírű földrajztudósunkkal szemben képvi­selni fogja. Statisztikai adatok hiányában a csehek azt a kérést terjesztették a magyar bizottság elé, hogy a to­vábbi tárgyalások folytatására s a statisztikai adatok áttanulmányozá­sára egy heri haladékot adjanak. A magyar delegáció a leghatározottab­ban szembe helyezkedett ezzel a ké­réssel s a tárgyalások továbbfolyta­tását követelte A magyar delegáció vezetői kijelentették, hogy még a mai napon döntést akarnak elérni a te­rületrendezés kérdésében. A lapok megállapítják, hogy a tárgyalások kedvező mederben foly­nak 8 remény is van arra, hogy rövidesen megegyezés jön létre. A magyar kiküldöttek a leghatározot­tabban kijelentették az eddigi tár­gyalások során, hogy az általuk elő­terjesztett területi rendezéshez ra­gaszkodnak, területi követeléseikből semmit sem engednek s ha mégis valami engedményekről lehetne szó, az csak gazdasági természetű fehet. 11 éra elöli 10 perccel katenáiek átlépték a trianoni latért Sátoraljaújhelyről jelentik: Sátor­aljaújhely lobogódíszben, örömmá­morban várta a mai napot. A lakos­ság egész éjszaka talpon volt, hogy szemtanúja lehessen annak a nagy történelmi jelentőségű pillanatnak, amikor a magyar katonák átlépik a trianoni határt. A nagy pillanat háromnegyed 11 órakor érkezett el. Vitéz Füzesséry István őrnagy vezetésével átvonult a Ronyva híd- jón egy század. Mielőtt azonban az átvonulás megtörténhetett volna, a virágokkal elárasztott híd egyik fe­lét meg kellett tisztítani a virágok­ból, amelyeket a hdí egyik oldalára toltak át s egy utászkülönítmény megvizsgálta a hidat. A csehek ugyan biztosították a r magyar katonákat, hogy a hidat e nem aknázták alá, azonban óvatos- 5 Ságból a hidat mégis 'teljesen át- r vizsgálták s miután jelentették, hogy j semmi veszélytől sem kell tartani, i megindult a magyar katonaság a í hídon át. Pontosan 11 óra 'előtt 10 perccel haladtak át az első magyar katonák a hídon s birtokaikba vették a kis- áHomást, valamint a csehek által épített új állomást, .valamint azt a háromszög alakú területet, amely­nek minden oldala egy kilométer hosszú. Ezzel a lépéssel megindult a Felvidék visszaszerzése. A polgári lakosság ez alatt a tria­noni határon inneni és túli részről kövekkel dobálta tele a Ronyva medrét s gyalogszerrel, száraz láb­bal keltek át a ipatak medrén .s örömkönnyek között ölelték át egy­mást azok, akikét húsz éven át el­szakítottak egymástól. Időjárás Az ország nyugati .felében dél­nyugati, nyugati szél, változó fel­hőzet, néhány helyen, inkább csak a nyugati részeken eső várható. A hőmérséklet nem változik lényege­sen. Az arabok elfoglalták Palesztina háromnegyed részét Kairóból jelentik: Palesztinából a dlegszigorúbb cenzúra ellenére az a rtfiagy meglepetést keltő hír szivár­ogott ki, hogy az arabok már a múlt ur hét folyamán elfoglalták Palesztina /háromnegyed részét s az angolok­nak csak Palesztina egynegyed ré­sze van birtokukban. A jelentések szerint a harcokban 15.000 ktünőcn felfogy vérzett katona vett részt, de hogy mennyi tartalék áll mögöttük, senki sem tudja. Mussolinit, Hitiért, Mosciskit, a magyar kormányt üdvözölte Szabolcs történelmi hangulata őszi közgyűlése Vitéz Lázár Ferencet főjegyzővé, Tétk Lásziá dr. í kisvárdal fő- szelgabiróvá, Beává Bertalan dr.-t másedfőjsgyzővé, Okolicsányf lézsef dr.-t aljegyzővé, Hunyadi Gyula dr. t szelgabirévá választatta a közgyűlés Csaknem azokban a boldogító történelmi pillanatokban, amelyek­ben a felvidéki magyarság mámoros lelkesedésétől fogadva megjelentek az első magyar csapatok az eddig rabságba vert Sátoraljaújhelyen és Ipolyságon, Szabolcs ősi vármegyéje rendkívüli érdeklődés mellett, a lel­kes bizakodás, a törhetetlen, elszánt hit és szolidaritás fenkölt átérzé- sében tartotta meg őszi közgyűlé­sét. A vármegyeháza ormán ma dia­dalmas lobogással lengett a három- színű zászló. A vármegye díszruhás hajdúinak kivont kardja, a sűrű so­rokban felvonuló megyei bizottsági tagok bizakodó mosolya most a ma­gyar lélek fényét villantotta, az öröm és öntudatos bizakodás új magyar holnapot ígérő érzésének tüzét. A színültig megtelt terembe a történelmi idők forró hangulata kelt életre és amikor ebben a his­tóriai hangulatban megjelent a te­remben a vármegye főispánja, alis­pánja, tisztikara, lelkes éljenben tört fel az érzés, az egybeforrás, a vezetők iránt való hála és bizakodás kifejezése. Az elnöki emelvényen mintha vesztett volna tragikusan fájdalmas jellegéből az- országzászló, mintha csengőbben, ércesebben, imádságosabb bensőséggel hangzott volna a Hiszekegy, amelynek fohá­szát éveken át olyan mély bizako­dással mondották itt el a Csonka­ország keménykötésü magyarjai. Tiszteletadás a nagy jövőbelátó Gömbös Gyula sírja előtt, üdvözlő köszöntés MHSsellninak és Hitlernek Az ima elhangzott, minden szem a történelmi múlt és fiatalos lendü­lettel alkotó magyar jövő reprezen­tánsára, vitéz bulyi és jéked Jékey Ferenc dr. főispánra szegeződött, aki mély hatást és bizakodó lelke­sedést keltő szavakban adott kife­jezést a történelmi Idők, a törté­nelmi feladatok magyarságát átfogó érzéseknek és eszméknek a követ­kező megnyitó beszédében: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A húsz év óta tartó sötét magyar éjszakát most kezdik először a fel­kelő nap sugarai megvilágítani. Vol­tak évek, mikor úgy látszott, vége mindennek, nincs menekvés a jelen szomorú helyzetéből. Egyedüli vi­gaszt a nagy múltba való visszané- zés nyújtott, a jövő semmi re­ményt. De ezek mögött a gyászos lát­szatuk mögött az idő, a Gond­viselés, amelyet megtéveszteni nem lehet, mégis nekünk dolgo­zott, egyszerre megindult körü­löttünk a föld a láthatatlan erők hatása alatt. S biztosnak látszik, hogy a nekünk oly jelentős átalakulás be fog kö­vetkezni azelőtt, mielőtt felvidéki testvéreink végleg elpusztultak vol­na, megszomorítva, megfogyva, de mégis élnek és érzik, hogy egyre közeledik számukra a megváltás napja. Talán nem lesz az eredmény olyan, mely teljesen kielégít ben­nünket, hisz megelégedve csak a magyar igazság maradéktalan győ­zelme esetén lehetünk, de mégis be kell vallanunk, hogy nagy lépés ez, amely a ma­gyar politika sikerét jelenti. Hiszen a nagyhatalmak, a csehszlo­vákiai magyarok ügyét záros határ­idővel napirendre tűzték és a négy nagyhatalom az egész világ közvéle­ménye előtt közös feladatának is­merte cl a felvidéki magyarság ügyé­nek megoldását, két baráti nagyhatalom pedig ki­jelentette, hogy addig nem ga­rantálja Csehszlovákia határait, míg a magyarság ügyének ren­dezése meg nem történik. Mikor a két barátságos nagyhata­lom e fényéről szólunk, gondola­taink önkéntelenül is arra a csen­(Fotytatúm a 4 4 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents