Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-11 / 228. szám

ÜMckMsfóaéfl és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. ?9»fotaJc«réki caekkezám: 47.139. Telefóossám: 77. * POLITIKAI NAPILAP mssagtm ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20^-os engedmény. MINDENT VISSZA! Komáromban megkezdődött a magyar-eseti tárgyalás I sálorallanlhelvi klsállanást 24, Ipelyságat 36 éra alatt vissza kell adni Magyarországnak A magyar történelem új fejezete indult el útjára tegnap Komárom­ban. Este 7 órakor Komáromban, a régi megyeházán megkezdődött a tárgyalás 'Magyarország és Cseh­szlovákia küldöttei között. A határmegáliapító tárgyalások iránt a világ minden részéből nagy érdeklődés nyilvánul meg. A ma­gyar újságírókon kívül olyan nagy számban érkeztek a tárgyalásra a külföldi lapok tudósítói, bogy a ma­gyar kormány külön termes hajót bocsátott az újságírók rendelkezé­sére, akik a tárgyalások tartama alatt innen fogják a külön erre a célra berendezett telefon vezetéke­kért tudósítani lapjaikat. A magyar delegáció tagjai Kánya Kálmán é9 Teleky Pál grófi vezeté­sével háromnegyed 5 órakor érkez­tek Üjkomáromba. A magyar dele­gátusokat a hídfőnél Alapy Gáspár polgármester üdvözölte. — Ez a város — mondotta a pol­gármester — a világ országútja mel­lett terül el. Több mint 15 eszten­dős polgármesterségem ideje alatt gyakran volt szerencsém üdvözöl- ini ebben a kis városban előkelő ven­dégeket, de olyan őszinte, igaz örömmel és olyan lelkesedéssel még nem üdvözöltem senkit, mint excel- lemciátokat. A mai sorsdöntő tör­ténelmi napokban e kis város lakos­sága nevében munkásságukra Isten áldását kérem. — Arra kérjük excellenciátokat, vigyék el a túloldali magyar test­véreinknek a mi üdvözletünkét, bogy örömmel, lelkesedéssel, becsü­letes magyar szívvel .várjuk őket vissza, örömkönnyel a szemünkben (fogjuk őket a keblünkre ölelni. ' Kánya Kálmán az üdvözlő sza­vakra így válaszolt: — őszintén köszönöm (hozzám in­tézett üdvözlő és szerenesekívánó szavait. Ügy érzem, hogy szavai az egész magyar nemzet szívéből szól­tak, az egész magyar nemzet óhaj­tását tolmácsolták. Még néhány óra csupán és megkezdődnek a tárgya­lások, amelynek során remélhetőleg sikerül az igazság jegyében álló oly 'egyezményt kötni, amely a Duna- medencének ebben a részében lakó népeinek biztosítja a barátságos együttműködést és nyugodt, zavar­talan fejlődést. — Polgármester úr szavai mögött egy kérdés is áll: Mi legyen a nem­zet magatartása az elkövetkező tár­gyalások óráiban? A választ már megadta a.z egész ország részére a felvidéki magyarság egyik képvise­lőjének minapi szózata: „öntudat­tal áthatott, nyugodt, fegyelmezett magatartás, rendíthetetlen bizalom abban, hogy Magyarországnak az igazságos béke megteremtésére irá­nyuló törekvését Közép-Európa bé­kéjének érdekében siker fogja ko­ronázni“. Hét órakor kezdődtek a tanácskozások (Ezután megállapították, hogy a magyar küldöttség milyen sorrend­ben megy át a hídon Ókomáromba. A magyar küldötteket az ókomáro- mi hídfőnél Krno, a cseh külügymi­niszter állandó helyettese, valamint Kobr Milos budapesti cseh követ várta és üdvözölte. Amikor a ma­gyar küldöttek a híd túlsó oldalához értek, a homokzsákok mögül előlé­pett Eszteiíházy János és Jaros An­dor üdvözölték a magyar delegátu­sokat. Alig indult meg a menet a várme­gyeháza felé, Komárom népe bol­dog örömmel, szinte szavalókórus­szerű kiáltással kezdte éljenezni a magyar minisztereket s egyre job­ban erősödött a tömeg kiáltása: — Mindent vissza! Pozsonyt visz- sza, Kassát vissza! Siteraljaajkely ős Ipolyság átadása Leírhatatlan lelkesedéssel köszön­tötték a honvédség küldötteit, ál­landóan éltetve a magyar hadsere­get és Horthy Miklós kormányzót. A magyar küldöttek a régi me­gyeháza épületében pontosan 7 óra­kor megkezdték tanácskozásukat a cseh küldöttekkel. A tanácskozás 9 óra előtt ért vé­get s a kiadott jelentések szerint a tanácskozás barátságos szellemben folyt le. A tegnapi tanácskozás eredménye az, hogy a csehek a sátoraljaújhelyi kis- állomást 24 óra alatt, Ipolyságot pedig 36 óra leforgása alatt kö­telesek átadni Magyarország­nak. A határrendezésre vonatkozó érde­mi tárgyalásokat a mai napon to­vább folytatják. Este 9 órakor Tiso szlovák mi­niszterelnök a magyar delegátusok tiszteletére vacsorát adott. Sitaraliauihelvaél és Ipolyságnál megszűnt a határfergalem Sátoraljaújhelynél a magyar ré­szen levő és még cseh kézen levő területek között teljesen beszüntet­ték a határforgalmat. Mindaddig, míg a magyar hatóságok birtokuk­ba nem veszik a felszabadítás előtt álló területeket, polgári egyének nem léphetik át a határt. Ugyan­ilyen szigorú intézkedést léptettek életbe Ipolyságnál is. I esek delegáció ma déleién taaalmáayazta a magyar Jegyzéket A Csehországból Komáromba ki­küldött delegáció albizottságai ma délelőtt a magyarok részéről át­adott javaslatokat tanulmányozta. A magyar és a cseh delegáció a tegnap este megkezdett tárgyalásait ma délután 2 órakor folytatja. A tárgyalások további folyamán is Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleky Pál gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter képviseli a magyar kormányit. A cseh delegáció tagjai is dr. Tisó, dr. Djurdjansky, dr. Párkány ruszin miniszter, Krnó és Straka Antal lesznek. R Szlovák akarat Zsolnán a szlovák néppárt és az Agrárpárt megalkuvó határozatot hozott, amely nem lehet irányadó a szlovák nép szemében és nem je­lenthet végső szót a magyarság szempontjából olyan sorsdöntő probléma terén. Mi változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy Szlovákia sorsáról népszavazás út­ján a lakosságnak kell döntenie és pedig annak a lakosságnak, amely 1918-ban ott lakott a szlovák hely­ségekben. A zsolnai határozat nem ezt mondja és habár bizonyos mér­tékben elégtétellel vehetjük tudo­másul, hogy a szlovák népnek im­már kormánya lesz, nem leplezhet­jük el aggodalmunkat, hogy ez a kormány csak* árnyékkormány lesz, valóban most is függő helyzetben marad Szlovákia Csehországgal. Ma is vannak olyan lelkiismeretlen po­litikusok, akik nem akarják belátni, hogy a Csehországgal való összefo­gás halálos bűnt jelentett a szlovák népre, vannak olyan megfizetett, könnyen befolyásolható szlovák po­litikusok, akik tessék-lássék alkot­mánnyal is megelégszenek, csak­hogy a Hradzsinnal .való kapcsola­tot fenntartsák. Bámulatos az a ci­nizmus, amellyel ezek a raff inált politikai rókák saját népük sorsát el akarják intézni. Jól tudják, hogy egy dualisztikus megoldás éppen úgy kizárja az öncélú szlovák életet, amint az Osztrák-Magyar Monar­chia kettős erkölcsi világot teremtő dualizmusa sem engedte meg a ma­gyar erők nemzeti formákban való, tehát természetes kibontakozását. Nem, a zsolnai határozat csak a kezdetét' jelenti a szlovák szabad­ságharcnak. Most jön a nagy szlo­vák megmozdulás, amikor majd maga a nép hallatja szavát. A szlo­vák nép nagy része pedig nem akar tudni a csdhekről, a szlovák nép nagy» és értékes többsége inkább ide gravitál a magyar rónák felé, «honnan kenyeret kapott és ahol szerető testvéri karok várják. Ép így ide vágyódik a cipszerség és a ruténok földje. Ma cseh szuronyok között meghozhatták a zsolnai ha­tározatot, de ezután bontakozik ki majd a teljes szlovák népi erő, az az akarat, amely a nép akarata lesz, amely le fogja dobni magáról •a cseh közeledés bűvöletét, amely meg fogja torolni a húsz esztendős bűnöket és igazi szabaodságot, igazi szabad szlovák életét, egyúttal pe­dig biztos megélhetést, kenyeret, munkát jelent a szlovák milliók számára. Ezért küzd a szlovákok minden igaz híve, ezért fogunk mi, magyarok is harcolni, mert ez az igazság és tisztesség, amelynek pe­dig végre eljön győzelmes országa. De ennek az igazságtevésnek el­jöveteléért nekünk is harcolnunk keJl. Elsősorban küzdenünk kell, ha úgy hozza a sors a legmesszebbme­nő önfeláldozással nekünk is a len­gyel határért, a közös arcvonalért Lengyelországgal, küzdenünk kell a becsületes szlovák autonómiáért, a népszavazás el érdemié séért minden erőnkkel. Bizalommal kell vámunk a vezetők irányítását és készen kell államink a nagy parancsok ma­radéktalan teljesítésére. A Felvi­dékért való harcban már nincs visz- szatérés, nem lehet visszakozni, itt csak egy lehet, győzni vagy elpusz­tulni mind qgy szálig a gyalázatos trianoni élet színtelen világában. Párkány István dr. lett a ruszíaik kormánybiztosa A cseh kormány a ruszin föld ed­digi kormánybiztosát fölmentette és helyébe Párkány István dr. minisz­tert nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents