Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)

1938-10-08 / 227. szám

Ára Í0 fillér Nyíregyháza, 1938. október 8. (Trianon 19.) vi. évfolyam 226 (1656) szám. * Szombat B—«trlartőaég és kiadóhivatal Bethlen-atc* 1 fmM&néki osekkszám: 47.139. Tcfatóaszúm • % DA I |TS1{JII NAPI! AP & Etófieetés: Egy hónapra 230, negyedévre 730 P. : 77. lULI ilMriLnr Köztisztviselőknek 2095-os engedmény, Népszavazást követel a Times Szlovenszkón és Kárpátalján fiz 1910-í népszámlás adatai alapján döntenek az elcsatolásról eljárás nélkül Magyarországhoz csa­tolnák, mert ez a terület is olyan volt, amelyet csak harcászati érdek­ből csatoltak el Magyarországtól. Ma már ez az érdeke az új Cseh- országnak nem áll fenn. A leghelyesebbnek véli a cikkíró, ha Szlovenszkő és Kárpátalja népe maga dönt hovatarto.zandósága felett. I A határsávban egy kilométer szé- j Iességben a szőlőt, gyümölcsösöket is teljesen kifosztották. fi németak tartatják a meg­szállást A német hadsereg ma reggel 8 órakor tovább folytatta a negyedik határsáv megszállását. Hitler kancellár mia is látogatást tesz a szudétavidéken. Ma délelőtt Jégerndorif lakossága tüntető lelke­sedéssel ünnepelte Hitler kancellárt'. fi nemzetközi értekezlet terve Bonnet francia külügyminiszter a tervezett nemzetközi értekezlet kérdésével foglalkozva ki jelentette, hogy csak abban az esetben lenne értelme egy .nemzetközi értekezlet összehívásának, iha azo>n valameny- nyi állam résztvenne. Éneikül az értekezlet sikerére semmiféle kilá­tás sem lehet. Haltlos gázolás Székesfehérvárott, a Széchenyi- utcában ma délelőtt egy személy­autó elütött egy hatéves kisleányt. A szerencsétlen gyermek szörnyet­halt. A vizsgálat megindult. Tárgyalások efőtt Egy mondvacsinált ország buká­sánál állunk és aktív részesei va­gyunk egy .igazságosabb helyzet ki­alakításának. Az események soro­zatos láncolata azt igazolja, hogy amit húsz esztendő óta hirdettünk és állandóan ismételtünk, az most minden tekintetben igazol bennün­ket 9 az események könyörtelenül lerántják a leplet azokról a machi­nációkról, amelyek nem ismertek se jogot, se 'történelmi múltat, se ön­rendelkezést, se igazságot, csak ha­talmi céut, ami most az idők lengő szalmaszálává vált. így .járt Cseh­szlovákia. Elég wollt annyi, hogy egy öntudatra ébredt nagy nemzet ve­zére feltárja az igazságot s íme, egy­másután omladoznak Csehszlová­kia falai, (hála Isten, ez ideig komoly véráldozat nélkül. A magyar kor­mány ebben a példa .nélkül álló helyzetben a lehető leghelyesebb magatartást tanúsítja. Felállította a magyar követelések pontjait s ezek ugyanolyan határok között mozog­nak, mint amilyeneket német és len­gyel 'vonatkozásban máris kielégí­tettek. A magyarlakta területeknek vissza kell kerülniök az anyaország­hoz s azoknak a felvidéki .nemzeti­ségeknek, amelyeket a háború utáni időkben megkérdezésük nélkül .ra­gadtak ki egy ezeresztendős ország birodalmi kötelékéből, — részükre népszavazást kívánni. Döntsenek afeletti, hogy melyik ország kebelé­ben akarják élni életüket. Ezeket a követeléseket a magyar kormány jegyzékben hozta tudomására a cseh kormánynak. De a magyar jegyzék a tárgyalások megkezdésé­nél garanciákat is követelt. A kö­vetkező intézkedések haladéktalan megtételére hívjuk fel tehát a prá­gai kormányt: Bocsássa szabadon az összes magyar politikai foglyo­kat. A csehek szolgálatában álló magyar katonákat rögtön szabadsá­golják, hogy azok lakóhelyükre tér­hessenek vissza. Szerveztessenek rendfenntartó osztagok s végül a visszacsatolandó területek átadásá­nak jelképezésére két Ihatárvárost a magyar csapatok megszállnak. A magyar jegyzék tehát semmiféle különös feltételeket nem szab. Ezek * feltételek minden területátadás­nál önmagáiktól értetődik. Amikor a magyar kormány ilyen szellem­ben indtíja meg a tárgyalások le­folytatásához szükséges akcióját, nyilvánvalóan az a szempont vezeti, hogy ne maradjanak tüskék a szí­vekben, hanem 'véglegesen, de rög­tön rendezést nyerjenek ia megol­datlan problémák a Kárpátok al­ján. Ma már biztosítékok vannak a kezünkben arra nézve, hogy a nagy ha tál mák ezeket a magyar kö­veteléseket megértéssel fogadják. Szeretn énk és őszin tén óhaj tjük, hogy ugyanilyen megértés nyilvánul­jon meg a csehek részéről' is, akik « német és a lengyel viszonylatban Londonból jelentik: A Times mai száma nyílt levelet közöl Artney szakíró tollából. Artney cikkében többek között a következőket írja: — A magyarság ugyanolyan kö­vetelésekkel lép Csehszlovákiával szemben, mint a németek. Ez ter­mészetes is, mert azokat a területe­ket, amelyeket a békeszerződések­kel Magyarországtól elvettek, gaz­Prágából jelentik: A nagyhatal­mak által kiküldött határrendező bizottság megállapította, hogy 'azo­kat .a területeket, amelyeket a mün­cheni egyezmény értelmében a cseh­szlovák köztársaság területéről el Barabásról jelentik: A cseh meg­szállott területen levő Nagybégány község férfilakosságát a csehek ki­rendelték lövészárkok és gépfegy­verfészkek ásására. A férfilakos­sággal fákat döntetnek ki s ezekkel .részben az utakat torlaszolják el, részben pedig a gépfegyverek szá­mára készíttetnek belőle fedezéket. A csehek Kárpátaljáról való kivo­nulásuk előtt a hatalmat fel fegy­verzett csőcseléknek adták át s ezek mint vörös nemzeti Védőrség a Ieg- terrorisztikusabb módon lépnek (fel a .nagyhatalmak kívánságát oly gyorsain akceptálták. Be kell 1 át­írnak, hogy cseh és magyar érdek egyaránt, hogy a béke közöttünk szolid alapokra, legyen léfektetve. Magyarországnak vitális érdeke fű­ződik ahhoz, hogy visszakapja őt megillető területeit, de ezeket a te­rületeket egyébként is csak hatalmi célok érdekében bitorolt Cseh­ország, mert a .békeszerződések al­káliméival katonai indokok alapján juttattak cseh impérium alá oly nagyszámú kisebbségi lakosságot, amelynek centrifugális erejét a rö­vidlátó cseh politika nem tudta el­lensúlyozni. Ez a politika eredmé­dasági és harcászati szempontok alapján kebeleztek be a csehszlovák köztársaságba. Csehországnak a változott hely­zetben elsőrendű érdeke az volna, ha a körülötte .levő államokkal meg­békélne. A Magyarországgal való megbékélést azonban mindaddig nem érheti el, míg .a magyar köve­teléseket nem teljesíti. Nagyon jó .volna tehát, ha Kárpátalját minden kell csatolni, az 1918-iki állapotnak megfelelően kell teljesíteni, tehát a nemzetiségi arányszám megállapítá­sánál az 1910. évi népszámlálás adatai a döntők. a lakossággal szemben. A vörösök ■a magyarok elleni gyűlöletet szítják s azzal lazítanak a magyarok ellen, hogy gazdasági tekintetben sokkal rosszabbul jár Kárpátalja népe, ha iM agyar országh oz csa tlakozik. Munkácsról, Ungváriról a kaszár­nyákból minden elvihető dolgot el­szállítottak a csehek. A kommunista vörös őrség újab­ban majdnem minden éjjel elsötétí­tés i gyakorlatokat végez, hogy a sö­tétség leple alatt .annál jobban lop­hassanak. I nyezte azt, hogy ime, bekövetkezett a cseh állam bukása s ez a bukás automatikus volt, ami ellen immár semmi védekezés nincsen. A meg­maradó Csehországnak igen nagy érdeke (fűződik ahhoz, hogy hatá­rain belül békességben élhessen. A határgaranciák viszont csak akkor következhetnek be, ha Csehország minden magyar követelést teljesít­ve, nem zárkózik el a végleges és döntő megoldástól. A meginduló tárgyalások .mindenre választ .adnak s a magyar közvélemény higgadtan és teljes önmérséklettel kíséri azok lefolyását és az események betelje­sedését. Ezt a higgadtságot, de fő­ként a nemzet egységes megnyilat­kozását minden pillanatban szem előtt keld tartanunk, mert hiába vannak kitűnő vezetői a nemzetnek, ha a döntő diplomáciai ütközetek alatt a közvélemény sorai megosz­lanak s erőnk szétforg ács olásával az ellenfél diplomáciai hadmozdulatait segítjük elő. Szerencse, hogy a ma­gyar fajnak vérében van' az össze­tartás minden olyan .alkalommal, amikor .nagy cselekedetek .végrehaj­tására hivatott. Fel sem merjük té­telezni, hogy a mai generáció ne is­merte volna fel a jövője által tá­masztott követelményeket. I kommunisták veszik át a hatalmat a csehek által elhagyott Kárpátalján

Next

/
Thumbnails
Contents