Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 196-245. szám)
1938-09-27 / 217. szám
oldd (Trianon 19.) 1938 szeptember 27. A nőidivat újdonságai A LEGSZEBB KABÁT, KOSZTÜM, RUHA ÉS KALAP MODELLEK NAGY VÁLASZTÉKBAN, OLCSÖ SZABOTT ÁRBAN Maibaum Mariska Divatüzletében. (Rákóczi utca 4.) arc és Európa nagy nemzeteinek is fel kell ismemiök végre, hogy hazugok és cselszövők félrevezették és becsapták őket! Jaj és százszor jaj nekünk, hogy a világ folyását kormányzó hatalmasságok csak most, 20 év múltán jöttek rá erre! Mi már évszázadok óta ismerjük őket! (— Vissza a Felvidéket! Vesszen Csehszlovák ia!) Ismerjük őket jól. Nem egyszer találkoztunk .velük a történelem folyamán! Hogy nagyon messze ne menjünk vissza a történelemben: megtanultuk őket ismerni a Bach- korszakban, hiszen ezek voltak évszázadok óta a zsákmányra és hódításra éhes kétfejű sasnak mindenkori pribékjei, a lakájai, a 'börtönöm, a besúgó spionjai, a hóhérai, a poldcéjai és végül ugyanezek voltak a nagy .világégésben az árulói! Ismerjük őket nagyon jól! Ez a cseh árulás ólálkodott valamikor Rákóczi Ferenc feleségének a háta mögött. Mikor lehanyatlott a 48—49-es sza- ibadsághaTC, a Baoh-korszakban ezek ültek a nyakunkra, a D other dón és as Isonzónál ezek árulták el hadállásainkat és ezek adták meg magukat vx első puskalövésre! Hány ezer és ezer szegény magyar katona lett áldozata ezeknek az aljas árulásoknak! ismerjük őket nagyon jól az orosz fogságból, ahol a nagy orosz testvér jóvoltából légiókat alakítottak és felfegyverkezve abban telt az örömük, hogy a lefegyverzett szegény magyar és német hadifoglyokat Kínozták:, gyötörték és gyilkolták! Jaj, milyen bátrak voltak ottan, a fegyvertelen szegény foglyokkal ipsémben! füs ismerjük őket a békekötés- körüli aljas hazugságaikkal és cselszövéseikkel ÍS ismerjük őket a demokrácia álarca alatt, zsarnokságukkal és elcse- hesítő törekvéseikkel! Erőszakossá- gaikikai és .valóságos rend őr uralmuk kall? Én ügyvéd .vagyok, de most nem védöbeszédet, hanem vádbeszédet akarok tartani felettük az egész világ és az igazságos Isten ítélőszéke előtt! (— Mindent vissza! Követeljük a Felvidéket! A demokraták mindig azt tanították, hogy a demokráciának éltető eleme, levegője a szabadság! A szabadság, amelyet nemcsak saját ma- {Juki irányában szeretnek, hanem amelyet mások irányában is tisztelnek és megbecsüléssel gyakorolnak! Azt tanították, hogy a demokráciában egyéni, lelkiismereti és teljes szólásszabadság uralkodik éa hogy ott tiszteiéiben tartják minMlnden méretű gyümöiciláda elsőrendű kivitelben kapható Kain József ládagy árában, Kisvár dán es némám erikái prédikált reformádenkinek a meggyőződését zeti érzését! Ezelőtt két héttel egy református magyar lelkész itt Nyíregyházán a mi kis tus templomunkban. Elmondotta, hogy kint Amerikában az a maroknyi magyar reformátusság, amely árván, egyedül, magára hagyatva él, az utolsó 30 év alatt 120 magyar református templomot 'épített magának. Elmondotta, hogy mindenütt virágzó iskoláik és hatalmas egyesületeik vannak, melyekben szabadon űzhetik nemzeti kultuszukat, ápolhatják magyar műveltségüket, nemzeti érzéseiket és az óhazához való hűségüket. Nem szól ott bele mindezekbe ég-világ on senki... Ez ott nekik a belső ügyük és hozzátartozik a nagy demokrata állam szelleméhez, alkotmányához és ott ezeket komolyan veszik! Ez az igazi demokrácia mindenesetre tiszteletet érdemel, még azok részéről is, akik a demokrata .világnézettel nem azonostíják magukat. De mi van mindezekből a felfújt csüh demokráciában?! Mit találunk ezekkel szemben!? Nem jó erről beszélni! Az embernek elszorul a szíve és ökölbe szorul a keze, ha mind-mind észbevesszük, hogy az elmúlt 20 év alatt mit szenvedett ott a magyarság, nem testileg és talán nem any- nyira anyagiakban, mint lelkiekben, szellemiekben! A bezárt, elkonifis- kált magyar iskolák, az éles eh esi tő törekvések, az elkobzott és cseh légionáriusok között szétosztott magyar földek, a szinte naponta üres hasábokon megjelenő magyar lapok, az állampolgárságuktól megfosztott és kiüldözött hontalan magyarok, az állásukból kitaszított magyar tisztviselők ezrei és ezrei, a menekült >va- gónlakók jajkeservei... és ki tudná mind felsorolni a barbár merényleteket, amelyeket az emberi jogok és szabadságok ellen elkövettek, mind- mind fényesen .bizonyítják, hogy náluk a demokrácia csak üres álarc volt, amellyel a nyugati nagy demokrata államokat maszkgolták! Valójában ma is azok, akik régen voltak: cselszövők, hazugok, börtönőrök, spiclik és ármánv- kodók!... Hála legyen a jó Istennek, végre ■hajnalodik! Kél az igazság napja! (— Éljen Horthy, éljen Hitler, éljen a Duce!) A kakas már régen szólott! A mi nagy angol barátunk, kinek nevére szálljon ezer áldás: a nagy lord Ro- thermere, már 10 évvel ezelőtt hallatta az éjszakába kihang.zó kiáltását! Nemsokára utána meg szóki t a nagy olasz álkmfénfiú, Magyarország hatalmas barátja: Mussolini is! (— Duce, Duce, Duce!) Most már mellettünk áll a hatalmas Németbirodalom .vezére és kancellárja is! Egész tömör egységbe sorakozó óriási nemzetével! A lengyelek és angol barátaink mind-mind szószólói lettek az igaz magyar ügynek! (— Horthy, Hitler, Duee!) Testvérek! Mégegyszer mondom, mégegyszer kiáltom: Hajnalodik! Ébredjetek! És most már vissza ne aludjatok! És ne engedjetek! TskiitsBok asztaliad bizalommal kormiavzénkra A férc-alkotmány összeomlóban! Most legyünk résen és most tartsunk össze! Kormányunk egyértelemmel állott ki a síkra a magyar igazságért! A felvidéki magyarság hivatott vezérei bátor szóval bocsátották ki kiáltványukat az önrendelkezési jog mellett és a magyar kormány nem habozott a felvidéki testvérek kibontott zászlója mellett az egész magyar nemzet erőteljes igenlését nyilvánítani! És ami fő, tekintsünk osztatlan bizalommal a mi fenkölt kormányzónk személye felé! Biztos kezekkel áll a magyar élet hajójának kormánykerekénél és jól tudjuk, hogy ez a hajó nem a Rony- ván, hanem a Dunán és Tiszán horgonyoz! (— Éljen a kormányzó! Éljen Hitler, éljen Mussolini, éljen Moscisky!) Most már ne csüggedjünk! Nem vagyunk egyedül, nem vagyunk magunkra hagyatva! Ügylátszik, hogy a nagy kultúrnemzetek lelkii&merete is ébredezik és ha látni fogják a mi összefogó hatalmas egységünket, amellyel felvidéki testvéreinknek, kormányunknak és a magyar államfőnek kimondott szava mögött sorakozunk, akkor számíthatunk arra, hogy ez a kemény állásfoglalás nem ma ra d hiábavaló! És ha mégis, ha mégis úgy következnék, hogy áldozatokat kell hozni: hát fogunk tudni áldozni! Sok vér lefolyt már a Dunán, Tiszán és sok vér lefolyt Volhinia mezőin és a Dolomitok, Karsztok szikláira! Aű»t se tudtuk jóformán, hogy miért! Hát nem fogjuk sajnálni most se, mikor tudni ifogjuk, hogy miért! (— Ott leszünk! Visszavesszük a Felvidéket!) Én nem tudok, félek meghalni addig, ainig a nagy feltámadást meg nem érem! Félek ott a túlvilágon találkozni az én szépapámmal, aki negyvennyolcban nemzetőrkapitány volt és a fiával, aki veressipkás főhadnagy volt, mert nem fogok tudni a szemük közé nézni, ha megkérdezik: Mit csináltatok, mivé tettétek a gyönyörű Nagy^Magyarországotl? Hát nem szabad nyugodnunk, kedves Testvéreim! Hangoztassuk a mi igazságunkat, álljunk és forrjunk össze ebben a nagy akaratban és ha úgy jönne, ne riadjunk vissza az áldozattól! Hiszen az igazságért küzdünk, az igazságért, ami mindennél előbb való! (— Nem, nem, soha!) Mi nem kívánunk harácsolni! Nem k í váin unk zs ákmá n yoln i! Mi a magunkét akarjuk! Nem kell nekünk a más folyója! Nem kell nekünk a mások bérce! Csak magyar föld és magyar róna! Ahogy az Isten rég kimérte! Nem kell nekünk idegen égbolt! Egy porszeme se a nagyvilágnak! Csak az kell, csak az kell, csak az kell, ami a miénk volt! Igazságot, igazságot, igazságot Magyarországnak! A tömeg percekig ismétli: Igazságot Magyarországnak. majd az egyesitett énekkarok a Nemzeti Hiszekegyet adják elő. Utána vért■ pezsditő, hatalma* szavalat hangzik el. Reményi József V. é. tanító növendék Sajó Sándor Vagyunk még magyarok c. gyújtó hatású, öntudatra inspiráló költeményét adja elő tomboló lelkesedést kelt© erővel és lendülettel. Követelek ezeréves határainkat Az énekkar a Szózatot adja elő, majd szigeti Vass Jenő dr. felolvassa a nagygyűlés határozati javaslatát, amelynek értelmében Nyíregyháza népe nevében a Revíziós Liga tagozata a következő levelet intézi Mussolinihoz és Hitler kancellárhoz : Nagyméltósága Benito Mussolini Urnák, Olaszország miniszterelnöke Róma. Adolf Hitler Urnák, Németország Kancellárja Berlin. Már több, mint húsz éve sanyargatják magyar testvéreinket a csehek. Ezen idő alatt nagyobb erkölcsi és anyagi kárt tettek nekünk és Európának, mint hajdanában a pogány törökök és tatárok. Soha ki nem egyenlíthető kárt okoztak légióként azzal, hogy belevítték a Felvidék testébe a legveszedelmesebb mérget — az orosz bolsevizmust — s ezzel kapukat nyitottak e veszedelem számára. Soha el nem múló hálával és rajongó szeretettel köszöntjűk Nagyméltóságodat azért, hogy teljes erejével és világraszóló hatalmával felvette a küzdelmet a bolsevizmus kiirtására. Egyben kérjük, hogy felvidéki magyar, szlovák és rutén testvéreinket is szabadítsa ki a most már Európát feiye- gető bolsevizmus karjai közül, Mi magyarok hivatkozunk történelmi jogainkra és követeljük ezeréves északi határainkat, hogy a bolsevizmus elleni küzdelemben keblünkre ölelhessük szlovák és testvéreinket, akikkel együtt éltünk, együtt éreztünk és véreztünk a századok viharai között. Együtt védelmezett bennünket a Kárpátok hatalmas hegy koszorú ja. Ezeket a határokat, amelyeket a Teremtő olyan fenségesen alkotott meg, botorság volna emberi szándékokkal megváltoztatni. Igazolják ezt az elmúlt húsz esztendő szenvedései is bizonytalanságai is. Szlsvák és rutén testvéreink nemcsak ígéreteket, de a legszélesebb körű autonómiát várhatják és igényelhetik tőlünk, mert mi lovagiasan mindig többet adunk, mint amit Ígérünk. De ezt követeli tőlünk nemcsak a szivünk, hanem a józan eszünk is, mert csak igy menekülhetünk meg a bolsevizmus veszedelmeitől és maradhatunk meg további évezredeken át békességben, barátságban és biztonságban és lehetünk továbbra is védőbástyája Európának, illetve a nyugati kultúrának. Mély alázattal kérjük mindezekhez Nagyméltóságod segítségét. Nyíregyháza, 1938. szeptember 25. Nyíregyháza egész társadalma nevében A Reviziós Liga Nyíregyházi Tagozata. A történelmi jelentőségű hatalmas népgyülést Szohor Pál polgármester zárta be. A sok ezernni tömeg fegyelmezetten, rendben oszlott szét. atiöpstoigi cím, sätSu. Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. Budapest—Salgótarjáni tűzhelyek és egyéb vasáruk nagy raktára.
