Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 145-195. szám)

1938-08-06 / 176. szám

Ara 30 fillér Nyíregyháza, 1938 augusztus 6. ^ (Trianon 19.) VJ. évfolyam 176 (l605.) szám. V.ríW^.? «I Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. t Dfil ITÍS/áS NAPii áP ^ Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. f ostatakaréki csekkszám: 47.139. Telefónszám: 77. * ^ ■ Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Felvidéki testvéreink Ma nem lehet más főgondolata a .magyar embereknek, mint a nagy próba odafenn a Felvidéken, a nagy per, amely Runciman lord előtt in­dult meg. Büszke örömmel üdvözöl­jük ebben a p'erben a Prágai Magyar Hírlapot, amelynek angolnyelvü ve­zércikke az egyedüli angol cikk volt Prágában a lord megérkezésekor. Az angol kísérőknek feltűnt a cikk. mert- megérezték soraiban a magyar szív zenéjét, a magyar fájdalmat, az elszakított magyar Felvidék ten­gernyi könnyét. Nem a szavakban .van a tartalom egy-eg.y újságcikk­ben, nem a mondatokban -van a ha­tó erő, hanem abban a definiálhatat- lan fludiumiban, amely a sorok kö­zül árad, amely nem más, mint a lé­lek ihlete, őszinte, tisztes érzése, i nem .más, mint maga a lelek. Ezt a lelket, ezt a fájdalmában is emelt fővel, bizakodással álló magyarságot fejezte ki a Prágai Magyar Hírlap angol cikke. Megérezte az angol bi­zottság, hogy akinek a lelke ebben a cikkben a magyar szabadságról beszél, abban a szabadság ideálja szentségként ragyog. Megérezték a nemes angol lelkek, hogy amikor a magyar újság kijelenti, hogy becs­telenség nélkül az élet sem kell a magyarnak, akkor nem frázis, ha­nem egyfajta életfelfogásának ki­fejezésre juttatása, a magyar lelki­ség, amelynek eleme a becsület vé­delme, az érette való élet vagy halál... A felvidéki nagy perrel együtt kell, hogy mi is érezzünk. Nem 'le­hetnek olyan egyéni gondjaink, olyan egyéni ambícióink, nem lehe­tünk annyira eltemetkezett önzők, hogy ne rettenjünk fel egész lel­künk mélyéből, amikor most oda­fenn a mi élet-halálunkról van szó. Mi, szabolcsiak népünk jajszavai-* naJe borzalmas vádolásából kétsze­res fájdalommal éreztük két évtize­den át a felvidéki rabságot, a ke­gyetlenül elzárt határ miatt elseny- vedt piacaink nyomorát. De túl eze­ken az anyagi okokon, lelkünk gyó­gyíthatatlan sebéről van szó, mely­nek sajgása égető és amelyért való bosszú szinte elfojthatatlan. Meg kell, hogy érezzék az elrabolt Felvi­dék magyarjai', hogy új magyarság nőtt fel, amelynek életeleme a reví­zióért való küzdés. Ez az új gene­ráció Levonta minden következmé­nyé*- ennek az életprogramnak. Tud­A német ágyuk a jövőben tüzelni fognak a cseh repülőgépekre Berlinből jelentik: A német politikai körök véleménye szerint a német-cseh viszony az utolsó napok­ban történt újabb határsértések miatt rendkívül elkeseredett. A németek már nem remélnek semmit Run­ciman lord tárgyalásaitól. Hangoztatják, hogy egy újabb határsértés beláthatatlan következményekkel jár­hat. Németország most már nem elégszik meg a csehek szemforgató sajnálkozásaival, hanem olyan rend­szabályok foganatosítását követelik, amelyek elejét veszik a további incidenseknek. Ha Csehország ezek­nek a rendszabályoknak alkalmazására nem lesz hajlandó, Németország fegyverrel vesz magának elégtételt és elveszi a cseh repülők kedvét attól, hogy német terület felett cirkáljanak. A német határmenti ütegek parancsot kaptak, hogy azonnal tüzeljenek a német terület felett megjelenő cseh gépekre. Csehorszápak svájci mintára kanonizálni kell az országot idén tik: Runciman lord ■ép érintkezésbe a ma­iép. viselőivel, akiit át-. ■I. ,vi a magyarság emlék­iratát. A Narodni Politika c. cseh lap ma nagy feltűnést keltő cikket kö­zöl, amelyben bejelenti, hogy Run­ciman -lordnak messzemenő követe­lései vannak. A lord emlékeztetni kívánja Benes elnököt a versaillesi szerződés tárgyalása alkalmával tett ama ígéretére, hogy Csehszlovákiát a svájci kantonok mintájára, nem­zetiségi területekre osztja. Most a lord ezt a kantonizálást követeli a cs éhektől. Berlinből 'jelentik: A Berliner Börsenzeitung nagy cikkben foglal- k c zik . Rune, j man lord kiül de té s é n e k •várható eredményéről. A lord ,negy­ven éves tapasztalatait használhatja fel a nemzetiségi követelések kérdé­sében. Az a negyven esztendő, me­lyet a lord politikai pályáján töl­tött, me gépe »tette vele, hogyha a népek szabadságjogokat kérnek, aík- -hor ezt a kérelmet nem lehet mel­lőzni anélkül, bogy a hatalmasabb­nak kára ne volna belőle. A fejlő­dést a megkötöttségből a szabadság felé, soha nem szabad gátolni, mert ez nagyon sokba kerül majd a ko­nok tagadónak. I felvidéki magyar pártok harca a csehszlovák alattomossággal A felvidéki egyesült magyar pár­tok mai deklarációja élénk .fényt vet arra az elszánt harcra, amelyet a magyarságnak meg kel! vívnia a világ legalattomosabb nemzete, a csehek ellen. A deklaráció kimutat­ja, hogy a csehek a most tervezett statútumban sem biztosítják a ma­gyarság nyelvi szabadságát. A régi állapotot csaknem mindenben fenn akarják tartani, mindössze annyit engedtek a hiszékeny külföldiek megtévesztésére, hogy a nyelvhasz­nálat alapjául szolgáló eddigi húsz százalékot tizenötre mérsékelték. A magyar kiáltvány megállapítja, hogy a felvidéki egymillió magyar közül így is egy negyedrésznek nem lesz joga ahhoz, hogy anyanyelvűt hasz­nálhassa. A magyar pártok leleplezik a cse­hek ravaszkodását, amellyel a múlt­ban a népszámlálások alkalmával elsikkasztották a magyar lakossá­got. Ügy formálták át az egyes járá­sokat, hogy a magyar lakosság min­denütt kisebbségben maradt és így nem élhetett nyelvével. Céltudatos és törvénytelen volt az eddigi eljárás és annak készül a most adott engedmények rendszere is. De a magyar párt most már nem enged követeléseiből, melyeket .pon­tokba foglalt. E követelések lénye­ge a következő: Csehszlovákia ál­lamnyelve valamennyi nemzetiségi nyelv lehet. A hadsereg csapattes­teit úgy kell összeállítani, hogy az egy nemzethez tartozók egy csapat- , kötelékbe kerülhessenek és így min­den csapatot a saját nemzetiségi nyelvén kell vezényelni. Minden­nemű hatóság köteles a nemzetisé­gek nyelvén fogalmazott valameny- nyi beadványt elfogadni és a bead­ványra annak nyelvén kell válaszol­ni. Az anyiakömyjveket és az útleve­leket az illető anyanyelvén kell ki­állítani. A város és az utcanevekét a nemzetiségek által használt alak­ban is fel kell mindenütt tüntetni. A nemzetgyűlés minden tagja anya- nyelvén szólalhat fel. A magyar pártok vezetői kijelen­tették, hogy ezekből a követelések­ből, valamint a még felsorolt kíván­ságokból egy vonalnyit sem enged. A cseh kommunisták éleshanyu állásfoglalása Runciman lord ellen Nagy megütközést keltett ma a cseh kommunisták éleshangú táma­dása Runciman lord küldetése el­len. A kommunisták kijelentik, hogy a köztársaság ügyeibe nincs senki­nek joga beleszólni, mert a csehek ja, hogy új életet kép küzdenie minden téren. Más szemmel kell néznie a szlovák kérdést is, mint a magyar élet valamennyi problémá­ját. A mai ifjúság önképzőkörében ma már a kisebbségi problémát tár­gyalja és eljön az idő, amikor szlo­vákul tanul, amint eljött az idő ar­ra, hogy a magyar rádióban szlovák előadást hallhatunk. Ennek az új magyarságnak 'hazafiassága nem fe­tt egy erek esküdő fok osv i 1 lógta t ás, nem is szentimentális könnyeik hjul­latása, hanem életre-halálra elszánt új országépítő akarat. Ez a magyarság ma izgalommal, feszült idegzettel várja, mi történik Prágában és abban a hitben, hogy a tárgyalások bárhogy végződnek is, a régi csehszlovák ideológia immár holtan hever a dőzsölés asztala alatt, hogy az elnyomás 'húsz esztendejét hősiesen átszenvedett magyarság számára új élet kezdődik, bizakod­va néz a holnap elé. egyedül maguk dönthetnek államuk ügyéiben. Nem engednek sem zsaro­ló kísérleteknek, sem tanácsoknak. A kommunisták ezután köszönetét mondanak Litvinov külügyi népbiz­tosnak. aki legutóbbi kijelentéséiben a csehszlovák köztársaság független­sége mellett angolellenes nyilatkoza­tot tett. Ez is mutatja, — mondja a kommunisták határozata, hogy ma .Csehszlovákiának a szovjet a leg­megbízhatóbb szövetségese. A kom­munisták állásfoglalása hangsúlyoz­za, hogy a nemzetiségeiknek nem szabad semmiféle engedményt adni. A kommunisták hangja kínos fel­tűnést keltett, de a nemzetiségek annál elszántabb küzdelmet indíta­nak jogaik védelmére, minél inkább kitűnik, hogy Moszkva hangja van a csiehek magatartása mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents