Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)
1938-05-01 / 97. szám
(Trianon 18.) 1938 május bó l. 7. okká Csodásán szép arcbőrt biztosit a világszerte ismert laiyuytdi Kovács k rém. Már rövid idő múlva eltűnnek az arc szépséghibái, bőr csodálatosan szép üde, hamvas lesz. Egy próba meggyőzi Önt is ! Éjjeli használatra kék csomagolásban (nífos.) Nappali használatra sárga csomagolásban (száras.) Figyeljen a védjegyre ! Vizet! Nemcsak a Szahara vándora, de a magyar Alföld népe is mind sűrűbben kiáltja: vizet! Kevés az ivóvíz nálunk s éppen ezért most az Országos Közegészségügyi Intézet egymásután furat ja a kutakat a falvakban. Szabolcs vármegyében eddig is több kutat készíttetett a.z Intézet. ’Minden új kutat igaz örömmel fogadunk. Ünnep •nekünk minden olyan nap, amikor egy-egy új kút csövén megindul az egészséges, jó ivóvíz a kannákkal a házakba. Az Országos Közegészségügyi Intézet .nem áll meg, mert nem is állhat meg munkájában. Sok kút kell még a falvakban s kell a bővizű kút Nyíregyházán is, mert itt is baj van a kutak körül. Nem hangoztathatjuk eleget, hogy új kutak kellenek s arra is ügyelni kell, hogy a meglevő kutak jó és elegendő vizet adjanak. Hisszük, hogy a város vezetősége is aláírja ezt s gondoskodik is a lakosság •vízellátásáról. Amíg Vh alszik a Oarmof dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mágia meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiőrőlést Kellemes hashajtó: Az érettségizett ifjak pályaválasztási kérdése Az ev. Kossuth reálgimnázium tanári kara csütörtökön délután 5 óra kor a Vili. csztáiyba járó tanulók szülőivel szülői értekezletet tartott. Tekintettel arra, hogy az értekezleten a pályaválasztás kérdéseérő! volt szó, az értekezleten megjelenhettek a VIII. o. tanulók is. Zsolnai Vilmos igazgató bevezető és üdvözlő [szavai után dr. Belo- horszky Ferenc tanár, osztályfőnök, aki nyolc esztendőn át vezette ezt az osztályt, az első találkozásra való utalással most, hogy tanítványai a középiskolai tanulmányaik végére értek, utravalóképen a pályaválasztás kérdésével foglalkozott a megjeleltek előtt. Utalt arra a szerencsétlen felfoFehérnemű anyagok ▼ásznak, paplanok, menyasszonyi kelengyék legolcsóbban Mayer Ágoston 2 divatüzletében, Nyíregyháza Zrínyi Hona utca 2. szám. Takarékossági hitel. Telefon 5 37 Szabolcsi HÍRLAP gásra, amely a régmúltból maradt örökségül reánk, azt hirdetve, hogy vannak úgynevezett úri és nem úri pályák. A magyarságnak nagy hibája volt, hogy az ipari és kereskedelmi pályáktól idegenkedett s ha valaki középiskolát végzett, csak az értelmiségi pályára ment. Rámutatott arra is, hogy mig ez a felfogás a csonkitatlan Magyarországon még nem okozott nagyobb bajt, ma katasztrófád a szellemi munkanélküliség terén. Felfogása az, hogy úgynevezett szellemi pályákra csak azok menjenek, akik valóban kiválóak, azok azonban, akik csak közepes eredménnyel, vagy igen gyengén végeznek, keressék fel a hajlamuknak megfelelő ipari és kereskedelmi pályákat. Szükségesnek tartja azt is, hogy az iparban és kereskedelemben is kiművelt emberek álljanak a nemzet szolgálatára, tehát ne gondolja senki sem, hogy az érettségi bizonyítvány birtokában ezekre a pályákra nem lehet menni. Felfogása az, hogy nem a kereseti lehetőséget, az egyéni érdeket kell csupán szem előtt tartani a pályaválasztás kérdésénél, hanem a magasabbrendü nemzeti érdeket is. Előadásához Vajda Emil szólt hozzá a szülők részéről s rámutafehérneműhöz - frnom szappant! A silány minőségű szappan csak rontja, de nem tisztítja a fehérnefn ut,^ ABC HUTTERMDWSZAPPAN ragyogó felérve mos tott arra, hogy a gyakorlati pályákon való elhelyezkedésnél az ifjúság számíthat a kormány támogatására, tehát úgy látja, hogy sokkal biztatóbb az érettségizett ifjak számára a gyakorlati pályára való törekvés éppen a jövő szempontjából. Egyben megköszönte Vajda Emil az osztályfőnöknek és a tanároknak a nyolc évi nevelő munkát, rr Ostelepülés a Nyírvizek közt hordalék, a homok, a legkisebb szélre megmozdult. A felületet borító növényzet .vethetett volna gátat a szél erejének, de az is gyér lehetett, mert a talaj nem volt kedvezd a növényzet kifejlődésére. A hegyekből leihordott kőzetmálladéknak ugyanis igen hosszú idő kellett, míg a klimatikus behatások, talaj baktériu- mok, giliszták 'és más erők a növény megélhetését biztosító talajjá alakították. Ez az idő volt a szél korlátlan uralmának ideje. Ekkor alakultak ki azok az enyhe \ hajlású, egymásba folyó szelíd domb- j hátak, melyek mint egy legelésző l óriási birkanváj fekszi meg a Nyírit séget; ekkor fúrta fejével, vájta kar■ maival a megszorult, dühös kutya- j ként önmaga körül forgó és vimv- i nyogva saját farka után kapkodó \ szél azokat a szeszélyes katlanokat, ! amelyek úgy megfájdítják a nyíri | ember szívét, ha messze földtől go.n■ dől reájuk, mert olyan jó volt ezek csalitjai közt pandurt-rahlót játszani, hogy ott még meghalni is biztosan könnyebb lenne, mint másutt. Az elposványosodott folyóágakhoz más vizek is társultak: a domboktól körülzárt, lefolyástalan fenekekben összegyűlt csapadékvizek. | Amazok elnyúló, terjengős alakja melilett ezek zártabbak, többé-ke- vésbé kör, tojásaiakúak lettek, legnagyobb mélységgel rendszerint a kiterjedés közepén. Bizonyára számtalanszor elitta a laza homok, de végül is a víz legfinomabb iszapjával, a szél által behordott legapróbb szemcsékkel eltömfe a homok hézagait és kialakult a vizáin emeresztő, lefolyástalan tányéralakú .vízfenék, benne a mocsárral. Természetes, hogy a két eredet ma már meg nem különböztethető é9 a vizeket így nem lehet csoportosítani, hisz a legtöbbje mindkét eredetűnek tekinthető. Külső alakjukat is az azonos klimatikus viszonyok egyképpen a koraiak felé formálták. Elősegítették ezt a hosszú morotvákon itt-ott áit- fekvő dombhátak és így több apró j darabra szabdalta azt. Az északi é9 észok nyugati szelek továbbra is hordták a homokot és hajtották a dombokat délre és délkeletre. Ahol a domb vizet talált maga előtt, ott a déli oldalon lefolyó homok belefolyt a vízbe és foglal/ta el a víz helyét. Szorította öátz- szébb a vizet. A domb déli lábának előhaladása így nagyon meglassú- dott a víz ellenállásán., mert a vízbe- foly.t homoknak nem volt ura többé a szél, meg aztán a déli oldalon mélyebb volt a talaj szint, vagyis a vízfenék és jóval több homok kellett a feltöltéshez, hogy a domb rákúszhasson. Az 'északi old alról azon ha® változatlan gyorsasággal, vagy csak alig lassabban jött délre a domb teteje. Ilyenformán a dombtető mintegy utolérte a domb lábát, a déli lejtő olyan meredek lett, amennyire csak a homok lefolyása megengedte. Ha még mindig nem kötötte meg a talajt semmi, akkor a domb haladt tovább, be a vízbe, persze sokkal lassabban’. így foglalta el a domb saját testével a vizek helyét, mint valami előremászó lu9ta óriás, behatolva annak közepéig, sőt nem egyet bizonyosan teljesen el is takart. Ekkor állt he az a helyzet, .melyet fentebb négy pontban jelöltem, •fóoneff TTlax)' BUDAPEST .Of.VWMHAZ KRT.fi Ha feljön a vásárra, jöjjön hozzánk is. «AGYON OLCSÖN szerzi be BÚTORAIT kedvező feltételekkel is. — Budapest, VII., Király utca 79. A nyíri dombok között sok apró mocsár bujkál szétszórva. Egyik- másika nem nagyobb néhány lépés átmérőnél. Legtöbbje szemünk előtt tűnik el végleg a mindig intemzi- ■vebb földművelés, az Alföldnek mindig buzgóbb kiszárítása miatt, így tűntek el pl. Nyirgelsén mintegy huszonöt éven belül teljesen a Kis- és Nagy born yúkú-t, Hordóskút, Kis- és N agykát yad, Börvinges, Nvires, Sűrű, Falurétje, Veresrét, Gödrök, Baromiak és Fekete vizei, Gyács vizei és még sok más. Egy pillantás ezekre az apró tocsogókra és a szakadékos zsombé- kok még romjaikban is meggyőznek, hogy hajdan járhatatlan, qpély vizű mocsár terjengett itt évezredeken át. És hogy itt volt a környező láp legmélyebb része. .Ezeknek az apró zsombékosok- nak sok közös vonásuk van. A legtöbbjük, tekintet nélkül kiterjedésükre, megegyeznek abban, hogy 1. déli partszélük lapályba megy át, 2. északi partszélük dombtövében van, 3. legmélyebb pontjuk sohasem a .vízterület közepén, hanem attól észak vagy északnyugatra van, az északi domb közelében, 4. az északi domb vagy dombok vízfelőli oldala feltűnően lejtős. A Nyírség sajátságos körülményei alakították így. A Nyírség élete és történelme is ott kezdődik, hogy a magyar beltenger szárazon hagyta ezt a földet. A hegyvidék vizei számtalan összekuszált ágban folytak le és hordták a törmeléket. Mikor azután kezdett a hordalékból a Nyírség helye fel- toltódni, egymásután szigetelődtek el a lassúbb folyású ágak, melyek nem bírtak maguknak ágyat vágni, így tengődtek, pangtak lefolyás nélkül, mint valami vakbelek, míg a főág Le nem vágta önmagáról saját hordalékával eltorlaszolva. A Nyírség felszíniének ezidőbem elég egyenletesnek kellett lenni, mert a vizek dombokat nem hordanak, mivel saját felszínénél magasabb szintben .nincs lerakódás. Amint a vizek uralma csökkent, úgy növekedett a széf hatalma. Meg is volt minden feltétel, hogy ereje érvényesüljön. A vizek visszahúzódásával mind' nagyobb térségek maradtak ki és a kötőanyagnélküli laza hogy a víz északi oldalán domb van, a mocsár legmélyebb pontja pedig nem a terület- közepén, hanem északi partja mentén, a domb lábánál •van stb. A szelek hatalmának útját állta egy új hódító: a növényzet. Először a sekély vizeket borította el káka. sás és nád tengerrel, tiszta víztükörnek hagyba a legmélyebb részeket, majd dudvákkal, cserjékkel és füzesekkel kikúszott a partra, míg végül erdeivel birtokba vette a környéket, a dombok legtetejét is. Egy óriás rengeteggé lett az egész Nyírség, szeszélyesen megszaggatva nád- tengerrel körülvett mocsaraiktól, melynek csak a legmélyebb részén fénylett a csónakázható -víztükör megközelí the tétlenül. Vagyis hogy csak egv oldalról lehetett megközelíteni: az északi dombok lejtőjéről, mert onnan csak néhány lépés volt a víz. A kezdetleges kultúrájú ősember nem is találhatott volna kedvezőbb nelyet a letelepedésre. Szinte kínálta magát a vidék a környező hegyek üregeiben lakó embernek. A nagyik!terjedésű rengeteg bővi- >en lehetett minden vadnak, úgyszintén a vizeket környező nádasok, nozó tok. A szélső hegyek baniang- akó ősembere bizonyára szívesen ött ide vadat űzni letelepedése előtt s. A vizek a halaknak, víziszám va-
