Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)

1938-05-10 / 104. szám

Országos mozgalmat indít a NÉP szabilcsvámegrei szenrezetéuek tanügyi csoportja a közneveiül rend anyagi sérelmeinek orvoslása érdekében Országos gyűlést hívnak egybe Nyíregyházára 1. oldal _____(Trianon 18.) 1938 május hó 18. A köztisztviselői karnak kétséget kizáróan legmostohább sorsban élő tagijai a tanítók és a tanárok. A tár­sadalomiban a legt éves ehb felfogások uralkodnak a nevelői rend anyagi helyzetét illetően s egyesek szíve­sen elhiszik azt is, hogy a nevelői rend tagjai viszonylagos jólétben elnök, hiszen nem panaszkodnak, ami legalább is annak a jele, hogy «meséin semmi sérelmük. Pedig hát a hallgatás nem a megelégedés jele, hanem annak az ön.fegyelmezettség- nek a megnyilvánulása, amelyet ez a társadalmi rend1 magára erősza­kolt. hogy nagy nemzeti hivatást je­lentő munkáját panasz nélkül vé­gezze, de ez a.z önfegyelmezés a ny­íl yira emészti az erejét, hogy már nem tud megbirkózni a bajokkal s kénytelen ott kopogtatni, ahol jogos igényeinek teljesítését várhatja. A nevelőd rendet a háborútól kezdve egyre-másra érték a legsú­lyosabb anyagi és erkölcsi sérelmek. A sok nélklözésben, értékdevalvá­lásban, mely különösképpen a tiszt- viselőtársadalom más hasonló képe­sítő rétegeivel való szembeállításban tűnik ki élesen, odáig jutott el a ne­velői rend, hogy országosan kívánja sérelmeit rendeztetni s a kezdemé­nyező lépést éppen a Nép. szabóics- vármegvei szervezetének tanügyi csoportja tette meg. A csoport elnöki tanácsa alapos megfontolás és előkészítés után va­sárnap délelőttre választmányi ülést hívott össze Nyiregyiházán, az álla­mi tanítóképző intézet nagytermé­be, ahol na öv érdeklőd és mellett megvitatta mindazokat a sérelme­ket, amelyek a tanítókat, polgári iskolai, közép- és középfokú iskolai tanárokat érték a múltban s amely sérelmek ma még fokozottabban nyomják a vállaikat s állást foglal­tak egy országos jelentőségű nagy­gyűlés összehívása érdekében. A választmányi ülésen Szabó Kál­mán kin kát. gimnáziumi igazgató elnökölt. Dohanics János tanítóképző inté­zeti igazgató, álelnök ismertette a szervezkedés állását, majd Szabó Kálmán elnök indokolta meg a vá­lasztmányi ülés -összeül írásának a szükségességét. Azok az okok, —- mondotta — melyek a választmány összehívását s ennek határozatai alapján egy or­szágos nagygyűlés összehívását tet­ték szikesé gess é, anyagi és erkölcsi természetűek. Abszolút természetű anyagi okként szerepel az a tény, hogy a ki nem nevezett tanítók, ta­nárok a napszámbérnél is alacso­nyabb díjért kénytelenek dolgozni, ■viszonylagos okok pedig azok az okok, amelyen a nevelői rendnek a más hasonló képesítésű tisztviselői csoportok illetményeinek összeha­sonlításából állanak elő. Erkölcsi okok is szükségessé te­szik a mozgalom megindítását, — mondotta az elnöklő igazgató — mert a nevelői renddel szemben más az elmélet és más a gyakorlat. Elis­merik munkájának nagy értékét, kultűrf ölén vünkre hivatkozunk s azt hangoztatjuk, hogy csak kultúrfölé- nvünkkel segíthetjük el nemzetün­ket igazságos törekvéseinek megva­lósításához, ugyanakkor éppen azt a réteget sújtja a legnagyobb anyagi ■gond, amelyik ezt a nem zehn evei ő munkát végzi s gondokkal rakja meg a vállait a mostoha anyagi hely­zete, holott a .nevelés munkájába nem volna szabad bele vinnie az élet küzdelmeiből származó gondokat. Időszerűnek találja, hogy a moz­galmat megindítsa a csoport, mert ha akkor azért kellett lemondania illetményeiről, amikor az általános fizetéscsökkentés bekövetkezett, —- mert. az állam súlyos anyagi válság­ba jutott, akkor most bizalommal lehet fordulni a kormányzat felé, hogy szüntesse meg a kivételes in­tézkedéseket, hiszen éppen maga a pénzügyminiszter vallotta meg. hegy sikerült megteremteni a deficitmen­tes költségvetést s az áilam anyagi helyzetében a múlthoz képest jelen­tős javulás állott be. Nem kerget illúziókat a nevelői rend, ami.vor törvényben biztosított s rendeletek­kel csökkentett illetményeinek hely­reállítását kéri, mert a kormány in­tézkedései- a szociális gondoskodás jegveit viselik magukon, amelyeket az adóteher mérséklésében, a gazda­adósságok rendezésében, a kamat­teher csökkentésében s más hasonló szociális irányú ténykedéseiben le­het tapasztalni, ebbe a gondoskodás­ba tehát joggal belevihetd a nevelői rend jogos kívánságainak teljesíté­sét is. A nevelői rend kérésének jo­gosságáról meg kel! győzni a társa­dalmat is, amelyet csak a sérelmek­nek nyílt és országos jellegit feltárá­sával lehet elérni. Az elnöklő igazgató szavait gyak­ran szakította meg a helyeslés meg­nyilvánulása s ezeket a gondolato­kat alapvető gondolatokként fogad­va, meghallgatta a nevelői rend egyes csoportjainak különös sérel­meit, amelyeket az elemi iskolai ta­nítóság részéről Steiner Gyula, a polgári iskolai tanárság részéről Lmecsfalvy Jenő, a gimnáziumok, tanítóképző intézetek és felsőkeres­kedelmi iskolák részéről Szent-mik - lósy Péter, a Nőipariskola részéről Vdzcly Lujza terjesztett elő alapos tanulmányozás után. Az előterjesztett javaslatok felett élénk vita indult meg s a vita ered­ményét Szabó Kálmán elnök olyan­képpen foglalta egybe, hogy a vá­lasztmányi ülés az egy behívandó or- s szagos gyűlés elé elsősorban azokat | a> kívánságokat terjeszti, amelyek * az egész nevelői rendnek közös sé- I relmed s utána mindazokat a külö- | nős sérelmeket is megvitatásra ? ajánlja, amelyek az egyes nevelői » rendnek a sérelmei. Az országos jj nagygyűlés határozatait a tanító és | tanáregyesületek elé juttatja s ezek útján jut el majd a nevelői rend memoranduma a kormány elé. A választmány az egyre súlyos­bodó gazdasági helyzetre való figye­— A létért való küzdelembe«. .gyakran hathatós segítségére van a dolgozó egyénnek egy pohár termé­szetes „Ferenc József“ keserűváz reggel éhgyomorra hévévé azért, mert ez gyorsan szabályozza a szel­lemi és testi munkaképességre oly igen fontos bélműködést és anyag­cserét. Kérdezze meg orvosát. Ne feledte el, hogy — tengeri hagynia, schweinfurti zöld, quassia forgács, gazdanikotin, kém­lelő papir, mészkénléfokoló legjobb beszerzési forrása Feldes Márton Dreiéíia t. f. az Arany + Kereszthez Városházépölet. Villamosmegál­lónál. — TELEFONSZÁM 148. lemmel a lehető leggyorsabban kí­vánja ezt a kérdést megoldani, ép­pen ezért már két hét múlva meg lesz az országos nagygyűlés is. Városunk tehát a közeli napok­ba« országos érdeklődésnek az elő­terébe kerül s azt hisszük, hogy a« ország minden részéből .jelennek majd nem a nevelői rendnek képvd- s élői varasunk ban. Szabó Kálmán elnök azt az ígére­tet kapta többszöri budapesti tár­gyalásai során, hogy a kultuszmi­nisztérium is figyelemmel fogja kí­sérni a nevelői rend törekvéseit s a nagygyűlésen több ügyosztályi ve­zetővel képviselteti magát. A városi gőzfürdő liéltöo d. u. a férfiaknak, kedden d. u. a nőknek 50 filléres kedvezményi ad A kedvezmény kizárólag a GŐZFÜRDŐRE szól és ha hétfő, vagy kedd ünnepre esik nem érvényes! Dessewííy Gyula gr ói nagyszabású beszédet non dóit a Dessewffy- nemzetség összejövetelén U] lakatos ás kút­fúró üzem nyílt Epreskert utca 5. szám alatt. Vállal kisebb és mélyvizü ku'furásl, va­lamint szivattyúk javítá­sát, lakatos munkák szak szerű készítését jótállással Gelberger Sándor A Des9ewiffy-nemzetség pénteken tartotta első nemzetségi összejöve­telét, amelyen 156-an jelentek meg a nemzetség tagjai közül, hogy meg­erősödj emek abban a hitben, hogy a dicső ősöket azzal szolgálják, hogy követik erkölcsben, szellemben őket. Az összejövetelt a bazilikában szentmise előzte meg, amelyet Des­sewffy Elemér püspökladányi apát­plébános mondott. A nemzetségi gyűlést ezután az Országos Kaszi­nóban tartották meg. A gyűlésen Dessewffy Árpád ny. kúriai bíró, a család 82 éves nesztora elnökölt. — Érte a Pannóniában társasvacsora volt, amelyen a Pongrác és Okold - csányi nemzetség tagjai nagy szám­ban jelentek meg .és részt-vett szá­mos társadalmi előkelőség is. A nemzetség tagjait Dessewffy Gyula gróf üdvözölte, aki nagy beszédet mondott és hangoztatta, hogy a nemzetségi összejövetelt nem vala­melyes vérmithősz magyarázza, ha­nem a nemzetségi hagyományok ápolása. A mi szavunk — mondotta — az ezeréves magyar szó. A haj­dani magyar nemes utódai testvéri jobbot nyújtanak a magyar paraszt­nak. Hangoztatta a szónok, hogy védekeznünk kell olyan mozgalmak ellen, amelyek az ország független­ségét belülről fenyegetik. A magyar megújhodás elsősorban a magyar falu őserejére tám aszk od ha tik. Huszár Aladár, az OTI elnöke mondott ezután pohárköszöntöt és hangoztatta, hogy a magyarság ren­det, nyugalmat akar ebben az or­szágiban. 5630 bsteost ápoltak agy félév alatt az Erzsébet kórházba Az alispán félévi jelentése az alábbi adatokat tartalmazza az Er­zsébet-kórház félévi forgalmáról: A szabolosvárm egyed „Erzsébet“- közkórházba 1937. évi július hó 1-től december 31-ig bezárólag felvétetett 3612 férfi és 3018 nő, összesen 5630 ápolt, ehhez járul az I. félévről ápo­lás alatt maradt 233 férfi és 231 nő, összesen 464 beteg. Uymódon a fél­év folyamán ápoltatott 2845 férfi és 3249 nő, összesen 6094. Ezek közül clbocsáttutott: gyó­gyulva 1166 férfi és 1819 nő, össze­sen 2985; javulva 1199 fiérifi és 1066 nő, összesen 2265; gyógyulatlan 109 férfi és 73 nő, összesen 182. Meg­halt 121 férfi és 94 nő, összesen 215. A félév összes fogyatéka 2595 férfi és 3052 nő, összesen 5647. A félév végén, ápolás alatt maradt 250 féiif és 197 nő, összesen 447. A félévben felmerült ápolási na­pok száma 95.866. Egy betegre esik átlag 15.7 ápolási nap. A halálozási arány a félévben 3.53 százalék. Legélénkebb volt a betegforgalom augusztus hóban 1551 ápolttal. Lpg kisebb pedig december hónapban 1354 ápoHtal. 'Legtöbb haláleset július és októ­ber hóban volt, 41—41, legkevesebb pedig novemberiben: 31. — Kugliparti után leszúrta a ba­rátját. Kerekes Pál téglási napszá­mos tegnap délután az egyik -ven­déglőben kuglizás közben összeve­szett Fekete István nevű barátjá­val. Szóváltás közben Fekete kést rántott és Kerekest leszúrta. Haldo­kolva szállították be a debreceni klinikára.

Next

/
Thumbnails
Contents