Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)

1938-05-09 / 103. szám

(Trianon 18.) 1936 május hó 8. _ Cs únya nö nincs többé! A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt megszépíti a világhírű nagyenyedi Kovács krém. Éjféli használatra kák csomagolásban (iróoi.) Nappali használattá »árpa csomagolásban (száraz.) Figyeljen a védjegyre! Nős emberek, mint pénzszerzési források Egy fiatal piaciriáay szélláaas- rágáoak leleplezése Az utóbbi időkben már hozzá­szoktunk, 'bogy az emberek a ilegkü- Jönbözőbb és a legraffináltabb mó- <ian igyekeznek maguknak valami jövedelmet biztosítani. Egy fiatal pincérleány azonban túltett a legraf­fináltabb embereken is, mert olyan módon szerzett magának pénzt, amely ellen szinte lehetetlen volt vé­dekezni. A fiatal leány, akinek már több­ször volt ügye a n vamozáhu lóságok- kai, nem azt a.z elvet vallotta, hogy bolyét az ifjúságnak, hanem kimon­MEGNYÍLT b^apest LEGMO-j ■■hh DERNEBBÜL bérén de- | zeit PENSIÓJA a Tötössy pen sió V., DeáK Ferea utca 16, tel. 183 940, [ 1 S3-949. A belvárosban, közvet- ‘ lenül a DUNAKORZÓNÁl. — . Siófokon: Elite-Grill pensió. I * 1 dofttan csak a jó állásban levő Hős­emberekkel foglalkozott. Feltűnő szépségével és fiatalságával be is tu­dott férkőzni a nos emberek bizal­mába. A Fatal leány nagyon biztos volt a dolgában, de ettől eltekintve óva­tos is volt. A kiszemelt áldozatok- aak mindig hangoztatta, hogy a nős mibereknek nagyon rossz dolguk le­het. mert akármit csinálnak velük, nem mehetnek fel a rendőrségire, bogy /feljelentést tegyenek, mert ak­kor mindent megtud a feleségük. Bi­zony voltak elég szép számmal, akik a leánynak adtak igazat, de nem gondoltak arra, hogy pont ez a leány jár tői az eszükön és megkárosítja őket. A pincérieány addig ütötte a va­sat, amíg meleg volt. Amikor meg­Paplan és Kekngyeáru Hartosnál 3 Vay Adám utca 2. szám. Vacsorák, zsúrok, összejövetelek, legfontosabb kelléke egy csésze jó fekete kávé Legjobb a Hoffmann - féle pörköli kávé Nyírvidék Szabolcsi hjus hirlAP 5. oldal • ra i mmmmmmmmmmKmmnmmesmKssssemmmmmm tudta, hogy a kiszemelt áldozat nem tesz, .vagy nem mer feljelentést tenni a rendőrségen, egy-egy jólsike- TÜlt' mulatozás után azzal állott elő egyik férfiismerősének, hogy adjon neki kölcsön egy gyűrűt, mert más­nap báliba akar menni. A férfi, mit- sem sejtve, lehúzta ujjárói a három gyémántköves aranygyűrűjét és gya­nútlanul átadta a leánynak. Har­madnap azonban a be ugrasztott nös- emíber hiába várta a gyűrűt, nem kapta vissza, mert a leánnyal együtt eltűnt. Ehhez- hasonlóan a fiatal pim- córleániy több nősembert ugrasztott be. akiktől karikagyűrűt és pecsét­gyűrűt kért kölcsön, de azt .sohasem adta vissza, hanem elzálogosította és értékesítette. A .nősemberek valóban nem mer­tek feljelentést tenni a leány ellen, mert féltek, hogy feleségeik így tu­domást szereznek a dologról és a j családi 'béke mégiscsak többet .ér egy ! gyűrűnél, mely helyett talán mód- { juk volt másikat is vásárolni. Az j egyik károsult azonban mégis na- I gyón a szívére vete a dolgot és a j névtelenség homályába burkolózva 1 ievélet írt a rendőrségnek, amelyben I FIÓKJAIBÓL takarító szereket Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 5. megtette a feljelentést a pincérieány ellen s egyben a gyűrűt, amelyet a •leány kicsalt tőle, felajánlotta a rendőrségnek. A névtelen lévél alapján a rendőr­ség széleskörű nyomozást indított a szélhámoskodó pincérieány kézre- k é rit ősére. A gávai kerület országgyűlési képviselőié hatalmas beszédet mondott a választójogi vitában illés József dr. egyetemi tanár, a gávai kerület országgyűlési képvise­lője a választójogi vitában, amint erről a napi sajtó megemlékezett, nagyhatású beszédet mondott. A vármegye közönségét érdeklik a be­széd megállapításai s kérésünkre Il­lés József dr. a nagyszabású beszéd gyorsírói jegyzeteit átengedve, most megragadjuk az alkalmat, hogy a fel­szólalásnak ez alkalommal az alkot­mányfejlődés alapvetését közöljük. Ez a beszéd impozáns megnyilatko­zása az európai hírű jogtudósnak, aki széles történeti perspektívával, a napi politika szempontjain felül­emelkedve, mélyreható érveléssel szólott a választójogi javaslat szük- sógességéről. ülés József dr. beszédének alkot­mány-tört én éti részében a követke­zőket mondotta: Ha a vitának ebben az igazán na­gyon előrehaladott stádiumában szót kértem és azt hiszem, hogy az általános vitának talán az utolsó szó­nokra vagyok, ez engem arra köte­lez az egész vitával és előttem szó­lott igen. t. képviselőtársammal és kedves tanítványommal szemben (Eckhardt volt), hogy elsősorban arra a kérdésre adjak választ, váj­jon ennek a .választójogi törvényja­vaslatnak tárgyalása a mostani, szinte azt mondhatnám, sorsdöntő időkben időszerű és szükségké- potú-e. Sorsdöntő Idők Mielőtt ezt tenném, méltóztassa- nak megengedni, hogy egy pillantást vsesek ezekre a sorsdöntő időkre és itt a Ház és az ország színe előtt is megállapítsam azt, hogy ha vala­mikor az újkor történetírója a 20. század első feléről fog írni, azt ■nemcsak a véres világháború korá­nak és az azt követő rettenetes gaz­dasági harc reakciójaképpen előálló züllés és dekadencia korszakának fogja nevezni, hanem a ka ősziből világosául fogja látni — mi is már láthatjuk — kiemelkedni két gon­dolat, két eszme előretörését, hódí­tását. A 20. századnak ebben a kor­szakában hihetetlen újiraébredését és feltámadását látjuk a náci ónál is gondolatnak és látjuk a milliókra alkalmazott szociális gondolatot. A kettő egymással szorosan összefügg, a kettőt egymástól elválasztaná nem lehet, a kettő indokolja egymást. Azok mellett a rettenetes destruk­tív erők mellett, amelyek világ­szerte, különösen azonban a háború legyőzött népeinél, vagy a háború következtében elesett nagy népek­nél és nemzeteknél is bekövetkez­tek, a konstruktív erők munkáját • látjuk. A nemzeti érzésnek ez a feléledése kétségtelenül nem pusz­tán az erőszak, a süllyedés reakció­jának következménye, hanem fel- ébresztése annak a nagy erkölcsi gondolatnak, hogy amely népnek, nemzetnek, legyen az kicsi vagy nagy, a saját erejében való hitét visszaadja, 9aját erejét, saját indi­vidualitásának, egyéniségének és elhivatottságának gondolatát fel­ébreszti, azt ennek megfelelően a mindent elsöprő érzés erejével fel­emeli a süllyedésből. A tanulság, amelyet számra nézve kicsiny, de a kultúrára nézve nagy nemzeteknek is le kell vonniok ebből a világje­lenségből, az, hogy az ilyen nemzet saját egyéniségének, saját erejének, az egyéniségbe vetet hitének tuda­tára ébred, hogy megmentse azt, ami benne érték, önerejével a világ számára is. Az új nacionalizmus kö­telezi a népeket és a kisebb nemze­teket is arra, hogy saját egyénisé­gük erejére ébredve, annak értékét kifelé is tudják megmutatni. Csak így lehet a jövőben jelentőségük, csak így lehet a -világ számára ér­tékük. A nemzeti gondolat Ha azt kérdezzük, hogy miben rej­lik ez a nemzeti gondolat, nemzeti érzés, azt mondjuk, hogy a nemzeti tulajdanságok összességében, tehát Elsőrendű minőségű tüzi'a ét izén előnyösen beszerezhető nemcsak a nyelvben, nemcsak a szo­matikus, etnográfiái kül ön legessé- . gekben. hanem főként az intézmé- í nyékben. A népek a maguk egyóná- \ ség ét legjobban intézményeikben fe­jezik ki, amelyekben meg lehet lát­ni az ö különleges szellemiségüket, az ő különleges individualitásukat. ; Ha most mi ezt alkalmazzuk a mi történelmünkben, akkor azt kell lát­nunk, hogy Szent István királyság- alapításától kezdve egészen a mi ■korszakunkig tudtunk idegen intéz­ményeket úgy átvenni, bogy azokat a saját képünkre áthasonítottáik, azokat tehát nemcsak átvettük, ha­nem saját érdekeinknek, saját nem­zeti tulajdonságainknak megfelelően tudtuk tovább is fejleszteni. A magyar királysági eszme A történelmi bizonyítékoknak hosszú sora áll rendelkezésünkre. Igazán csak példaképpen, nem azért, hogy egy jogtörténeti és al- sek, — ami hivatásom, ami körül az én egész életem forgott, — hanem annak igazolására, hogy nem frázis az, amit mondok, hanem valóság, hivatkozom arra, hogy Szent István — es ez a nemzet becsületérzését nem érinti — a királyság intézmé­nyét nyugatról recipiálta és nem ke­Amíg Vh alszik • Oarmol dolgozik. Nyugodt alvásit nem zavarja, még/» naghozza reggelre az enyhe is fájdalmatlan kiürülést. iÄ* V33325S es cégnél Búza tér 16. Telefon 223 Pontos kiszolgálás! létről. Nem a bizánci királyságot * vette át, de nem is azt a hűbéri ki- | rályságot, amely az ő korában egye­I bütt már fennállott, hanem a Nagy * Károly-félét. A .központi abszolút * királyság lebegett szeme előtt és íme ez a Szent István-féle királyság soha se,m lett azzá, amivé az ő korában a hűbéri királyság lett és a magyar király sohasem volt primus inter pares. A magyar király helyzete so­hasem volt olyan, mint a francia ki­rályé, aki mint az „Ile de France“- nak Seigneur-je, ura, volt Francia- ország királya. A magyar király király volt ab­ban az értelemben, amint azt ma ismerjük. Nem egy a többiek kö­zött, hanem fölöttük álló hatalom, amelyet a nemzet maga, mint ilyent ismert el. A hűbéri eszmékből és gondolatokból, amelyeket később recipiáltunk, nálunk nem lettek hű­béri tartományok, nem lettek Kur- fürtök, Lan des beírok, nem lett Lan­deshoch e it. Pedig a hűbériség egyik válfaja volt a rendiség és az ado­mánybirtokok mindig donációk ma­radtak, amelyeket csak a király adott a Szent Korona jogán, és nem voltak benefickimok. amelyeket egy Seigneur vagy Landesherr adott az ö vazallusainak, alattvalóinak. S ha •végig tekintünk az első száz évtől kezdve intézményeink egész során, mindig ezt látjuk. Hogy csak még egyet emeljek ki, ott van a várme­gye, amely nálunk sohasem volt

Next

/
Thumbnails
Contents