Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)
1938-05-09 / 103. szám
(Trianon 18.) 1936 május hó 8. _ Cs únya nö nincs többé! A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt megszépíti a világhírű nagyenyedi Kovács krém. Éjféli használatra kák csomagolásban (iróoi.) Nappali használattá »árpa csomagolásban (száraz.) Figyeljen a védjegyre! Nős emberek, mint pénzszerzési források Egy fiatal piaciriáay szélláaas- rágáoak leleplezése Az utóbbi időkben már hozzászoktunk, 'bogy az emberek a ilegkü- Jönbözőbb és a legraffináltabb mó- <ian igyekeznek maguknak valami jövedelmet biztosítani. Egy fiatal pincérleány azonban túltett a legraffináltabb embereken is, mert olyan módon szerzett magának pénzt, amely ellen szinte lehetetlen volt védekezni. A fiatal leány, akinek már többször volt ügye a n vamozáhu lóságok- kai, nem azt a.z elvet vallotta, hogy bolyét az ifjúságnak, hanem kimonMEGNYÍLT b^apest LEGMO-j ■■hh DERNEBBÜL bérén de- | zeit PENSIÓJA a Tötössy pen sió V., DeáK Ferea utca 16, tel. 183 940, [ 1 S3-949. A belvárosban, közvet- ‘ lenül a DUNAKORZÓNÁl. — . Siófokon: Elite-Grill pensió. I * 1 dofttan csak a jó állásban levő Hősemberekkel foglalkozott. Feltűnő szépségével és fiatalságával be is tudott férkőzni a nos emberek bizalmába. A Fatal leány nagyon biztos volt a dolgában, de ettől eltekintve óvatos is volt. A kiszemelt áldozatok- aak mindig hangoztatta, hogy a nős mibereknek nagyon rossz dolguk lehet. mert akármit csinálnak velük, nem mehetnek fel a rendőrségire, bogy /feljelentést tegyenek, mert akkor mindent megtud a feleségük. Bizony voltak elég szép számmal, akik a leánynak adtak igazat, de nem gondoltak arra, hogy pont ez a leány jár tői az eszükön és megkárosítja őket. A pincérieány addig ütötte a vasat, amíg meleg volt. Amikor megPaplan és Kekngyeáru Hartosnál 3 Vay Adám utca 2. szám. Vacsorák, zsúrok, összejövetelek, legfontosabb kelléke egy csésze jó fekete kávé Legjobb a Hoffmann - féle pörköli kávé Nyírvidék Szabolcsi hjus hirlAP 5. oldal • ra i mmmmmmmmmmKmmnmmesmKssssemmmmmm tudta, hogy a kiszemelt áldozat nem tesz, .vagy nem mer feljelentést tenni a rendőrségen, egy-egy jólsike- TÜlt' mulatozás után azzal állott elő egyik férfiismerősének, hogy adjon neki kölcsön egy gyűrűt, mert másnap báliba akar menni. A férfi, mit- sem sejtve, lehúzta ujjárói a három gyémántköves aranygyűrűjét és gyanútlanul átadta a leánynak. Harmadnap azonban a be ugrasztott nös- emíber hiába várta a gyűrűt, nem kapta vissza, mert a leánnyal együtt eltűnt. Ehhez- hasonlóan a fiatal pim- córleániy több nősembert ugrasztott be. akiktől karikagyűrűt és pecsétgyűrűt kért kölcsön, de azt .sohasem adta vissza, hanem elzálogosította és értékesítette. A .nősemberek valóban nem mertek feljelentést tenni a leány ellen, mert féltek, hogy feleségeik így tudomást szereznek a dologról és a j családi 'béke mégiscsak többet .ér egy ! gyűrűnél, mely helyett talán mód- { juk volt másikat is vásárolni. Az j egyik károsult azonban mégis na- I gyón a szívére vete a dolgot és a j névtelenség homályába burkolózva 1 ievélet írt a rendőrségnek, amelyben I FIÓKJAIBÓL takarító szereket Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 5. megtette a feljelentést a pincérieány ellen s egyben a gyűrűt, amelyet a •leány kicsalt tőle, felajánlotta a rendőrségnek. A névtelen lévél alapján a rendőrség széleskörű nyomozást indított a szélhámoskodó pincérieány kézre- k é rit ősére. A gávai kerület országgyűlési képviselőié hatalmas beszédet mondott a választójogi vitában illés József dr. egyetemi tanár, a gávai kerület országgyűlési képviselője a választójogi vitában, amint erről a napi sajtó megemlékezett, nagyhatású beszédet mondott. A vármegye közönségét érdeklik a beszéd megállapításai s kérésünkre Illés József dr. a nagyszabású beszéd gyorsírói jegyzeteit átengedve, most megragadjuk az alkalmat, hogy a felszólalásnak ez alkalommal az alkotmányfejlődés alapvetését közöljük. Ez a beszéd impozáns megnyilatkozása az európai hírű jogtudósnak, aki széles történeti perspektívával, a napi politika szempontjain felülemelkedve, mélyreható érveléssel szólott a választójogi javaslat szük- sógességéről. ülés József dr. beszédének alkotmány-tört én éti részében a következőket mondotta: Ha a vitának ebben az igazán nagyon előrehaladott stádiumában szót kértem és azt hiszem, hogy az általános vitának talán az utolsó szónokra vagyok, ez engem arra kötelez az egész vitával és előttem szólott igen. t. képviselőtársammal és kedves tanítványommal szemben (Eckhardt volt), hogy elsősorban arra a kérdésre adjak választ, vájjon ennek a .választójogi törvényjavaslatnak tárgyalása a mostani, szinte azt mondhatnám, sorsdöntő időkben időszerű és szükségké- potú-e. Sorsdöntő Idők Mielőtt ezt tenném, méltóztassa- nak megengedni, hogy egy pillantást vsesek ezekre a sorsdöntő időkre és itt a Ház és az ország színe előtt is megállapítsam azt, hogy ha valamikor az újkor történetírója a 20. század első feléről fog írni, azt ■nemcsak a véres világháború korának és az azt követő rettenetes gazdasági harc reakciójaképpen előálló züllés és dekadencia korszakának fogja nevezni, hanem a ka ősziből világosául fogja látni — mi is már láthatjuk — kiemelkedni két gondolat, két eszme előretörését, hódítását. A 20. századnak ebben a korszakában hihetetlen újiraébredését és feltámadását látjuk a náci ónál is gondolatnak és látjuk a milliókra alkalmazott szociális gondolatot. A kettő egymással szorosan összefügg, a kettőt egymástól elválasztaná nem lehet, a kettő indokolja egymást. Azok mellett a rettenetes destruktív erők mellett, amelyek világszerte, különösen azonban a háború legyőzött népeinél, vagy a háború következtében elesett nagy népeknél és nemzeteknél is bekövetkeztek, a konstruktív erők munkáját • látjuk. A nemzeti érzésnek ez a feléledése kétségtelenül nem pusztán az erőszak, a süllyedés reakciójának következménye, hanem fel- ébresztése annak a nagy erkölcsi gondolatnak, hogy amely népnek, nemzetnek, legyen az kicsi vagy nagy, a saját erejében való hitét visszaadja, 9aját erejét, saját individualitásának, egyéniségének és elhivatottságának gondolatát felébreszti, azt ennek megfelelően a mindent elsöprő érzés erejével felemeli a süllyedésből. A tanulság, amelyet számra nézve kicsiny, de a kultúrára nézve nagy nemzeteknek is le kell vonniok ebből a világjelenségből, az, hogy az ilyen nemzet saját egyéniségének, saját erejének, az egyéniségbe vetet hitének tudatára ébred, hogy megmentse azt, ami benne érték, önerejével a világ számára is. Az új nacionalizmus kötelezi a népeket és a kisebb nemzeteket is arra, hogy saját egyéniségük erejére ébredve, annak értékét kifelé is tudják megmutatni. Csak így lehet a jövőben jelentőségük, csak így lehet a -világ számára értékük. A nemzeti gondolat Ha azt kérdezzük, hogy miben rejlik ez a nemzeti gondolat, nemzeti érzés, azt mondjuk, hogy a nemzeti tulajdanságok összességében, tehát Elsőrendű minőségű tüzi'a ét izén előnyösen beszerezhető nemcsak a nyelvben, nemcsak a szomatikus, etnográfiái kül ön legessé- . gekben. hanem főként az intézmé- í nyékben. A népek a maguk egyóná- \ ség ét legjobban intézményeikben fejezik ki, amelyekben meg lehet látni az ö különleges szellemiségüket, az ő különleges individualitásukat. ; Ha most mi ezt alkalmazzuk a mi történelmünkben, akkor azt kell látnunk, hogy Szent István királyság- alapításától kezdve egészen a mi ■korszakunkig tudtunk idegen intézményeket úgy átvenni, bogy azokat a saját képünkre áthasonítottáik, azokat tehát nemcsak átvettük, hanem saját érdekeinknek, saját nemzeti tulajdonságainknak megfelelően tudtuk tovább is fejleszteni. A magyar királysági eszme A történelmi bizonyítékoknak hosszú sora áll rendelkezésünkre. Igazán csak példaképpen, nem azért, hogy egy jogtörténeti és al- sek, — ami hivatásom, ami körül az én egész életem forgott, — hanem annak igazolására, hogy nem frázis az, amit mondok, hanem valóság, hivatkozom arra, hogy Szent István — es ez a nemzet becsületérzését nem érinti — a királyság intézményét nyugatról recipiálta és nem keAmíg Vh alszik • Oarmol dolgozik. Nyugodt alvásit nem zavarja, még/» naghozza reggelre az enyhe is fájdalmatlan kiürülést. iÄ* V33325S es cégnél Búza tér 16. Telefon 223 Pontos kiszolgálás! létről. Nem a bizánci királyságot * vette át, de nem is azt a hűbéri ki- | rályságot, amely az ő korában egyeI bütt már fennállott, hanem a Nagy * Károly-félét. A .központi abszolút * királyság lebegett szeme előtt és íme ez a Szent István-féle királyság soha se,m lett azzá, amivé az ő korában a hűbéri királyság lett és a magyar király sohasem volt primus inter pares. A magyar király helyzete sohasem volt olyan, mint a francia királyé, aki mint az „Ile de France“- nak Seigneur-je, ura, volt Francia- ország királya. A magyar király király volt abban az értelemben, amint azt ma ismerjük. Nem egy a többiek között, hanem fölöttük álló hatalom, amelyet a nemzet maga, mint ilyent ismert el. A hűbéri eszmékből és gondolatokból, amelyeket később recipiáltunk, nálunk nem lettek hűbéri tartományok, nem lettek Kur- fürtök, Lan des beírok, nem lett Landeshoch e it. Pedig a hűbériség egyik válfaja volt a rendiség és az adománybirtokok mindig donációk maradtak, amelyeket csak a király adott a Szent Korona jogán, és nem voltak benefickimok. amelyeket egy Seigneur vagy Landesherr adott az ö vazallusainak, alattvalóinak. S ha •végig tekintünk az első száz évtől kezdve intézményeink egész során, mindig ezt látjuk. Hogy csak még egyet emeljek ki, ott van a vármegye, amely nálunk sohasem volt
