Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 97-144. szám)

1938-05-31 / 121. szám

(Trianon 18.) 1938 május hó 31. !£?■< O 0» MT m mm ^ SZAbolcsx biiRlAr >can 1 oldal GYÁR:BUDAPEST, XI. LEN KE-UT 117 Szerdán lesz a diakmajalis Az ev. Kossuth gimnázium több évtizedes szép szokása, a diákmajá­lis ma már nemcsak az ifjúság ta­vaszi ünnnepe, hanem részt vesz az ifjúság örömében a város széles társadalma is. Az ifjúság szerdán reggel vonul ki Sóstóra, délelőtt meghallgatja dr. Schárbert Ármin tanárnak a természet rejtelmes éle­tére vonatkozó előadását, majd já­tékkal tö.ti el a dalelőtött, Deiben érkeznek meg a majális felnőtt ven­dégei s résztvesznek a társas ebé­den. Egy teríték ára bor nélkül 1 P 80 fillér. Az ebéden való rész­véteire jelentkezni lehet Benigny Andor tanárnál (Telefon 391). Nyolc napra ítéltek egy gazdát uzsoráért Egy évvel ezelőtt történt, hogy a nyíregyházi törvényszék Váradi ta­nácsa 8 napi fogházra Ítélte Kocsis P. József nyirkarászi gazdálkodót. Kocsisnak az volt a bűne, hogy a megszorult szomszédjának 10 mázsa rozsot adott kölcsön és utána 20 százalék kamatott számított. Mive) a százalék túlhaladja a törvényes nyolc százalék mértéket — a gazda uzsoravétséget követett el. Ezt az itéleet a debreceni tábla és most a királyi kúria is helybenhagyta, úgy hogy Kovács P. Józsefnek be keli vonulnia a nyíregyházi ügyészség fogházába büntetése kitöltésére. iiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kreskai Rádió Service Siaksrerüen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-77 Uttalan-utakon, homokhegyen át a szabolcsi vándortaoitók nyomában... A városi “ ember nem ismer,i. a fa­lut*** is csak hírből hallott róla. Üj népnevelési intézményről, a ván­dortanítói iskoláról van szó. Olasz­ország,ban, Svédországiban, Finn-hon­ban és más nemzetek földjén évszá­zados, jól ismert, fejlett intézmény a vándor tanít óság. Ott, ahol nem építhetnek .népiskolát, vándortaní­tók jelennek meg és félévi oktató- nevelő .munka végzetével újabb helyre vonulnak. A magyar kor­mány kultuszminisztériumában Her­I telcdy dr. min. tanácsos Ismerte fel •először ennek az intézménynek je­lentőségét a .magyar viszonylatok­ban is. A folyó iskolai év elején I kezdték meg a magyar vándortaní- tók az első félévet és most fejezték be a másodikat. Szabolcs vármegyét tizenkét vándor tanát ói körzetre osz­tották és elindult az analfabéták számát tekintve, a nevelő-tanító ha­tásra leginkább rászorult Szabolcs­ban a művelődés tizenkét fiatal, lel­kes • pionírja. Gyér felszereléssel, szűkös viszonyok között, nélkülözé­sektől sem .riadva vissza, hozzáfo­gott a tizenkét fiatal tanító, .magasz­tos feladata teljesítéséhez. Dohány- .s imátok ham, borházban, cselédlakás­ban, magtári helyiségben vagy bé­relt tanyai szobában gyulladtak ki a kultúra mécsesei. A1 vándortanító nem egy helyütt abban a kis szűk szobában aludt, amelyben reggeltől estig tanított is. Messze a községek­től, ismeretlen nevű tanyák mélyén, •a legelhagyatottabb vidékeken sok­szor megközelíthetetlen rejtekekben vannak a vándoriskolák, de éppen ezeken a helyeken van rájuk szük­ség, mert ide nem jutott ezideig eöv sugár sem a tudás fényéből. Aszké­taéletet, végtelen jóságot, lemon­dást és szárnyaló magyar idealiz­must jelent ezeken a helyeken ván­dort ani tónak lenni. És a szabolcsi vándortanítók egytől egyig ilyenek. Megacélozza, elszánttá teszi őket a missziós munka tudata és az az ér­zés, hogy szeretettel, értékeléssel figyelik őket elhagyott tanyájuk messzeségében is a kultúra irányítói. viiez Bessenyei Kir. főigazgató látogatása a vándortaoitói iskolákban A kerületi főigazgató meglátogatta Szabolcsvármegye tizenkét vándortaoitói iskoláiét A debreceni kir. tankérület fő­igazgatója, vitéz dr. Bessenyei La­jos, aki a magyar nemzeti megújho­dás markáns harcosa, a cserkész- mozgalom egyik legelső szervezője és vezéri tisztje, kezdettől fogva meleg bajtársi szeretettel érdeklő­dött egész nagy kerületének vándor­tanítósága iránt és egy ízben télvíz idején látogatta meg Szabolcs né­hány vándortanítóját, most pedig a tanítási év befejeztével, két napon át szakadatlan és szívós utazással elérte azt, hogy valamennyi iskolát — két megközelíthetetlen tanya ki­vételével, amelybe a szárazság miatt süppedő homokúton nem lehet, csak gyalog közlekedni — meglátogatta Marton József dr. kir. tanfelügyelő, Sülé Dénes népművelési titkár kísé­retében. A látogatás első napján, pénteken, amely napon reggel hét­től este fél 9 óráig tartott az autón való nehé.z út megtétele, munkatár­sunk is elkísérte a látogató tanügyi férfiakat. Első álltmis: Büzitatanya Az autó Nyiradony, Balkány, Nyiracsád községeken át jut első •állomáshelyére, Buzit a-tanyára, ahol négyezer holdas birtok impozáns majorjában Szitnay uradalmi intéző szíves készséggel fogadja és kalau­zolja a főigazgatót és kíséretét. Az uradalomnak .már épül az állami is­kolája s így itt csak átmeneti meg­oldás a vándortanítói intézmény. — Az iskolát egy borházba.n találjuk meg. Kedves, vidám, mosolygó gyer­meksereg fogad. Samu Lajos tanító —- 1929-bian végzett Nyíregyházán — ugyancsak ebben a borházban la­kik. Szobájában az egyik szellős fa­ajtót régi vadász,tábla fedi és védi. Hősi lélek kell ahhoz, hogy egy fia­tal tanító ilyen ügybuzgalommal, jó kedéllyel és kedvességgel foglalkoz­zék iskolájával, mint Samu tanító úr e borházi otthonban. Képek, tér­képek, vegytani szerek és rajzok ékesítik a szegényes termet, de leg­szebb dísze a gyermekeik csoportja, akik itt a kir. főigazgató kérdésére okosan, szépen felelnek, kitűnő ké­szültségről tesznek tanúságot. Váz­latokat, dolgozatokat, szépen veze­tett munkanaplót néz át a főigaz­gató, aki elismeréssel fog kezet az ügybuzgó tanítóval. Harc a homokheggyel, gya- loglás a vaadortanitóitoz Buziía tanya még csak megköze­líthető volt, de a következő állomá­sok előtt nagy bajok vannak. Há­rom homokhegyről is vissza kell vonulni. Hetek óta nem volt eső, a dúlőutakon a fehér lisztszerű száraz homokban tengelyig süllyed a ko­csi. Előkerülnek a katonai térké­pek, tanácskozások vannak, a szán­tó-vető magyarok sietnek tanács­adásra, merre „térül“ az út, hogy le­hetne a „Melánia-tanyát“ elérni. — Most tűnik ki, hogy ezen a helyen ■csak. homokjáró tankkal lehetne most célhoz érni. Két vándortanítót nem is lelhet megközelíteni, a har­madikat, Mo.zga tanítót, aki a szat­mári úti tanyán egy parasztházban kapott otthont, Aranyvány pusztán át annyira meg lehet közelíteni, hogy egy kis turisztikával, gvalog- szcrnel sikerül a Penyigei-tanyán át od Mérkőzni, ahol a vándoriskola van. Két és fél kiloométer gyalogtú­rát vállal a társaság, nagv melegben, nehezen taposható mélyhomokos úton, komondorok támadása köz­ben. De végre ott vagyunk és megil- letödéssel állunk az elrejtett tanya n>c«n Uránia Filmszínház “ Május 30 31 Junius 1. Hétfő-kedd-szercD. Budapesttel egyidőöen ! Az oxfordi diák Az angol diákélet hagyományainak, napsugarás életének, szerelmeinek vidám romantikájának pompás filmje. — A főszerepekben: ROBERT miOR, V-VlEN LEIGH, MIUREEH 0’ SülUVIH. Előadások: mindhárom napon 5, 7 és 9 órai kezdettel. iskolatermében, ahol fonott fessző- ágyban abban a helyiségben alszik a tanító űr, ahol estig dolgozik. Az Anya- és csecse.mővédelemről van szó, leányok felelnek, a fiúk a tör­tén,•elem bői Trianonról számolnak be a főigazgató úrnak, aki megállapítja, hogy itt is derék és önfeláldozó ta­nítói, nevelői munka folyik, azután újra gyaloglás vissza a megfenek­lett autóhoz. Madera iskola a maglár- helyisíaben Nyirlugoson át jut a társaság a kies ív órán y t any ára, amelyben egy lelkes, magyar úr, Gödény Ferenc kedves otthont, áldozatos támoga­tást biztosított a vándoriskolának. Dús virágok, gyümölcskultúra, sze­rető vendéglátás fogad a Gödény- kúriában, majd a világos, napfé­nyes, fehérre meszelt magtárterem­ben képekkel, rajzokkal szépen fel­szerelt iskolában vagyunk, ahol Sik­lós tanító úr az új tanterv szellemé­ben bámulatos eredményt tár elénk nevelő-oktató munkásságából. Itt sok gyerek a kis testvérkéjét is ma­gával hozza s így napközi otthon szerepe is • van a vándoriskolának. Okosan, szépen felelnek a fiúk és •leányok vitéz Bessenyei Lajos kir. főigazgató kérdéseire, gondos füze­tek és rajzok mutatják, hogy mo­dern pedagógus-szellem ragyogja be a magtári iskolát, amelynek egy al­kóvjában lakik a kitűnő Siklós ta­nító. Meleg elismerést kap szép munkásságáért a főigazgatótól és a kir. tanfelügyelőtől, akik a búcsúvé- t óin él köszönetét mondanak Gödény Ferencnek és fenkolt lelkű hitvesé­nek a gyerekek, az iskola magyaros szívű, testvéri felkarolásáért. Abal selyemhernyói tenyészt az iskola kirándulási alapra Már délután van, amikor autónk visszafelé tart Nyíregyházának, — majd a Sóstóhegynek, melyen túl a Körmendi-tanyán egy katonás, len­dületes egyéniségű tanítóval, Toma- sovszky Istvánnal találkozunk. Ez a lelkes, fiatal tanító Olaszország­ban volt egy évig tanulmányúton a Falu szövetség küldetésében és a Duce országának erős aktivitását hozta ide a nyírségi homokra. Anna­kor az olasz király Budapesten volt, a Vigadóban az Olaszországban járt magyar gazdaifjak nevében ő kö­szöntötte olasznye.lvü beszédben a királyt és császárt. Az iskola egy kisgazdaházban van. Tomasovszky a gyermeksereg élén katonásan je­lentkezik a főigazgatónál, majd oly erős kollektív iskolai szellemet mu­tat be a kérdések során, hogy a fá- radalmas utat tett főigazgató sze­mében felcsillan az öröm, a magyar köz.nevelői vezérnek boldog öröme. Itt még a latrinát is maga az iskola építette szépen összerótt napraforgó szárakból. Megnézzük a selyemher­Pünkösdre férfiinget, nyakkendőt vegyen nálunk! . mH II illlll III——■ I—I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents