Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)

1938-03-02 / 49. szám

Arai© fillér Nyíregyháza, Í93S március 2 (Trianon 18.) VI. évfolyam 49 (1474.) szára. 2Í' Szerda l: '■%: »■>.. "t" warn tfgx&keezióaé g és kiadóhivatal Bethlea-stea 1. sz. /. pAj iTtlI á| fi Pl 8 IIP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 750 P. fpséatakaréki csekkszám: 47.139. TeftefónsEáia: 77. * ULI I lf\HS llMf LMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Örvendetes események követik egymást az or­szágiban. Az emberek nagyrésze azon ban nem beszél ezekről az ese­ményeikről. Jobban érdekli őket mindaz, ami a külföldön történik, mint a magyarországi dolgok. Mit módid Hitler, mit mondott Schusch­nigg kancellár, mit írnak a románok­ról, a németekről, a spanyolokról, de alig hallunk valakit, aki az öregségi biztosításról, a válasz tójagd javallat­ról, a magyar iskolareformról, a népi és nemzeti Magyarország lassú, de fokozatosan biztos kiépítéséről be­szélne. A legégetőbb probléma az ín­ség elleni küzdelem, a Magyar Nor­ma sorsa, a k oldás pénz kérdése. És « belső nagy problémák között is bennünket, tiszántúli akat elsős ónban a. mi népünk, a mi vidékünk, a mi társadalmi, gazdasági, kulturális éle­tünk problémái kell, hogy foglalkoz­tassanak. Ne mszabad, hogy az em­berek egyéni vagy pártérdekből me­rítsék témájukat, objektív magyar kérdéseknek kell helyet engednünk vitáinkban, érintkezésünk ezernyi te­rületein. Száz évvel ezelőtt az akikor bonta­kozó új magyar Ni ágban a várme­gyék zöld asztalánál, a magyar ud­varházakban, összejöveteleiken, diák- tanyákon nem volt más szó, mint a magyar megújhodás izzó kérdései­nek tárgyalása. Széchenyiről, Kos­sutról, a közteherviselésről, sérel­mekről, reformokról volt szó. A jobbágyság sorsa volt a közpon­ti probléma és elsősorban maga a legjobban érdekelt nemesség köré­ben sürgették a nagy társadalmi re­formot. Telhát -nemcsak érdekeik nem irányították az amlbereket, ha­nem egyenesen érdekeik ellen dol­goztaik, amikor kiváltságaik eltörlé­sét sürgették. Nagy magyar élettípu- sók magasítanak kd a magyar hori­zontra. Egy Széchenyi, aki szakít if­júságának érdeklődési körével, a va­dászattal, utazással, úri kedvtelések­kel és legfőbb gondja, tervre, álma. nyugtalanító éjszakáinak lázas ké­pei mind a magyarság felemelkedé­sére vonatkoztak. Igaz, hogy a lázas cselekvésben a külföldön akkor kd- lebbent tavasz fuvallata ihlette őket, de nem gondoltak arra, hogy lemá­solják a forradalmakat, hogy utánoz­zák a carbonarik viseletét, összejö­veteleiket, konspirációikat. Maga a lüktető nagy eszme erejét fogták fel, a szabadság a haladás gondolata fe­szítette lelkűk vitorláit, de nem utá­noztak olyan életformákat, amelyek illettek az olaszokra vagy a .fran­ciákra, a németekre, de nem festett volna benne jól a magyar. A Táncsi­csok és más fantaszták tanításait csak elenyésző kis tömeg követte, a nagy nemzet megteremtette csodála­tos egységét a honvéd zászlók ki­bontásának forró idején is. Pedig akár beszélünk róla, akár nem, ma is forrong a lelkek mélye, n*a is megszállotta a lelkeket a tör­A minísiterelnök a jövő heten nap beszédet mond A képviselőház közjogi bizottsága ma délelőtt folytatta a választójogi javaslat vitáját. Minthogy még 3í)!J szakasz tárgyalása van hátra, a vita egy-két napig eltart. A pártok már megegyeztek a javaslatban s így re­mélhetőleg a tárgyalás elé semmi akadály sem gördül. A képviselőház csütörtökön foly­tatja a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvény­javaslat tárgyalását. A javaslathoz i még húsz szónok szól hozzá, így te- | hát csak a jövő hétre várható a mi­niszterelnök záróbeszéde. A minisz­terelnök felszólalását niagy érdeklő­dés előzd meg, mert nagyon fontos- gazdasági természetű kijelentéseket tesz, amelyek nemcsupán a belső po­litikát érintik, hanem a külföld felé is szólnak majd. Angol-olasz tárgyalások Az angol külügyminisztériumban Halifax lord külügyminiszter és az ólasz nagykövet között megindultak a 'tárgyalások az olasz-angol megbé­kélés érdekében. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint a tárgya­lásokon a miniszterelnök is részt- vesz. A miniszterelnök óhajtása az, hogy ne csak a két államot- érdeklő kérdéseket vegyék ' fel tárgyalási anyagul hanem terjesszék ki azt a Németországgal való viszonyra is. Qhairmberlain reméli, hogy a Német­országgal való megegyezés után meg lehetne teremteni Franci a országgal együtt a négyhatalmi egyezményt. Az angol külügyminisztériumban egyébként nagy változások .várha­tók, Több nagykövetet vissza rendéi­nek Londonba s helyüket a külügy­minisztérium tisztviselői kiválóbbjai foglalják el. Átszervezik a légügyi minisztériumot is. * 1 * 1 meg Hitler látogatásáról s szinte tün­tetésszerű en írnak a látogatásról, hogy ezzel is megcáfolják azokat a külföldi sajtch ítészt kés eket, ame­lyek arról szólnák, hogy Róma és Berlin között ©MdegiHés állott be. A lapok hangsúlyozzák, hogy az olasz-nőmet barátság alapját a két nép történeti hagyományai, a 10 év óta fennálló közelebbi viszony biz­tosítják. Hangsúlyozzák, hogy a ró- ma-hérlini tengely a békét jelenti Európában. A két nép barátsága a jövő Európa alapját veti meg. Elég ennek bizonyítására hivatkozni az olasz-magyar-osztrák baráti kapcso­latokra, az olasz-német megegyezők­re és az olasz-jugoszláv közeledésre. Karmádéi éiferdulé Ma van 18 éve annak, hogv a nem­zetgyűlés vitéz nagybányai Horthy Miklóst az ország kormányzójává választotta. Míislsiterefitiyi isfállezéja Sztojadinovics jugoszláv minisz­terelnök a j ugos-zláv-bulgár határon ma délben találkozott a bolgár mi- aiiszte r elnökk el. Rómában nagyszabású előkésziiie leket tesznek Hitler fogadására Hivatalosan is megállapították • már Hitler olaszországi útjának idő­pontját. A német vezér és kancellár májusban látogat el az örök városba. Az olasz közvéleményt a hivatalos nyilatkozat megjelenése óta jófor­mán csak ez a kérdés foglalkoztatja. A látogatással kapcsolatos ünnep­ségek legfőbb szervezője kijelentet­te, hogy Rómában olyan ünnepsége­ket készítenek elő, amilyet ember fia még nem látott. Az ostiai pályaudvart teljesen új­jáalakítják. A pályaudvar előtt agy 30.000 négyzetméteres teret képez­nek ki, hogy a felvonuló katonaság­nak és fascista milíciának elegendő helyet biztosítsianak. Hitler a régi Róma legszebb emlé­kei előtt vonul el, míg a pályaudvar­tói a quirmnáli palotáig ér. A hat ki­1 o.méle rés út vo n aló n káprá zatos díszbe öltözik a város. A Caius Ses- tius emlékműve előtti útvonallat hír szerint Hitler nevéről nevezik el. In­nen Constantinus diadalíve alatt a Colosseumhoz megy a menet, majd a nyílegyenes Via del Lmperon át érnek a Piazzá Veneziára. Hitler a quinináli palotában való­színűleg a piemonti herceg lakosztá­lyán kap lakást, ez az épületrész ép­pen az ellenkező oldalán van a palota a.zon részének, amelyben annakide­jén Horthy Miklós kormányzó la­kott. Az olasz lapok nagy lelkesedéssel fogadták a Hitler látogatásáról szóló hír bejelentését. Miniden lap az első oldalon hasábos cikkekkel emlékezik iletbsfépeti a rnsgánalfcslina­zeni tifráy Ma lépett életbe a magán alkalma- zettakra vonatkozó törvény. Ez a törvény tudvalevőleg szabályozza az alkalmazottak munkaidejét, a hétvé­gi szabadságolást és a fizetéses sza­badságidő kérdését. ■Mától kezdve tehát a magánailikal- mazettak munkaideje heti 40 óra. Szombaton délben 1 órakor a mun­kásokat el kell bocsátani a szolgálat­ból. ténelmi idők ihlete. Az, hogy Bor­sód vármegye közigazgatása a ma­gyar ruha viselése .mellett döntött, hogy egyes törvényhatóságok a kor nagy kérdéseit tárgyalják, mutatja, hogy az első évek bizonytalan sági el oszlik és helyet ád egy pozitív ma­gyar életigenlésnek és életakaratnak. Előttünk újra egy nemzet sorsa áll. Üjra ki kell emelnünk mély süüyedé- l séből ezt a nemzetet és a szellem- f harcok során fel kell emelnünk. Mi- 1 előtt erős nagy nemzeti principiu- * mok harsannak fel. Mi sem lehetünk f tétlenek. A különböző utakra sereg-lő j részletnemzetből meg kell alkotni az I egyet, a mindent magáiban foglaló egységet. Ez az erő nem képzelet já­téka, nem realitá’st mellőző álomvi­lág hajhászása. Voltaképpen ez a nemzeterő lüktet ma a kormány ténykedéseiben, az országos nemzeti egység izmosodó nagy lendületében. A szabadi egyéni megnyilatkozások mind egyiránybian csendülnek kii ! lassanként és ha nem is öltött még | olyan testet, mint Kossutbék Ma- * gyár országában, de már kirajzolód­nak hatalmas kontúrjai egy nép­erőkre támaszkodó új magyar élet­nek. Van erő, van vitalitás, van te­hetség ebben a fajban, ebben a nem­Megnvil! a fciMpiplási !ev$li(sliépiö tanfolyam Ma délelőtt nyílt meg a bclügymfl- nisztériuimban a harmadik közigazga­tási továbbképző tanfolyam. Széli József belügyminiszter megnyitó be­szédében hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy mit jelent a közigazga­tási tanfolyamok állandósítása a tisztviselői karra s a közigazgatásra. Fokozatosan rövid idő alatt kiépítik a közigazgatási akadémiát, amilyen a külföldön már nem egy helyen működik. zetben. Izgalmas magyar kérdések zajlanak körülöttünk. Foglalkozzunk ezekkel, vitassuk meg a magyar élet- problémákat, hogy előkészítsük őket a megoldásra. Nem az érdekel, mit mondottak a külföldi államférfiak, hanem az, mit mond a magyarság, miit mondanak a mi vezetőink, mit cselekszik a mi kormányunk. Milyen fel emelő, hogy reggelenként a rádió­ból az emlékezés szárnyain idehoz­zák a nagy magyar múlt eseményeit. Ezekből merítsünk ihletet és erőt. hogy sorskérdéseinket a válságos na­pokban egy akarattal oldhassuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents