Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)

1938-04-29 / 95. szám

>OL€ 8 t hirlAP

rai

3. oldal

R szombati müvész-esl ■űsara

Megyeszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a szombati művész- est iránt, amelyet Szohor Pál polgármester megnyitója vezet be. A művész-est tiszta jövedelmét a nyíregyházi leányközépiskolák szegény és jeles előmenetelü növendékeinek megjutalmazására fordítják, az est rendezői az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Szövetsége. A műv sz- est, amelyet a Korona dísztermében tartanak meg, pontosan fél 9 kor kezdődik. Jegyek elővételben 3, 2, 1'50-es árban Dicker Gyula könyvkereskedésében válthatók.

Az alábbiakban közö jük az est részletes műsorát:

1. Szohor Pál Nyíregyháza polgármesterének ünnepi megnyitója.

2. Dr. vitéz Somogyváry G u!a országgyűlési képviselő (Gyula diák) verseiből ad elő.

3. Liszt: Vigasztalódás (Conso'a- tion) előadja Laurisin Miklós zongoraművész, a m. kír. zeneakadémia tanára.

4. a) Thomas : Ária a Mignon-ból. b) Verdi: Ária a Troubadurból. Énekli Gere Lola a m. kir. operaház művésznője.

Szünet.

5. Schumann-Liszí: Ajánlás. Előadja Laurisin Miklós zongoraművész, a m. kir. zeneakadémia tanára.

6. Noseda: Szivem, Noseda: Pirosrózsák. Énekli Gere Lola a m. kir. operaház művésznője

7. Zárszó: dr. Gaizlerné-Csegezy Noemi dr.

Kezdete fél 9 órakor.

A művész-est után a Korona éttermében ünnepi vacsora lesz.

Pénzfeladás kőiben elloptak 20 pengőt a postán

Az utóbbi időben gyakran fordul elő zsebtolvajlás a póstán. Ismeretlen tolvajok megfigyelés alatt tartják a póstán a pénzesutalvány és csekkbefizetési osztályt s ha többen állnak az ablaknál, igyekeznek a zavarosban halászni. Kiemelik a zsebekből a pénzt, vagy a pénztárcát. Vakmerőségükben tegnap oddáig mentek, hogy egy ttgyvédirodai alkalmazottnak, Schwartz Margiínak a kezéből lopták ki a feladásra szánt 20 pengőt. A rendőrség erélyes intézkedésekkel védett akar vetni ezeknek a tolvajlásoknak és állandó megfigyelés alatt tartják a póstahivatalt és minden gyanús- alakot előállítanák a kapitányságra.

Fejét beverték, orrát, száját összetörték és fogalt is kiverték

Szabó József gazdasági alkalmazott felsöpázsati lakos tegnap délután azt vette észr,e, hogy gazdájának, Bertalan Kálmánnak a földjére hajtottak idegen juhokat legelni. Figyelmeztette iifj. Cser mik József felső pázsit i lakost, hogy hajtsa el a juhart, mert baj lesz belőle. Csernik ekkor elszaladt apjáért, id. Csernik Józsefért, akivel .együtt botokkal fel szerel ve nekitámadtak Szabó Józsefnek. A szerencsétlen embert agvba-fő'be verték.

Fejét két helyen beszakították, orrát és száját szétverték s fogait is kiverték. A szerencsétlen

embert vérében fetrengve otthagyták.

Szabó Józsefet beszállították az Erzsébet-kórházba, de felépüléséhez semmi remény sincs. A szerencsétlen embert úgy összeverték, hogy alig maradt ép rész a testén.

A két támadót letartóztatták.

Kreskai Rádió Service

Szakszerűen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-77.

Telefon 11. szUránia Filmszínház

Telefon 11. sz

Április 28-29. Csütörtök péntek

Budapesttel egyidőben

Egy lánynak sikerül...

(Tip-Top Follies)

ELŐADÁSOK: mind két napon 5-7-9 órakor.

Országos jelentőségű határozatot

mondott ki Nyíregyházán a NESZ közgyűlése

onyeg és öny

nagy választékban

A KESz. közgyűlést tartott Nyíregyházán a Bessenyei Kör jubiláns ünnepségével kapcsolatban. A közgyűlésen Kailiay Miklós dr. elnökölt, aki nagy beszédet mondott a deee.n trail zá c ió ölein,ge d h et e ti e.n

szükségességéről. Utalt KlebeLsberg Kunó grófra, aki elsőnek látta meg, hogy Magyarországon a főváros vízfejként duzzad, hogy minden 7.8 ember fővárosi. A vidék elmaradt — az értékes vidéki kultúra elsorvadt a főváros előtörése következtében. Amióta Klebelsberg Kunó gróf kezdeményezett, a vidéki értékek ist ápolása ma már nem ábránd. De hogy ez az akció teljes sikerrel j járjon, szükséges a megfelelő szel- I lemi előkészítés. Ezt végzi a KESz. ’ ás. Kállay Miklós dr. megnyitója 1 után. a közgyűlés az elnök indítványára elnökké választotta Hankiss János dr. egyetemi tanárt, az európai hírű tudóst, aki eddig is sokat fáradozott a vidéki és fővárosi kulturális elemek harmóniába fogása érdekében. Hankiss dr. felszólalásában azt a témát fejtegette, hogy a

I túlzott faluromantika nem kedvez a városok értékelésének. Kimutatta, j hogy a városok a magyar nemzeti • kultúra szolgálatában jelentős szeHUNGÁRIA

FILMSZÍNHÁZ EaMtt: Umi RiRsztoliáz Telefoszám : 503,

Április 28 29. Csütörtök, péntek

VICTOR FRANCÉN világhírű francia színművész legújabb, legszebb alakítása

Tűz

V

Előadások mindkét napon 5, 7 és 9 órakor.

repet töltöttek be és ia magyarosodásnak tudatos tényezői voltak.

A közgyűlés Kállay Miklós dr. indítványára táviratban üdvözölte a kormányzatot, köszöntötte a Nobel- díjas Szentgyörgyi tanárt, Szülfő Gézát; főtitkárrá választotta Spá- nyi Géza d.r.-fc, a vidéki kulturális törekvések lelkes vezérét. Nagy figyelmet keltett Faluhelyi Ferenc dr. előadása. Faluhe.lyi Ferenc egyetemi tanár a pécsi egyetemi kisebbségi intézet igazgatója, a következő előterjesztést tette a magyar nemzeti kisebbségi intézetek fejlesztése tárgyában:

Minthogy a magyar nemzet számára élet szükséglet az elszakított magyar nemzetrészekkel való kulturális kapcsolatok kiépítése és fenntartása és minthogy ezen kulturális kapcsolatok fenntartásának és kimélyítésének eszközei az egyetemeink mellett létesített kisebbségi intézetek, ezen intézeteknek működése és ezen intézeteknek továbbfejlesztése nemzeti szempontból elsőrendű fontosságú.

Ezért javasolom:

1. hogy az egyetemi kisebbségi intézetek 'hatékonyabb munkájának az elősegítésére ezen intézetek számára biztosíttassák

a) egyszeri berendezési átalány (az intézet könyvtáréinak felállítására, térképek beszerzésére stb.);

b) évi átalány a kiadványok és folyóiratok költségeinek a fedezésére, a könyvtár továbbfejlesztésére és az intézet egyéb kiadásaira;

c) a segédszemélyzet intézményes rendszeresítése. Kívánatos a tanársegédeknek és gyakornokoknak állami szolgálatba való kinevezése és előmenetelüknek biztosítása a XI.

fizetési osztálytól a VIII. fizetési osztályig.

2. A magyar tudományegyetemek kisebbségi intézeteinek a vezetői állandó Együttműködési Bizottságot létesítenek. Ez a bizottság évnegyedenként üljön össze az egyes kisebbségi intézetek székhelyein az ottani kisebbségi intézet vezetőjének elnöklete alatt. A bizottságnak tanácsadó és irányító jellege legyen. Célja: az egyes kisebbségi intézetek eredményesebb működésének biztosítására az 'egyes intézetek közötti összhang és együttműködés lehetőség szerinti megteremtése.

3. Az egyetemek és főiskolák minden szemeszterben állítsanak be órarendjükbe rendszeresen olyan kollégiumokat, melyek az utódállamoknak és főkép az utódállamok magyarságának kérdéseivel foglalkoznak. Az új tantervvel kapesolat- ba.n az összes alsóbbfokú iskoláknál is találják meg az intéző tényezők a módot a revíziós olvasmányok kapcsán a jelzett kérdések beható ismertetésére.

4. A magyar nemzeti kisebbségek kérdéseinek a megismertetésére az ■egyes kisebbségi intézetek közreműködése mellett állíttass ék be szervesen és rendszeresen a rádió és a film a nagyközönség tájékoztatása érdekében.

A munka megindíthatása, illetve a már megindított .munka intézményes és tervszerű kiépíthetése érdekében .az intézeteknek feltétlenül szükségük van a legjelentősebb kisebbségi vonatkozású munkákat magában foglaló könyvtárral, ifolyó- iratanyaggal, lapokkal, térképekkel, nemkülönben megfelelő bútorokkal való felszerelésre. Ez a berendezés egy-egy intézetnél legalább 10.000 pengőt igényel. Az intézetek munkájukat akadálytalanul é9 megfelelőképpen csak úgy láthatják el, ha évenként a rendes egyetemi dotáción kívül legalább 2500 pengő áll rendelkezésükre. Intézetenként legalább három tanársegéd szükséges a munka megfelelő ellátbatása érdekében. Csak így valósítható meg az utódállamok impériuma alá került magyarság sorsának a szemmel kísérése és problémáiknak beható tanulmányozása. A segédszemélyzetnek az állami szolgálatba való beosztása hosszabb időre az intézethez kötné őket, ami nemcsak a munka folyamatosságát tenné lehetővé, de módot nyújtana a megfelelő utánpótlás nevelésére is.

A kisebbségi intézetek Együttműködési Bizottságának a felállítását szükségessé teszi az a természetes kívánalom, hogy a kisebbségi intézetek munkája között legyen meg az összhang. Az, hogy a bizottság ülései negyedévenként felváltva tartandók az egyes intézetek székhelyein, éppen ezt az összhangot, illetve azt kívánja szolgálni, hogy a kisebbségi intézetek vezetői kölcsönösen ismerjék meg egymás munkáját. A bizottság új gondolatokat és eszméket is vethet fel, tevékenysége azonban általában csak konzultatív jellegű. A javaslat nem kívánja

A..

... KC