Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)
1938-04-28 / 94. szám
(Trianon 18.) 1938 április hó 28. Szabolcsi hírlap 3. oldal Fényes keretek között ünnepelte Szabolcs társadalma a negyvenéves Bessenyei Kört A Bessenyei Kör negyven éves fennállása alkalmából rendezett kulturális ünnepségek kiemelkedő mozzanata volt az a fényes keretek között lezajló ünnepség, amelyet a rádió is közvetített és amelyet a vármegye dísztermében tartottak meg._ A nagyterem minden talpalatnyi helye megtelt a kultúra iránt érdeklődő szabolcsiakkal, az egyházak, a hadsereg, a polgári társadalom, a tudományos és irodalmi egyesületek, egyetemek képviselőivel. Ott láttuk báró Feilitzsch Berthold ny. minisztert, . Szabolcs negyven év i előtt voAt főispánját, Kállay Miklós dr. ny. minisztert, a KESz. elnökét, dr. vitéz Jékey Ferenc főispánt, Mi- kecz Dezső dr. udvari tanácsos, Erdőhegyi Lajos dr. felsőházi tagokat, Borbély Sándor dr. alispánt, Dómján Elek ág. hitv. ev. püspököt, a Move, elnökét, Bányay Jenő nagyprépost vikáriust, Török Dezső apátkanonok, f öesp eres-plébán őst, Bernstein Béla dr. főrabbit, Paulák János ig. lelkész, kár. kormányfőtanácsost, Gcrgelyffy András dr., Ná- nássy Imre dr. országgyűlési képviselőket, vitéz Lázár Ferenc, dr. Erdőhegyi Ferenc főszolgabírákat és a vármegyei tisztikar számos tagját, Szohor Pál polgármestert, Vietórisz József dr. főigazgatót, a Kisfaludy Társaság tagját, Czobel Minka köl- tőnöt, a Kisfaludy Társaság tagját, Csikesz Sándor dr.-t, a Tisza István Tudomány Egyetem rektorát, Papp Ferenc dr., Hankiss János egyetemi tanárokat, Faluhelyá Ferenc dr. egy. tanárt, a Pécsi Janus Pannonius Társaság küldöttét, dr. Kuthy Sándort, a KESz. főtitkárát, vitéz Put- noky István, vitéz Hunfalvy Artúr ezredeseket, Gulyás Pál költőt, az Ady Társaság 'elnökét, májSzőnyeg és függöny nagy választékban tétnyi Kiss Sándor kir. államrendőrségi főtanácsost, az áll am rendőrség, a kir. csendőrség parancsnoki karát, vitéz Eötvös Sándor állomáspa- rancsnokot, a honvédtisztikar számos tagját, vitéz Pásztói Artúr századost, a m. kir. testőrség küldöttét, Aixner Lászlót, a pozsonyi Toldy Kör ügyvezető elnöklét, Streicher Andor dr. szatmári alispánt, a Kölcsey Egyesület elnökét, Téry Tibor dr. kir. törvényszéki, Oláh János dr. kir. ügyészségi elnököt, Bertalan Kálmán dr. egyházifelügyelőt, vitéz Halany, vitéz Fábry csendőrparancs- nokokat, a Bessenyei Kör elnöki karát, titkárságát, a városi tisztikar képviselőit és a társadalmi élet számos kitűnőségét. Telefon 11. szUránia Filmszínház Telefon 11. sz Április 27-28-29. Szerda csütörtök-péntek. Budapesttel egyidöben ! Egy lánynak sikerül... (Tip-Top Follies) | miad há*Lmc ELŐADÁSOK: napon 5-7-9 órakor. m szoborra koszorút helyeztek. Vietórisz Jó.zsef dr. a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság, Papp Károly dr. a Csokonai Kör, a debreceni egyetem, Szohor Pál a Bessenyei Kör, Aixner László a KESz. nevében. A koszorúzás után kezdődött az impozáns gyűlés, amelyen a Városi Dalárda a Nemzeti Hiszekegyet, majd a Himnuszt adta elő mély áhítatot keltő kidolgozásban Jakab József karnagy vezetésével. A dísz- közgyűlést Szobor Pál polgármester, a Bessenyei Kör elnöke nyitotta meg. A közgyűlés előtt a BessenyeiTiszteletadás a volt elnükik előtt Szohor Pál elnöki megnyitójában utak arra a szükségletre, amely 40 esztendővel ezelőtt az akkor alig két évtizedes megyeszékhely társadalmában egy kulturális egyesület létesítése érdekében felmerült. Ki kellett tárni a kultúra számára a nádfedeies hajlékok ajtajait is. Nyíregyházén a kultúrának megértése könnyen ment. Utalt a magyarosodás munkájára is, amely a nyíregyházi tanyavilág népe között a példaadás munkája révén szinte észrevétlenül. önmagától nyert megoldást. A Nyírség földjét izzó nemzeti érzés fűti át s ezért van az, hogy most a jubileum .napján nem kell harcokról és áldozatokról beszélni. A Bessenyei Kör négyévi izéd es történetét szemlélve megállapítja, hogy annak életjelenségei mindenkor a közállapotok függvényei voltak. Az első évtized közönséget nevel, áldozathozatalra tanít. A második évtizedben világnagyságokat mutat be a nyíregyházi közönségnek a Bessenyei Kör. A harmadik korszak a világháború alcltságával függ össze, azonban ebben az időben is jut minden esztendőre egy- egy ragyogó géniusz, akiknek szelleme visszaemlékeztet a nagy múltra. A negyedik korszakra a gazdasági válság nyomta rá bélyegét, de ebben a korszakban indul idegenbe a Bessenyei Kör, amikor felkeresi a fővárosom kívül Miskolc, Debrecen, Sátoraljaújhely, Mátészalka kulturális egyesületeit. Az ötödik évtized küszöbén kötelességének tartja, hogy elismeréssel hajtsa meg a zászlót a Kör nagynevű elnökei előtt, akiknek élén az elsők elnök, báró Feilitzsch Berthold, Szabolcs vármegye akkori főispánja áll. Sorra követik őt az elnöki székben dr. Mikecz Dezső ny. alispán, felsőházi tag, dr. Kállay Miklós titkos tanácsos, ny. földművelésügyi miniszter, dr. Mikecz Ödön igazságügy miniszter s dr. Vietórisz József. A volt elnökök előtt való tiszteK rés kai Rádió Service Szakszerűen javít, modernizál. — Legújabb telepes rádiók raktára. TOMPA MIHÁLY U. 3. TELEFON 7-77. letadás után üdvözli a megjelent' előkelőségeket, a nagyközönséget s megnyitja a díszközgyűlést. Az elnöki megnyitó után nagy figyelemmel hallgatta meg a közönség dr. Vietórisz József főigazgatónak, a Kör jelenlegi elnökének Bessenyei-ódáját, amelynek formai és tartalmi szépségeit hálás tapssal köszönte meg. Az óda elhangzása után a Városi Dalegylet a Magyar Hiszekegyet énekelte el a felállással tiszteletet tevő közönség előtt, majd1 nagy figyelem között emelkedett szólásra dr. Kállay Miklós ny. földművelés- ügyi miniszter, a Kör egykori elnöke, hogy elmondja ünnepi beszédét. Katlay Miklós ünnepi beszéde HUNGIRII FILMSZÍNHÁZ EmNR: Várlej FfaSiMz Telefonsán? : 503, v Április 27-28-25#. Szerda, csütörtök, péntek VICTOR FRANCÉN világhírű francia színművész legújabb, legszebb alakítása TŰZ! Előadások mindhárom napon 5, 7 és 9 érakor. Nincs szándékában, — mondotta — hogy Bessenyei György értékét az országos keretek közül kiemelje, azonban, azt hiszi, hogy a róla való megemlékezést mégis itthonról kell kezdenie. Ennek a vármegyének a szülötte volt Bessenyei, innen indult el nyugatra, hogy kultúrát keressen és ide tért Ússza. Nem is indulhatott volna el Bessenyei más helyről, mint lenen. S ha mégis máshonnan kellett volna elindulnia, nem lett volna munkásságának olyan eredménye, mint amilyen így volt. A Dunántúl a nyugati bultúrhatások alatt állott. Ez a vidék nem termelhette volna ki azt a gondolatot, amelyet Bessenyei hozott haza. Erdélyi sem lehetett volna 'Bessenyei, ment Erdély különállásában nem volt alkalmas arra, hogy a francia k uiltű r t örek vésekniek 'Magyarországon való egyetemes hirdetője legyen. Az Alföld még nem heverte ki a török megszállást. Itt .igazán szükség volt a megújító szellemre s itt találkozott valóban. Debrecen .és Sárospatak táján a nyugati szellemmé] a magyarság szelleme. Ebben a találkozásiban pedig Bessenyei lett a győztes. A nemzeti szellem győzött Besenyeiben, mert nem hajtotta Bessenyeit igájába a világ meglátása, a nagyvilági élet szemlélete s nem tette kétségessé egy percre sem Bessenyei magyarságát. Bessenyei korának gazdasági válságáról szólva, rámutatott arra, hogy csak a Dunántúlon jelentkezett a gazdasági jólétnek a nyoma. Magyarország többi része a .másifőr- szúzados török hódoltság és harc során kiesett a nyugati kultúrával való kapcsolatból. Valahogyan olyan lehetett Bessenyei számára Voltaire szellemével való találkozása, mintha ma egy ázsiai pusztalakó repülőgépet vagy rádiót látna. Azonban Bessenyeinek szellemi kiválóságát éppen az mutatja, hogy nem futaiegSijsÄSß'; » modott meg Voltaire szellemi nagysága elől, otthonos lett abban a szellemben, amely akkor nyugat kultúráját jelentette. Bessenyei történelmi szerepe és értéke azonban akkor kezdődött, amikor visszatért s szellemét' itthon sugároztatta szét. A .magyar szellemnek át keld vennie az új gond óla tokát, de az új gondolatoknak a magyar szellemhez kell idomúiniok. Ne a magyar járuljon. az idegen eszméhez, ne alázza meg magát a magyar, a szellemSzékrekedés a vért beszennyezi. Ennek következményei: émelygés, fej- ét deréktájié és mát bajok. Ilyenkor önnek Is nek kell hozzásimulnia minden időbeni a magyar élethez. Bessenyei ennek igazságát meglátta. Szent István szelleme, Szent László korának lovagszelleme, az Anjouk hübérrendszere, Mátyás reneszánsza s a reformáció is mind .cinnek az átalakító folyamatnak voltak a kifejezői. Valahányszor az idegen hatásokat átvettük, mindig egy más rendet építettünk ki s az .eszmeáramlatokat a magyarság lelkivilágához alakítottuk. Besenyői volt a nyugatos eszme- áramlatnak az első hirdetője. De Bessenyei nyugatossága egészen más volt, mint a háborút közvetilénül: megelőző és azt követő myuga- tosok iránya. Bessenyei célja az volt, hogy az idegien eszmét .magyarrá formálja s ne csak gáncsolja, gúnyolja azt, ami magyar. Szellemi forradalmár és reformpolitikus volt, de a.z irigységet kizárta fegyvertárából. Szociális gondolkodása egészen modern volt s ennek bizony-
