Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)
1938-04-24 / 91. szám
(Trianon 18.) 1938 április hó 24. !&&■< p„,MlRYTDÉK „ SZAbolcsi hirlAP 5. oldal Ne kísérletezzen, használja rendszeresen a hires nagyenyedi Kovács krémet eltünteti az arc szépséghibáit, csodálai fogja Ön is bámulatos hatását. Az arc Megszépül, feltűnőm tiszta üde lesz! «Mi kn. ailatra k.k aioaaagolá.ba« (uúrsa.) Happali használatra sárga csomagolásba« (száraz.) Figyeljen a fédjegyre i SIGE Petneházáfcól keletre a Nyírmadá- ra -vivő út hátoldalán vizenyős rész terül el nagy helyen, kb. 200—300 holdon. Kívül van a község határán, Nyírmadálhoz és Rohodhoz tartozik. Némely évtizedeikben kiszárad, eltűnik a víz és legeltetni, szántani •lehet majdnem az egészet, csak a közepén marad itt-O'tt egy kis kenderáztató. Máskor meg visszajön a víz és tengerré változik az egész terület elég mély vízzel, ezernyi vízi- madárral, sőt akad egy-egy halász- csónak is. A belső vizeket ilyenkor nem látni, csak legfeljebb .valami távolabbi dombról, mert a széleken erdőnyi a nád. A múlt században Fűlő, Vitéz, Szűcs, Balogcsaűádok birtokaihoz tartozott. Ma kisgazdáké nagyrészt. Mai neve Sige-puszta, vagy röviden cs-ak Sige. Erről mondja a szájhagyomány: Sige valamikor falu volt, de elsüllyedt és elborította a víz. Egyszer, mikor kiszáradt, a helyén szántottak és az eke megakadt valamd- ■ben. Hát egy harang koronája (felső .részié) volt. Emberi erővel nem bírGyomorégésnél ízed jen GUSZTII CíPSULll Minden gyógyszertárban kapható. Egy doboz ára 1-20 P. tóik kimozdítani, így hát kötelet kötöttek rá és ökröket fogtak bele, azzal húzatták ki. Ez a harang a pet- nűházai gör. kát. templom kisha- rangja ma. Megtalálták a nagyiharangot is. Arra is kötelet kötöttek, ökröket lógtak .bele, de nem bírták kihúzni. Még több ökröt fogtak bele. A harang meg is mozdult, de ekkor valaki a föld mélyén fájdalmasan el- kiálitotta magát: ,Jaj, a kisujjam!“ (t. i. elszakadt), abban a pillanatban elszakadt a kötél, az ökrök orrabuk- ■tak, a harang pedig lesüllyedt hét- «zerte mélyebbre, mint volt. Azóta wem találja senki, csak éjiéikor lehet hallani néha a szavát. A legtöbben restellik ezt így elmondani „úr“ előtt, mert „a‘ csak olyan beszéd“, .hanem röviden any- nyit mondanak legfeljebb, hogy a kiskarangot szántás közben találtak a Sigén. A mondát azonban beszélik nemcsak Petneházán, hanem a szomszédos községekben, is szóról szóra egyformán. Csoba János nyirmadai lako9, 70 éven felüld öreg, a községben tekintélyes ember állítja pl., hogy suhanc legény korában legeltetés közben haMotta Szent György nap éjfélkor <a Sige 'harangszavát Helmeczy Béni nevű pajtásával. Vannak tamások, akik az „effélékben“ már nem hisznek és azt MEGNYÍLT BUDAPEST LEGMOmmm \ DERNEBBÜL berendezett PENS1ÓJA a Tötössy pensió V., Deák F«*ren utca 16. tel. 183 940, 1 '3-949. A belvárosban, közvetlenül a DUNAKORZÓNÁl — Siófokon: Elite-Grill pensió. mondják, 'hogy a kisibarangot a Faló } család adta a templomnak. Megjegyzendő, hogy a Fuló család református és helyben van református templom is. Mégis ezt látszik igazolni az a körülmény is, hogy a gör. kát. templom harangjait ember emlékezet óta ingyen-ingyen meghúzzák a Fuló család halottainak. Talán elpusztult családi kápolna hányódó harangja volt, talán a cselédek hajnali hívó- j gatója, vagy egymásután mind a | kettő és hogy elpusztult a kápolna, j elfogytak a cselédek, -— talán a raj- j ta levő szent miatt — nem adta gazdája a ref. egyháznak, hanem mint egyébre mégis haszontalan, hányódó jószágot adta a gör. kát. j templomnak. Ha pedig azt vetem a harangi al á- s fás ellenébe, hogy a rohodi határban j találták, hogyan került a petneházi ] templomba? Az a válasz, hogy Ro- s hod on nincs gór. kát. templom, az jS ottani hívek is Petneházához tartóz- ! nak, no meg a birtokos Fuló is pet- I naházi lakos, csak ide kellett hozni | a harangot. í 'Komolyabb ellenvetés, hogy a Sige melletti dombok egyikét (amelyikre az út felhág a nyírmadai oldalon) hatvan-hét ven évvel ezelőtt a környék még általánosan Cverkó- hegynek nevezte. így állítja a nyolcvanas agg Tulipán György petneházi lakos, évtizedeken át községi bíró és a határ legalaposabb ismerője. Többször talált ezen a dombon ísás köziben' emberi csontokat is. Sőt íz oda házat építő és ma is ott lakó umber szintén csontokat talál, ha /érmét, kutat, miegymást ás. Cverkó pedig gör. kát. templomot jelent. Ez ugyanis ószláv eredetű szó, ezt a nyelvet a görögkatöliku- >ok használták a Nyírben még né- lánv évtizeddel ezelőtt is temploTakarékossági napminden nagymosás ./ • ■ ... .• . ' •• . , . ' .• ", • ha Hutter ABC szappant használ Hutter ABC szappan kíméli és óvja a fehérneműt. ABC HUTTERMOWSZAPPAN ragyogó fehérre mossa a ruhát maikban és ezen a nyelven templomukat is gyakran cverkónak mondták. Sőt a másvaV.ásúak is eltanulták és nem egy helyen így hívták a gör. kát. templomot ők is. A talált csontok a templom körüli temető maradványai lehetnek. Régen ugyanis a templom köré temetkeztek a hívek. Ott tehát templom volt. Akkor pedig falu is volt. Tehát mégis volna valami igaz a .mondából? Valami feltétlen! De ki tudja, mennyi és hogyan? Ki bogozza ki? Nem fontos. Az anya,föld szól ilyenkor az ö bűbájos nyelvén, szülötteinek a föld népének száján keresztül. Te csak hallgasd a mesét és ha sokszor hallod és fia vagy ennek a földnek, végül megérted. Akkor gyönyörködni fogsz. Az OTI átalakítását kívánják az iparosok Az Ipartestületek Országos Központja május 8-án Budapesten országos nagygyűlést tart. Ez alkalommal a Debreceni Ipartest ölet rendkivül érdekes javaslatot fog előterjeszteni, amely valósággal forra- dalmosítja a tömegek és az OTI egymáshoz való viszonyát. A javaslatban többek között ezeket óhajt- j ák kereszt ülvitetn i: Kívánják az OTTtörvény megváltoztatását az elmúlt tíz esztendő tapasztalatainak megfelelően, hogy a most fennálló sérelmeket orvosolhassák. Kifogásolják, hogy egy-két napi késedelmes bejelentés esetén az iparos nyakába varrják a kártalanítás terhét, annak ellenére, hogy korábban hosszú hónapokon keresztül pontosan fizetett. Kifogásolják, hogy az iparost lép- ten-nyomon pénzbírsággal sújthatják és csak az előadó jóindulatától függ, hogy ezt a büntetést kiszab- jáik-e vagy sem. Az otthon dolgozó és szezonmunkások biztosításának rendezését kérik. Az önkormányzat megváltoztatását kívánják olyan módon, hogy több joggal ne bírjanak az intézet szervei sem, mint a biztosítottak és munkaadók. Vitás esetekben választott-, vagy döntőbíróságot alakítsanak. A .vidéki pénztárak által beszedett összegek elsősorban a vidék megsegítésére szolgáljanak. Érdekes új kívánságuk, hogy a munkaadók által befizetett össz>eg- • nők 15 százaléka a munkaadó saját személye részére öregségi biztosítási járulékként' kezeltessék és ezzel a I munkaadó Í9 öregségi biztosításra kötelezstessék. Kívánják, hogy minden munkaadó a betegségi ágazatnak — függetlenül a munkáslétszámtól — önkéntes tagja lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkabéreket országosan minimalizálták és így az OTI hatalmas bevételi többlethez jut, amelynek felhasználása a jelenlegi keretek között szinte lehetetlen, kérik, hogy ennek megfelelően az OTI hozzájárulási összegeket elsősorban a vidéken csökkentsék, annál is inkább, mert köztudomású, hogy vidéken a biztosítottak .megközelítőleg sem kapnak olyan kezelést és ápolást, mint a budapestiek, mert vidéken nincsen erre megfelelő felkészültség. Kérik, hogy a járulék beszedésénél vezessék be a b.élyegrendszert, hogy így az adminisztráció olcsóbbá .váljék. Az így megtakarított összegek arányában csökkentsék a hozzájárulási összegeket, a biztosított részére pedig a szolgáltatmányokat emeljék. Nagyon- fontos további kívánságuk az, melyben kérik, hogy az olyan munkavállaló, aki nem gondoskodik megfelelően a bélyeg lerovásával a biztosításról, sem OTI-kezelésben, sem táppénzben, sem öregségi biztosításban mindaddig megfelelő jogot nem nyert a befizetésekkel, ne legyen részesíthető. Ennek a szigorú rendelkezésnek azt a hatását remélik, hogy .mindenki becsületesen eleget tesz kötelezettségének esnem fordul elő, hogy egyesek nem fizetnek, helyettük tehát a többiek kell, hogy vállalják a terheket, de visz őrá a nemfizet ők is jelentkeznék a segélyekért és szolgáltaémányok- ért az ÖTI-nál. Kérik, hogy minden munkavállalót lássanak el OTT igazolvánnyal, mely nélkül senki munkát ne vállalhasson, munkára felvehető ne le•föoneff titagBUOAPesr.ur.vAftHAz krt.m gyen. Ha a munkás tudatában lesz annak — hangzik a javaslat idevonatkozó része —, hogy úgv a táppénzt, mint egyéb szolgáltatmányo- kat az általa és a munkaadója által befizetett díj-arányban utalják ki részére, akkor mindent el fog követni, hogy a bélyeg az igazolványba be legyen ragasztva, mert sem táppénzét, sem OTI-kezelési jogát nem lesz hajlandó elveszteni azzal, hogy a munkaadó az OTI-díjakat azonnal nem rója le. Az érdekes részleteket tartalmazó javaslat nagybizottság. ,elé kerül megvitatásra és ha minden vonalon elfogadják, akkor terjesztik az országos nagygyűlés elé. ZúK'fWzt Vásác alkalmából keresse fel harlsnpitáz HEILIG a jóminőségek szaküzletét Budapest, VII., Rákőczi-űt 26, Utalvány; melyei a HEILIG harisnyaház öt pengőn felüli vásárlás esetén P készpénzként I e I f o g a d
