Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)

1938-04-17 / 86. szám

(^riano* 18.) 1938 április faó 17. felusi tömegek életi ehetősé gének számottevő javulását a kormányzat felvilágosító munkája és olyan mér­vű megsegítése mellett, amelyet a magyar állam szerény kasszája is elbír.' 'Miéit óztassék .megengedni, .hogy egy percre eltérjek a törvényjavas­lattól. A tél folyamán egy tapaszta­latokban nagyon bővelkedő francia- országi és németországi utazást tet­tem, amelynek végén még három napot egy diplomata barátom meg­hívására Becsben töltöttem. Ez arra «z időre esett, amikor a históriai ne­vezetességű benchtesgadeni találko­zó után volt a világ. Érdekes embe­rek, izgalmas időik és nagy esemé­nyek előjátéka nekem örökké emlé­kezetessé teszik ezt az utat. Magyar újságot pár hétig nem olvasva, ki­csit elszakadtam az itthoni állapo­toktól, az itteni politika mindennapi bajaitól, gondjaitól s amikor az uta­zás végei ©lé egész lel kemmel haza­felé fordultam és a kint szerzett rengeteg impresszió benyomása alatt álltam, spontán az elismerés érzése fogott el mindazok iránt, akik ezt a nem­zetet a forradalom utáni napok­tól mostanáig vezették. Elismerést éreztem még az ellenzéki oldalon lévő azon politikusok és fér­fiak iránt is, akik segítséget nyújtot­ták abban, hogy ez a nyugodt poli­tikai atmoszféra elérhető legyen. Általában tudott dolog az, hogy aki jön-megy, Lát bajokat másutt is. rájön, hogy nem mind arany, ami fénylik s az otthoni és a külföldi vi­szonyok tekintetében saját szemé­vel győződik meg arról, hogy almát körtével bajos összehasonlítani. Vi­szont az erények és a hibák a mu­lasztások és a nagyban hirdetett eredmények, jelentkezzenek azok «kár a kormány, akár a társadalom, akár egyesek részéről, szemléltetőb- ben hatnak és jobb mértékkel mér­hetők le kintről nézve. Azok a kinö­vések és bajok, amelyeket itthagy­tam társadalmi, gazdasági és politi­kai vonatkozásban, halvány másola­tai azoknak, amelyeket sokkal na­gyobb, sokkal gazdagabb, kultúrá­ban sokkal előrehaladottabb orszá­gokban odakint láttam. •Meg kell azonban man,dánom, bogy mélyen átér ezt em két nehéz problémának súlyát, amelyeket az itthoni közvéleményt foglalkoztat­tak. SS* Bi /mRfnÉE _ 52Abolcsi HÍRLAP ' difii 3. qIM Az egyik a magyar paraszt sor­sa, a másik a zsidókérdés. Ügy kell ezekhez hozzányúlni, .hogy a magyar paraszt hovatovább, mint tanult gazda erősödjék, va.gyonosod- jék, szaporodjék és ezzel honvédel- mi intenzitása is erősödjék. A zsidó­kérdést pedig nem közgazdaságunk kárára, vagy pláne tönkremenetele árán, hanem nemzeti fejlődésünk javára kell elintézi-i. Tudom, hogy ehhez bölcsesség és erő kell, különösen ma, amikor végre valahára megmozdul körülöt­tünk a föld és egy ilyen kis nemzet vezetőinek is alkalmuk nyílik arra, hogy tudásuk és politikai megérzé­sük szerint biztosítsanak jobb hely­zetet ennek a nemzetnek. Most kell nyugalmat, fegyelmet és rendet mutatni, mert eszerint fog bennünket értékelni ellen­ség és barát. Mint annak a generációnak és kor­osztálynak a tagja, melynek lelké­ben ki olthat atlan emlékeiket hagyott a háború, a hadifogság, a forrada­lom, a kommün, majd a szegedi fel­támadás napjainak közvetlen átér- zése, mondom, hogy a háborúéi ölti Csakis ugV­J részesül az Aspirin előnyeiben - ártalmatlan és hatékony - ha ügyel a »/3ar/cV«-keresztre. ASPIRIN TABLETTÁK időkről ránk maradt szociális meg­értést ma nem találom kielégítőnek. Viszont a körülöttünk már kialakult és -bizonyos vonatkozásokban mara­dandónak bizonyult új világ beren­dezkedésének láttáéi és megérzésén keresztül indokoltan kívánom, hogy a jövőben az egymásrautaltságnak, az egymás .megsegítésének és a sors­közösségnek az érzése hasson át bennünket s ezzel igyekezzünk föld­műves népünket magunkhoz emelni és megerősíteni. Ezzel be is fejezem beszédemet. Meggyőződésem, hogy hasznos be­ruházás lesz mindenki részéről, aki­nek ebben az országiban veszteniva­HBaäMBattaaiMBi lója van, ha ma áldozatok árán is, jó érzést biztosít ennek a népréteg­nek, amelynek fokozott abban fegyel­mezett és hazafias magatartására és ■nagyobb munkakészségére a közel­jövő mozgalmas idejében a nemzet­nek igen nagy szüksége lesz. Jóvá­tenni egy mellőzést beesületheni tar­tozás és én ezért nagy örömmel fo­gadom el a javaslatot. Lipthay László beszédét többíz­ben szakította meg az éljenzés és az általános helyeslés tetszésnyilvá­nítása. Beszéde végén sokan üdvö­zölték a szabolcsi nép kivánalmai­nak szószólóját. Húsvéti ajándék Irta: Szohor Pál polgármester Húsvéti»«» Férfiingek Nyakkendők Zsebkendők óriási választékban. A közigazgatási élet hús vét ja: a .zárszámadás bemutatása. Ez a vas­kos könyv — a maga hullámzó szám- tengerével — .bizonyságtievés egy esztendő sáfárkodásáról. Kitűnő al­kalom a bírálatra és a kritikára. — Sokkal jobb, mint a költségvetés, mert itt a közelmúlt eseményei van­nak számokba rögzítve — mentesen minden fantáziától, kősziklától és apró kavicsoktól, melyekben a ván­dor lába néha botladozik. Ilyenkor kell kijelölni a következő év várospolitikájának útját, mely­nek szövevényes elágazásai között szerintem nem sok .választás van, tovább keLl folytatni a takaré­kosság politikáját, mint amely egyedül alkalmas arra, hogy a közeljövőben teremtő beruházd sokat végezhessünk. Félek tőle, hogy ez a zárszámadás, melyet most helyeztem a képviselő­testület zöldasztalára, méginkább meg fogja növelni azoknak táborát, akik pillanatnyi szükségletek kielé­gítéséért elodázihatónak tartják a vá­rosi háztartás gyökeres rendezését. Az elmúlt esztendőben 370.000 pen­gő zárszámadási felesleg mutatko­zott, így ez az első év az összeomlás óta, amikor jelentős aktívával végeztük számadásunkat Valószínűleg senki se csodálkozna, ha e beszámoló eredményeként csak annyit jelentenénk, hogy a túlter­helt város anyagi romlását megállí­tottuk. Három esztendővel ezelőtt magamnak se volt még egyéb vá­gyam, mint megállítani a lavinát, mely egész városi gazdálkodásunkat jóvátehetetlen eltipr ássál fenyeget­te. Más városok közben szörnyű vál­ságot éltek át: a minisztérium pénz­ügyi ellenőröket ültetett a városi HUNGÁRIA FILMSZÍNHÁZ zdött: Városi Fll»sz!nl»& r>lefos*ám : 508. IT1irr™'" ■Ilii IBBIBTHirifflIIM'lil husiéi ünnepelt alatt: Az égő hazaszeretet és kfite- lességtudas himnusza ~ BECSÜLET SZÓRA (UTOLSÓ ROHAM) ELŐADÁSOK: szombaton 7 9 órakor, Vasárnap, hétfőn 2 4 6 8 és 10 órakor pénztárba, az idősebb polgármeste­rek, akik még a régi nagyvonalú élethez voltak szokva, amikor a di­cséret és lelkesedés foka a maga­csinálta adósságok millióival ará­nyosan emelkedett, — elfáradtak és nyugdíjazásukat kérték. Mások, mint jómagam is, hozzáfogtak egy | gyönyörű, de népszerűtlen feladat- • hoz: a városi háztartás rendezésé­hez, melynek minden állomásáért szívósan és évekig kell küzdeni. Mikor Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter napokkal ezelőtt 1 beterjesztette a képviselőházhoz az \ 1938—-39. 'évi állami költségvetést jj és büszkén jelentette, hogy ez az ■ első defioitmentes költségvetés, az- jj zal indokolta ezt a várva-várt ered­ményt, hogy az előző kormányoknak gyak­ran népszerűségüket is feláldozó takarékossága tette lehetővé ezt a kiegyensúlyozott költségvetést. Nem akarom sokszor ismételni -— ■nehogy ön dicséretnek lássék — a város végre visszaállította anyagi hitelképességét, végre mindenki megkaphatja tőlünk az őt jogosan megillető munkadíját, az iparosnak nem kell évekig várni az elvégzett munka ellenértékére, a kereskedők örömmel szállítanak, köztartozásain­kat pontosan fizetjük és a város száz sebe dacára is növekszik. Az Országos Statisztikai Hivatal jelen­tése szerint lakosságunk valószínű száma 1937. év végére 57.090 lélekre emelkedett, ami hét esztendő alatt 6000 lélek szaporodását jelenti. Nyíregyháza tehát véglegesen és visszavonhatatlanul a magyar vidék első megyei városává emelkedett s a törvényhatósági városok közül is < megelőzi lélekszámban Győrt, Sop- 1 ront, Székesfehérvárt és Baját. De .hátra van még maradva a városias­sá» egészségügyi berendezkedése te­rén, ami alatt vízvezetéket és csa­tornázást, fürdőket és ravatalozót értek és^ még jó néhány nem kisebb jelentőségű, de anyagi áldozatokban talán könnyebben megvalósítható intézményt. Ha végiglapozzuk zárszámadá­sunkat, mindössze félmilió pen­gő olyan kiadási hátralékot ta­lálunk már benne, aminek kifi­zetése égetően sürgős probléma. Ennek teljesítése pedig — csak az 1937. év elég nyomott gazdasági vi­szonyok további fennmaradását szá­múvá — .másfél—két esztendőnek a munkája. Ezt az időt viszont a leg­türelmetlenebb ember is kivárhatja, még akkor is, ha adót sem fizet, te­hát ha a pótadó leszállítása nem is tartozik mindennapos vágyai közé. Addig is egy kicsit kevesebbet vilá­gítunk, néhány szál virággal keve­sebbet ültetünk a parkokba, hogy csak ezt a két legrikítóbb panaszát említsem az elégedetlenkedőknek. A felsőházban az elmúlt héten tárgyalták a mezőgazdasági munká­sok öregségi biztosítását és nagy .fi­gyelemmel olvastam el Purgly Emil felsőházi tag felszólalását. Kifogá­solta a Székesfőváros költekezését a díszparkok és városrendezés te­rén, mert amíg a mezőgazdasági munkások százezrei éheznek, addig luxuskiadásokat nem szabad folyó­sítani. Magam is ezt hirdetem há­rom esztendő óta. Másfél—két esztendei szívós mun­ka után kettős feladat vár maid reánk: KmkaiRadió Service TOMPA MIHÁLY UTCA 3. SZÁM. Szakszerűen javít, modernizál. TELEFON 7-77. Szolgálat késő estig Telefon 11 sz Uránia Filmszínház Telefon 11. sz Április 16-17 Szombaton és vasárnap II CSILLAGOS L0B0G0ERT a „Fox“ filmgyár hatalmas, érchkfeszitó k4mfilmje. — A főszerepekben: ROBERT TAYLOR és BARBARA STANWYCK Hétfőn és “kedden Nők a tükör előtt ELŐADÁSOK: szombaton és kedden — Vasárnap és hétfőn 3. 5, 5, 7 és 9 órai kezdettel, 7 és 9 órai kezdettel. —

Next

/
Thumbnails
Contents