Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 48-96. szám)
1938-03-31 / 72. szám
fbeffces&tdség és kiadóhivatal Bethlem-etc« 1. sz. Poeiaéukaréki csekk szám: 47.139. TelefónaEáa»: 7f. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. A lengyel és német lapok élesen támadják Csehországot Varsóból jelentik: A lengyel kor- f mánypárti Lapok élesen támadják 1 5 Csehországot. Nyomatékosan írni- I [ tatnak reá a cseh parlament tegnapi X 'ülésérév amelyen valamennyi kisebb- | ség aa önkormányzat- kivívásáért | összefogott. I A Lengyel lapok két kérdésben ál- l lanak élesen szemben a cseh kor- I mány eljárásával. Az .egyik ok az, I hogy a csehországi lengyel kisebbsé- j get másodosztá 1 yú állampolgárok- { l ként kezelik s örökŐ9 zaklatásnak I vetik alá, a másik ok pedig az, hogy megtűrik a Komintern által Lengyelország ellen irányuló propagandának cseh képviselők támogatásával való terjesztését. Az Express Poraimy azt írja, hogy ha Prága nem szünteti be a lengyelek ellen való további propagandát, maga -viselje a következményekért való felelősséget es nem kell csodálkoznia majd azon, ha nem tekintik az európai béke terjesztőjének. Hadisa beszédének visszhangja a bécsi lapéiban I A bécsi ma reggeli lapok Hodzsa I rádióbeszédével foglalkoznak. A t Reichspost szerint egész Németor- I szágihan nagy meglepetést keltett | Hodzsának az a bejelentése, hogy Csehország a kisebbségi kérdést adminisztratív úton akarja elintézni. A Neue Freie Presse Hodzsa beszédéről megállapítja, hogy a meg- ncmértés és politkai ferdítés jellemezte a beszédet. A beszéd semmiképpen sem elégítheti ki a szudéta- németeket, mert Csehország csak másodosztályú állampolgároknak tekinti őket. A kisebbsiégek egyébként az önkormányzat kivívása érdekében összefogtak a cseh kormánnyal szemben. A csehországi helyzettel foglalkoznak a párisi lapok is. A Journal szerint a helyzetnek maguk a csehek az okai, akik éveken át halogatták a kisobbségek- \ kel való megegyezést, f Egv másik francia lap szerint * Csehország nem is olyan régi alkotás s ez alatt a 20 év alatt Csehország meg sem kísérelte a kisebbségek jogsainak rendezését. A köztudatiban ■benne él, hogy a csehek koLportálták az együttes biztonság gondolatát és a többi agyrémeket, amelyek Euró- f pát ebbe a helyzetbe kergették. Csehország sorsa i Egy ország, amely létrehozásának j •tápjait a wilsoni elvekben találta j meg, vagyis abban, hogy az önren- * daíkezési jog alapján á nemzetiségi ? e&v érvényesüljön s mégis, amikor ■ megvonták határait, azzal a szörnyű helyzettel álltak szemben az új im- pénium irányítói, hogy több a nemzetiségi lakosság országiunkban, mint «e államalkotónak nevezett elem. s «mikor ez az ország úgyszólván mindenfelől körül van véve olyan államokkal, amelyekkel baráti viszonyt létrehozni nem tudott, ért- Jboto nyugtalanságban ól. A M agyar- orsíZágtól elragadott Felvidékkel új államot alkotó Csehország az Anschluss létrehozása óta nagy gondba Jutott. Első gondja az, hogy mi történik as impériuma alatt élő szudétané- meftséggel? A német állameszme felé vonzódó vérségi kapcsolatok, a kultúra és a hagyomány s az a feí- lobhant lelkesedés, amelyik egy nagy német birodalom megteremtésének immár minden lényeges alkatelemét összehozta, természetesen nem tudja levenni tekintetét azokról a német milliós tömegekről, amelyek a azudéta-vidóken laknak. Csehszlovákia jelenlegi miniszterelnöke a mi- napában rádióbeszédet mondott, amely úgyszólván azt az egyetlen témát ölelte fel, amelyik a kisebbségi jogokra vonatkozik. Ez a rádióbeszéd tele volt a jóindulat kapkodó hangoztatásával s olyan széles- közű elhatározás kontúrjait festette « cseh politika egére, amely bizonyíték kíván Lenni arránézve, hogy a magát demokratikusnak nevező Csehszlovákia szinte önmagából kiinduló ,Jelki kényszer“ alapján igyekszik tiszta helyzetet teremteni. •A kisebbségi kérdés megoldásának csehországi felvillanása bennünket, magyarokat talán sakkal köze- löbbről érdekel, vagy legalább is éppen olyan mértékben fontos számunkra mindaz, ami történni fog, mint a németség számára. iMagyar- országtól egy évezred óta, egy birodalmi egységhez tartozó gazdag földterületet ragadtak el, melyen a magyar állameszme teremtett kultúrát, szabadságot, gazdasági és szociális jólétet s ez biztosított nyelvi, vallási szabadságot s ez az állam- eszme tette lehetővé az ott élő tót nép fennmaradását. Bizonyos, hogy « hosszú évszázadokra visszanyúló •orsközösség a kultúr,hatásokban a ▼ér és vas közös áldozataiban sok asszimiláló erőt vitt a magyar és tót nép között. De éppen ezek a messzi történelmi évszázadok ütötték rá a szentesítés nemes bélyegét az örökre való el nem szakítihatás történelmi okmányaira. De még ez okmányoknál is mélyebb az összetart ozandóságnak az az érzete, mely « szívekben élt ezer esztendő óta, « ugyan miféle mesterkedés irthatná ki azt két évtized alatt. Tehát amikor Hodzsa Milán népkisehbségi A választójogi A képviselőhöz mai ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. A Ház tovább folytatta a választójogi törvényjavaslat általános vitáját. A vita első szónoka Petrovácz Gyula volt. Utalt a törvényjavaslat politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásaira, amelyek óriási felelősséget rónak a kormányra. A Lajat romos szavazást szívesen üdvözli, mert véleménye szerint ezzel is emelkedik a parlament színvonala. A Ház ma sokszor határozatképtelen s az elnök, hogy a határozatokat enunciátlhassa, kénytelen a szemét gyakran behúnynd. Sztranyavszky figyelmezteti Pet- rováczot, hogy állítása nem felel meg a tényeknek, tehát ne állítson ilyet az elnökről. Petrovácz kijelenti, hogy tiszteletből nem kíván vitába bocsátkozni jogokról beszél a rádió hullámain át s a világ színe előtt elismeri, hogy súlyos mulasztások történtek a nemzetiségi jogok háttéribe szorítása körül, bizonyára gondolt arra is, hogy a jogihiztosítás nemcsupán egy •hatalmi súlyban megnövekedett nemzet vértestvérei felé követelnek emberi igazságokat, hanem az emberi jog önmagából folyó megfellebbezhetetlen igazsága folytán, általánosnak kell annak lennie. Prága politikája az elközelgő jövőben nagy .fordulat előtt áll s ha ez a fordulat egyelőre mást nem is eredményez, mint azt, hogy a jókat egyformán mérve, biztosítja a népkisebbségek emberi boldogulását, már nagy léjavaslat vitája j az elnök szavaival, de meg kell álla- j pítania, hogy a képviselők közül alig ] 40 van a teremben legtöbbször, csak j ennyi az aktív képviselő, a többi | pedig csak folyosói és egyéb képviselő. A javaslatot elfogadja. Széli József belügyminiszter beterjeszti a közkórházak ápolási díjának rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Utána Rassay Károly emelkedik szólásra. Rassay Károly azzal kezdi beszédét, hogy a törvényjavaslatban a nemzeti akaratnak kell megnyilatkoznia. A javaslatot nem fogadja el. Nem azért nem fogadja el, mintha a javaslat értéktelen lenne, hanem azért, mert nem ért egyet a kormánnyal a megoldás kérdésében. Nagy hibája a javaslatnak az, hogy kirekeszt a régi szavazók közül, egymillió embert s ezáltal ezeket az alpés történik a normális szomszédi ■viszony kialakítása felé, amit a magyar politika hosszú esztendők során át szorgalmazott 9 nehézségektől vissza nem rettenve, szorgalmazni kíván a jövőben is abban az elgondolásban, hogy ne legyen a két fél közül az egyik az- .asztalifőn ülő diktátor s a másik a trianoni szellemben meghúzódó nyomorult jobbágy, akinek a sorsa csupán hallgatás s a határozatok tudomásul vétele. Bízunk benne, hogy elérkeztünk azokhoz a napokhoz, amikor a hályog leesik a szemekről s mindenki élesen beletekinthet egy elközelgő európai béke tisztultabb horizontjába. kotmányos életen kívüli izgatásnak dobja oda. Nem fogadhatja el a kétféle választási rendszert. A titkosság bevezetése nemcsak érdeme a kormánynak, hanem megbecsülése a nemzetnek is. Szükséges, hogy a titkos választójognak előfeltétele legyen a demokrácia. Erős kormányzatra van szükség, amely a törvénynek érvényt is tud szerezni. Ezután a Nép. ,belső dolgaival foglalkozott, majd azt fejtegette, hogy a kormányzat nemzeti jellegét a jobboldalisag jelszava váltotta fel. Veszedelmesnek tartja a felekezeti kérdésnek az iskolába és a hadseregbe való bevitelét. A hisztériás hírekkel szemben azt állítja, hogy egy előkelő miniszteriális tisztviselő azt mondotta a napokban, hogy rövidesen új kormány jön, amelyben tárcát kap Szálasa is, mert Hitlernek ez a követelése. Raij.niss: De jó politikus a képviselő úr, hogy ilyeneket elmesél. Rassay: Szembe akarják állítani a hadsereget az alkotmányos tényezőkkel. Rassay ezután a zsidókérdéssé] foglalkozott s azt mondotta, hogy a kormánynak kell 'ezt a kérdést megoldania, vagy ha nem tud a szélsőséges izgatásoknak ellenállam, adja át a helyét. A zsidókat nem veszik fel a közhivatalokba. A vállalatokat arra kötelezik, hogy a zsidókkal szemben keresztény alkalmazottakat vegyenek fel. Mit akarnak hát a zsidókkal? Hóim Artúr: Azt akarjuk, hogy ez az ország a magyar fajé legyen! A közbeszólásra nagy zaj tör kd. Fábián: Maga beszél, maga német! Pey er: Nap lopó! Rassay: A Nép. tagjai olyan irányzatokkal vállalnak közösséget, amelyek a kormány intencióitól távol állanak. A főispánok íveket írnak alá, amelyek ellentétben állanak a kormány törekvéseivel. Darányi: Itt van a jelentés, hogy semmiféle ívet sem írtak alá. Rassay azt követeld, hogy a kormány erélyesebb kézzel lépjen fel a szélsőségek ellen. Letartóztattak kit röpcédula esztogatót Szombathelyen őrizetbe vettek két építészt, akik röpcédulákat osztogattak. A vizsgálóbíró elrendelte szabadláihrabelyezésüket, mert szö- j késüktől nem kell tartani. Az ügyészség felfolyamodást jelentett be a vizsgálóbíró végzése ellen. A vádtanács 48 óra alatt dönt a két építész sorsáról. Lemondott a ramie kormány Bukarestből jelentik: A román kormány ma délelőtt lemondott. Időjárás Nyugati szél, még sok helyen eső, holnap szakadozó felhőzet várható. A hőmérséklet emelkedik.
