Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-12 / 8. szám

« 2. oldal _ JTyÍRVLDÉK jZAbolcsi hub hirlAP m Ma temették el Séayőn csepei Zeitén Istvánt, Nagykálló díszpolgárát Tegnap délután az Ér-utcai gyász­háziban 'búcsúztatták el a vármegyei közigazgatási élet nagy halottját, csepei Zoltán István ny. főszolga­bírót, N.agykáilló község díszpolgá­rát. A búcsúztatást Bartók Jenő dr. lelkész végezte. A temetési aktusom resztvettek Zoltán István családja, barátai, tisztelői. Ott láttuk a várme­gye, a város számos kitűnőségét. Megjelenítek a Turáni Kör, a Nem­zeti Hitelintézet, a Nyirvízs*abályo- zó Társulat küldöttei. A búcsúztatás irtán a halottat Senyére szállították és mély részvét mellett temették el. Nyíregyházán a vármegyeházán, a furán] Kör, a Nyírvízszabályozó Társulat palotáján lengő gyászlobo­gó hirdette, hogy egy kiváló magyar ember, a közélet egyik régi, lelkes munkása húnyt el. A csepei Zoltán- család a vármegye történetének könyvében számos jeles közéleti Fér­fiú nevével szerepel. Mind aktivitás szellemével áthatott-, lelkes magyar emberek voltak, akiknek szelleme benne él a vármegye sajátos magyar lelkiségének folyamatosságában. Az ■elhunyt Zoltán István alakja is a magyar akarat ércszobraként áll előttünk. Markáns, érdekes egyéni­ség volt. Negyven éven át szolgálta, mint szolgabíró a vármegyei köz­iigazgatást. Ott volt a tiszalöki ^zol- gabíróságon, amikor a .világot láziba vivő tiszaeszílári per nyomozása, fel­derítése volt és ott volt- azon a hulla- szemlén, amely Solvmossy Eszter holttestének vallott tetemet vizsgál­ta. Mindenütt a népi nemzeti gondo­lat vezette tetteiben, érzés- és gondo­latvilágában. Nagy-káliéi főszolgafoí- r ósága idején annyira összeforrt a község népével, -hogy díszpolgárrá választották. Ebben a választásban a magyarság őszinte hálája és szeretete nyilvánult meg aziránt a férfiú iránt, aki mint a közigazgatás vezetője, teljes erejével és t-udásávail, község- szene te tével, hazafias fáradozással vett részt a község fejlesztésében, intézmények létesítésében. Korán átér-ez-te azt a gondolatot, hogy a magyarságnak a gazdasági aktivitás •terére kell nevelődnie. Kezdőitől fog­va lelkes tagja volt a Turáni Kör­nek, amely az erkölcsi megújhodás­ért való küzdelmet, a keresztény nemzeti gondolat jegyében való ösz- szefogást tűzte ki maga elé. Élénken tevékenykedett nyugalomba vonoi-lá­I OLCSÓ ITILÓRIK Tokaji asztali ........... —’60 P To kaji furmin........... —-60 P To kaji hárslevelű ... —-70 P Tokaji aszú 5 putt. 3'20 P Édes rizling............. —60 P 7/ io 1 Brandi.............. 2 40 P V 1 tea-rum.............. 110 P Óriási választék; márkás barack pálinkák, brandik, likő­rök, rumok és pezsgőkben pa­lackos áruknál ár engedmények. BA7TA 7 esi® érek fűszer, csemege és lőtt­vad nagykereskedők Nviregvháza, Takarékpalota Vay Adtn-aica 2. Telefon sz. 78. sa óta a Nemzeti Hitelintézet eszamc- körébe.n és ezirányú magyar közgaz­dasági szellemtől áthatott fáradozá­sát nagy elismeréssel méltatta az in­tézet. Forrón, nemesen érző szív do­bogott benne és ez a tiszta ideálok­ért hévülő magyar szív sugárzó erő­vel éreztette, hogy a magyar köz- igazgatásban a nép, a nemzeti gondo­lat fáradhatatlan hősei, önfeláldozó katonái dolgoztak a régi időkben is sokhelyütt. Egyéniségének nemes úri tónusa, magyarságának mélyen átérzett, de soha nem támadó, min­dig bölcs békével és szeretettel át­hatott világnézete hívévé, tett- min­denkit. Élete alkonyáéi is melegszí- vű barát volt, a régi magyar barát­típus megszemélyesítője, ak iknek egyénisége a társadalmat összefogó erőként működik közre a nemzeti élet nemessé formálásában, a nagy magyar (hagyományok életbe vitelé­ben és ébrentartásában. A sényői családi sírboltot nemcsak a barátok, a tisztelők, a család tagjai veszik körül meghatódott, fájdalmas érzéssel, hanem ott áll látatlanul sír­jánál azoknak a szabolcsi magyarok­nak .sok ezerje, akik érezték széke­mének, szívének nemesítő, segítő erejét, ott áll Nagykálló községe, bogy díszpolgárát sirassa el és ott van egész Szab öles, amelynek föld­jén élni fog örökké azoknak az ősi hagyományoknak ereje és lendülete, amelyeket az elhunyt olyan klasszi­kus egyéniségértékekkel reprezen­tált. Vitéz Bessenyei Lajns főigazgató Is riszlfstz a szabolcsi tanügyi szervezet uyiregylilzi alakuld gyűlésén Megírta a N yir vidék-Szabolcsi Hir.lap, hogy tanügyi szervezeteink kiszélesítése és hathatós egysége ér­dekében vasárnap, január 16-án, dél- j előtt 11 órakor Szabolcs vármegye f tanítói, tanárai, óvónői megalakítják | a Nemzeti Egység szabolcsi tanügyi ‘ körzetét. Az alakuló gyűlés hatalmas j összefogása lesz a vármegye tanügyi alkalmazottainak. Megjelenik az ala­kuló gyűlésen a tiszántúli kerület kir. főigazgatója, vitéz Bessenyei Lajos is, aki egyik lendületes, színes egyénisége kezdettől fogva a Tiszán­túl nemzeti alapon való aktivitása- * nak. Nagy erőt fog reprezentálná a 5 vármegye tanárainak, tanítóinak, | óvónőinek szervezkedése, amely nem irányul semmiféle párt ellen, nem is pártpolitika, hanem elsősorban nem- zebp-olitika a célja. A tanárság és tanítóság egy szívvel, lélekkel vallja, hogy magyar és magyar közé nem szabad ma éket verni, ma minden magyarnak egy táborban, a nemzeti célkitűzésiek, a népi politikai refor­mok táborában kell helyet foglalnia. A vasárnapi összefogás is ezt a nem- zctpoütikai szándékot tükrözteti és így vármegyeszerte nagy lelkesedés- , s-el készül a tanügyi világ a vasár- | napi találkozóra. I Az alakuló gyűlést, amelynek pro­gramját a most széíküldendő meg­hívók közlők, együttes ebéd követi a Koronáiban. Tolnay Klári, Ráday Imre Rózsahegyi Kálmán magyar filmje! TISZTELET 1 A KIVÉTELNEK kedden, szerdán, csüísriökőn az APOLLÓBAN j Magyar film E ördögök 5. 7, 9 órakor. Magyar siker m a I Öltözzenek hölgyeink magyaros ruhába I az idei vitéii bálra Mint már közöltük, Szabolcs vár­megye Vitézi Széke ez évben február 19-én rendezi meg — hagyományos külsőségeik között- tiszti vitézi bál­ját, mely -méltán tarthat számot a már megérdemelt érdeklődésre úgy városunkban, mint vármegyeszerte. A rendezőség fáradhatatlanul dol­gozik, hogy a fényes kereteket újabb ötletekkel gazdagítsa. Hogy az impo­záns felvonulást minél káprázato­sabbá tehesse és a bál magyaros jel­leget minél jobban kihangsúlyozhas­sa, arra kéri a hölgyeket, -akik a bál­ra új ruhát szándékoznak készíttet­ni, várassanak magyar ruhát. Hoz­zák divatba legalább a vitézi bálo­kon a tündérszép magyar viseletét. I A tavalyi vitézi bálon már .voltak e szép és hazafias elhatározásnak kivitelezői, kiknek csoportja minden magyar szívet-lelket őszintén -gyö­nyörködtetett. Megkérdeztük a .höl­gyeket, mi indította őket az elmúlt éviben szép díszmagyaros megjele­nésükre. Régóta érett bennünk az elhatáro­zás, felelték, de idegenkedtünk a fel­tűnéstől. A budapesti vitézi bálon évről évre bámultuk Anna kir. her- cegasszomy gyönyörű díszmagyaíját és az első bálozó lányok festői ma- gyarrulhás csoportját. A szomszédos Debrecenben, egy vitézi estén, külön három sorban ültek a magyar ruhás hölgyek. Gyönyörű látvány volt! Ezek a debreceni lelkes magyar asz- szonyok hozták közénk a bátorságot két év előtt, amikor magyar ruhá­jukban jöttek el vitézi bálunkra. Ta­valy — meséli az egyik hölgy —• ös-z- .szebeszéltünk páran és elindultunk, szerény költségvetési kereteinken belül magyar ruháihoz anyagot vásá­rolni. Az egyik üzletben előadtak, mit akarunk. Mire megkérdezték tő­lünk kíváncsian, hogy hol lesz jel­mezbál. Hát igen, kérem, őseink ra­gyogó, világhíres .magyar viselete, — a trianoni átok alatt- sínylődő — ké­sői utódok szemében jehnezbálá ru­hadarab lett. Ekkor .határoztuk el, hogy szívügyünkké tesszük a ma­gyar-viselet terjesztésiét. Ismerve né­melyek aggályait a magyar viselettel szemben, ennek kifejezést is adtunk. Aggodalmaskodásunkra azt válaszol­ták a hölgyeik: Igaz, hogy a magyar ruha többe kerül, mint egy másik estélyi ruha, de ezt ;is lehet tehetsé­günk szer kit olcsóbb és drágább anyagból készíttetni. Kihasználná épügy tudjuk, mint a többi ruhát, míg azokat legfeljebb kétszor-há- romszor vesszük fel, a magyar ruhát évről évre elővehetjük, mindig pom­pás és eredeti marad. Nem igaz a» sem, hogy nem előnyös mindenki- aiek, mert úgy .varrathatjuk, ahogy alakunknak legjobban megfelel. Ügy- nevezett „erős“ és alacsony hölgyek csináltassanak uszáiLyos, kevésbé bi szoknyát, magasan húzott inig.vállat és magasított .pártaszerű (fejdíszt. Sovány és magas hölgyek ennek el­lenkezőjét. Tükörbe nézve meg lesz­nek magukkal elégedve. Anyagba* .felhasználhatjuk a bársonyt, a ne­héz és könnyű brokátot, a csillog» szatént, a habkönnyű csipkét és * felhőszerű túlit egyaránt. Mondják, hogy a jazz-zenére lejtett modem táncok különösen hatnak magyar ruhában. Ne higyje, kérem. Ez csak azért szokatlan, mert a sok franci* estélyi ruha között itt-ott akad egy- cgy magyar ruha. A régmúlt időbe« is táncoltak magyar ruhában idegen táncokat, polkát, keriugőt, gavottot és francia négyest és senki sem ta­lálta ezt különösnek. Szívesen hallgattuk és adjuk köz­re az elmondottakat azzal a kíván­sággal, hogy szép hölgyeink magya­ros szívvei, magyaros kedvvel, mi­nél többen legyenek díszmagyar ru­hában az idei vitézi bálon. Réiészué-Váré Margit, dr. Barid leniiné és Tfüiáry Magda debreeenii művész-együttes eleveníti föl egy korán tlhúnvt erdélyi zene- költőnek, Farkas Ödönnek em-Mke- zetét holnap, szerdán délután 5 óra­kor a Lcánykálvineum tornatermé­ben tartandó iskolai ünnepélyen. A neves vendégeket a Bessenyei Kör is köszönteni fogja az ünnepé­lyen, így is kifejezésre kívánva jut­tatni, hogy minden művészi, kulturá­lis megmozdulást sajátjaként figyel, értékel, megbecsül. Azért ezúton ás felhívja erre az ünnepélyre tagjai figyelmét. A rendező iskola pedig minden ér­deklődőt szíves szeretettel meghív. Szerdán tié után 4 árékor kezdődik a Rádai-téle főzőtanfolyam az Ipartestillet Székhazában Vay Ádám-utca 23, szám. Ugyanott beiratkozás még eszközölhető! (Trianon 18.) 1938 január hó 12

Next

/
Thumbnails
Contents