Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-02-22 / 42. szám

Ára ÍO fíMér Nyíregyháza, 1931, február 22 (Trianoa 18.) VI. évfolyam 42 (1467.) szám. Kedd YÍRVIDÉK hírlap ilÉapMafg és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. ><* ?ostatak»rókl csekkszám: 47.139. Telefónszám: 77. POl !TILÍ£ÍÍ NŰPÜ ÄP * Előfketés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. * ^ IlMr I LMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. HITLER BESZEDE a nemzeti szocializmus öt évéről, a német hadseregről, gyarmati követelésekről s az osztrák-német helyzetről Vasárnap cMben mondotta el Hit­ler Borimban a Króll-operában világ­szerte várva-várt beszédét, amelytől mindenfelé a helyzet tisztázását vár­ták. A birodalmi gyűlés délben 1 óraikor kezdődött. Göring megnyitó szavai után nyomban Hitler szólalt fel, hogy ismertesse a kormánynyi­latkozatot, amely a birodalmi gyűlés egyetlen pontja volt. Hitler beszé­dét délután 4 órakor fejezte be. Beszédének elején visszapillantást vetett a nemzeti szocialista uralom elmúlt öt évére. Utalt arra, hogy a nemzeti szocializmust rágalmakkal árasztotta el a külföldi sajtó. Ezzel kapcsolatban többek között ezeket mondotta: — Különösen 1933-ban és 1934-ben az úgynevezett demokrata országok­ban sok államférfi, politikus vagy új­ságíró szükségesnek látta a nemzeti szocialista forradalom módszereinek és intézkedéseinek birálgatását. Hitler ezután emlékeztetett -a francia forradalomra, a bolsevista forradalomra és a spanyol mészárlá­sokra. — Tudjuk, hogy ezek a mészárlá­sok vttlágpwicáfistáiflflc derék demok­rata kedélyét eddig a legkevésbé sem izgatták fel. Ezt meg is értjük, hi­szen félrevezető álarcuk mögött leg­többször a nyers erőszakra való tö­rekvés húzódik meg. A német hadsereg s a német külügyi vezetés A hallgatóság feszült figyelme kö­pött tért át Hitler a német diplomá­ciai szolgálatra és a birodalmi véd- ' erőre. I — A legutóbbi hetekiben egyes ) külföldi Lapok azt a számunkra tej- j jesem érzehnetlen mende-mondát ! terjesztették napról napra, hogy a i nemzeti szocialista párt befolyása ] hatalmába kerítette a külügyi híva- j talt, hogy küzdelem folyik a német ; véderő és a nemzeti szocialista párt > között, hogy a nemzeti szocialista i aaárny rá akarja tenni a kezét a \ namzetg a zdaságr a. — Ezek a híresztelések 'és a for­galomba hozott egyéb sületlenségek mutatják, milyen kevés fogalma van ezeknek az embereknek még a nem­zeti szocialista forradalmunk lénye­géről. — A nemzeti szocializmus nem hó­dította meg február 4-én a német bi­rodalom külügytnmisztériumát, mint azt talán egyes jelentéktelen nemzet­közi firikászok gondolják, mert a nemzeti szocializmus birtokában van egész Németország attól a naptól kezdve, amikor öt 'évvel ezelőtt biro­dalmi kancellárként hagytam el a Wilhelmplatz palotáját. Ebben az államban nincsen egyetlen olyan in­tézmény sem, amely ne lenne nem­zető szocialista. A nemzeti .szocialis­ta forradalom legnagyobb biztonsá­ga befelé és kifelé abban rejlik, hogy a német birodalom intézményét át­hatotta a nemzeti szocialista párt szJelleme. A .birodalom védelmét pe­dig a külvilág ellen az új nemzeti szocialista véderő biztosítja. — A német hadsereget mogszer- véstük, hazánk területét hatalmas német légiftóttá védelmezi, pántjain­kat pedig új tengeri hatalmunk védi meg. Általában termelésünk giganti­kus méretei mellett lehetséges volt az is, hogy megvalósítsuk .példa nél­kül álló fegyverkezésünket. A vezér és kancellár ezután kö­szönetét mondott a hadsereg .éléről távozott Blomberg vezérőrnagynak és Fritsch vezérezredesnek , majd így folytatta: — Amikor Blomberg távozása után elhatároztam, hogy a véderő három része felett közvet lenül fogom gyakorolni a főparancsnokságot és személyes parancsom alá rendelem, ugyanakkor annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy ezzel rövide­sen olyan mértékben sikerül katonai hatalmi tényezőnket megerősíteni, amelyet az általános korviszonyok szükségessé tesznek. — Éppen úgy, mint ahogy a béke barátai vagyunk, .feltétlenül kitar­tunk becsületünk és a német nép el­vitathatatlan jogai mellett. Bármeny­nyire is sorompóba lépek a béke ér­dekében, éppen úgy gondoskodni akarok arról is, hogy soha többé ne lehessen meggyöngíteni vagy éppen­séggel elvonni a német népinek azt az eszközét, amely felfogásom sze­rint egyedül alkalmas arra, hogy a mostani bizonytalan időben a legbiz­tosabban és legsikeresebben meg­őrizze a békét. Németország gyarmati követelései — Ha a nemzetközi uszítás és kút- mérgezés bármikor kísérletet tenne arra, hogy megtörje a német biroda­lom békéjét, akikor acél és vas fogja védelmébe venni a német népét és a német hazát s á viliág közvéleménye villámgyorsan meglátná, milyen egy­séges szellem tölti meg ezt a birodal­mat, ezt a népet, pártot és véderőt, amelyeket azonos akarat fanatizál. Majd áttérve a német termelésre, így folytatta beszédét: — Bármilyen eredményt is érünk el azonban a német termelés nek ilyen nagyarányú fokozásával, ez semmi- esetre sem szünteti meg a rendelke­zésre álló német terület szűk -voltá­nak lehetetlenségét, éppen ezért év­ről évre erősebben fog elhangzani annak a gyarmati birtoknak a köve­telése, amelyet Németország egykor nem más hatalmaktól -vett el és mely e hatalmak számára tárgyilagosain ma teljesen értéktelen. A német nép számára azonban feltétlenül nélkü­lözhetetlen. Németország nem tér vissza a Népszövetségbe Hitler a továbbiakban a Népszö­vetség keletkezéséről beszélt, majd így folytatta: — Ha azt a nemes tételt, hogy egy gyarmat csak akkor tartozhatik va­lamely államhoz, ha a bcnsziülötték errevonatkozó kifejezett kívánságu­kat kinyilvánították, ha ezt a tételt a régi gyarmatszerzésekre is ki akar­nák terjeszteni, akkor a világlhatai­mak gyarmatbirtoka valószínűleg alaposan megcsappanna. Mindezek a gya rmatíbiro dalim ak egyál tál ában wem az ott élő népek demokrata szava­zása alapján állottak elő, hanem meztelen és durva erőszak követ­keztében. — Nagyon is megértem, hogy azok, akik ebben a jogi rendelkezés­ben érdek:eltek, a Népszövetségben kellemes erkölcsi fórumot látnak ko­rábban erőszakkal megszerzett birto­kaik fenntartására és ha lehetséges, megvédésére, de nem értem meg azt, hogy azt, akit magát nemrég erősza­kos cselekményekkel megraibolhak, maga is tagja legyen az ilyen előkelő társaságnak. És tiltakoznom kell az ellen, hogy ebből arra következtes­senek, hogy nem vagyunk készek fellépni a jog alaptételei érdekéiben azéirt, mert nem foglalunk helyet a Népszövetségben. Ellenkezőleg, nem foglalunk helyet a Népszövetségben, mert az a hitünk, hogy e.z nem a jog­nak intézménye, hanem inkább a versailllosi jogtalanság védelmére szolgáló berendezés. —• Németország, különösen most, hogy Olaszország is kilépett a Nép­szövetségből, egyáltalában nem gon­dol arra, hogy bármikor is visszatér­jen oda. Ez nem azt jelenti, hogy visszautasítjuk az együttműködést más hatalmakkal. — Egyetlen állam van. amellyel nőm óhajtunk szorosabb viszonyba lépni és ez Szoivjetoroszország. A boLsevizmusban ma még inkább, mini valaha, az emberiség romboló ösztö­neinek megtestesülését látjuk. Tu­dom, hogy Eden külügyminiszter úr nőm osztozik bolsevista ellenes felfo­gásunkban. flz Ausztriával valA megegyezés Hitler ezután rátért a legnagyobb érdek esség ű gondolatkör, az Ausz­triához s az idegen államokban élő németséghez való viszony megvilágí­tására. — A német birodalommal szom­szédos államok közül kettő több mint 10 .millió német lelket foglal magában. Ezek 186ó-ig a német tes­tével állam jogilag egybe voltaik forr­va, 1918-ig vállvetve küzdtek a né­met birodalom katonáival. A béke- szerződés saját akaratuk ellenére megakadályozta őket abban, hogy egyesüljenek a német birodalommal.- A német birodalomnak az ér­dekeihez tartozik azoknak a német- fajú testvéreiknek a védelme is, akik saját maguk erejéből nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy határaink mentén biztosítsák magúknak sza- b adságj ogaíka t. —- Boldog vagyok, hogy közölhe­tem önökkel, képviselő urak, hogy az utóbbi napokban további meg­egyezést sikerült elemünk azzal az országgal, amely sok oknál fogva kü­lönösen közel áll hozzánk. Nemcsak a nép azonossága, hanem mindenek­előtt hosszú közös történelem és kultúra fűzi egybe a német birodal­mat és a német Ausztriát. örömmel állapította meg, hogy fel­fogása megegyezett az osztrák kan­cellár felfogásává 1 is, aki iránt köszö­nettel tartozik azért a szívélyes készségért, amellyel az ő meghívását elfogadta s vele együtt fáradozik a két nép s a bárhol található német nép érdekeiért. Végül .megállapította Hitler, hogv szívélyes baráti szálak fűzik Német­országot Magyarországhoz, Bulgáriá­hoz és Jugoszláviához. Beszédét ezzel fejezte be: Éljen Németország és a n'émet nép. Helyszíni sim\B a Szarvas­csárdánál Hajtó Antal Tondőrfőtörzsőrmcs- ter merénylőit ma délelőtt helyszíni szemlére vitték ki a Szarvas-csárdá­hoz. A merénylők bevallották, hogy a merénylet elkövetése után (két betörést is elkövettek.

Next

/
Thumbnails
Contents